Dübörög a székelyföldi gazdaságfejlesztési program

Makkay József 2019. november 04., 07:44 utolsó módosítás: 2019. november 04., 10:16

A Pro Economica Alapítvány mindhárom székelyföldi pályázati csomagja sikertörténetnek számít. Maros, Hargita és Kovászna megyében a következő időszakban új élelmiszer-feldolgozó üzemek, vágóhidak és modern szállodák épülnek magyar kormányzati támogatásból. A Székelyföldi Gazdaságfejlesztési Program mintájára idén hirdetik meg a partiumi megyék pályázatait. Az alapítvány igazgatójával, Kozma Mónikával beszélgettünk. 

Sikertörténet kezdődött. A székelyföldi gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően fellendülhet a mezőgazdaság és a turizmus is a régióban Fotó: Pro Economica Alapítvány

 Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében a magyar kormány által finanszírozott pályázati rendszer lebonyolítója, a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány idén a három székelyföldi megyére összpontosít.

A három nagy kategóriában meghirdetett pályázatok – a mezőgazdasági integrátor jellegű nagyberuházások, az agrárágazatban tevékenykedő magán- és jogi személyek max. 15 ezer eurós támogatása, valamint a szálláshelyek fejlesztésére és létesítésére meghirdetett nagy összegű kiírás – közül egyelőre a nagyberuházók kéréseit bírálták el, az elmúlt két hétben kezdődött el a szerződések aláírása. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta:

a kis összegű mezőgazdasági pályázatok is finisbe értek – már megvan az 4929 nyertes neve –, de mivel az elutasított 300 pályázó közül szinte mindenki fellebbezett, ezek elbírálása miatt kitolódott a szerződések aláírásának határideje.

Erre előreláthatóan november 10. és december 10-e között kerül sor. A nagy összegű székelyföldi turisztikai beruházásokra 15 pályázat érkezett, ezek elbírálása folyamatban van. Tervek szerint az év végéig itt is eredményt hirdetnek.

Új élelmiszer-feldolgozó üzemek

Amint az várható volt, a nagy összegű mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások nyerteseivel lassan megy a szerződéskötés. Az alapítvány a szigorú feltételek betartásához ragaszkodik, ami elsősorban az ötvenszázalékos önrész igazolását és azoknak az engedélyeknek a bemutatását jelenti, amelyeket a román állam kér a beruházás megvalósulásához.

A 66 nyertes pályázóból idén mintegy harminccal kötnek szerződést, többen ugyanis halasztást kértek a szükséges építkezési engedélyek beszerzése miatt.

Az elmúlt napokban kilenc pályázóval kötöttek szerződést, ezek nevét az alapítvány Facebook-oldalán tette közzé. A legfrissebb a kerelőszentpáli East Silodep Kft.-vel kötött megállapodás. A szintén magyar állami támogatással felépült és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor jelenlétében idén felavatott kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem cégcsoportjához tartozó vállalkozás gabonasilót épít, amely a tervek szerint felvásárolja a környékbeli kisebb-nagyobb termelők gabonáját.

Kozma Mónika szerint vegyes a kép a nagyberuházásokat illetően, hiszen

több cég már önerőből elkezdte a beruházás megvalósítását,

így ezek a szerződés aláírása után ütemesen hozzá fognak jutni a kifizetésekhez, és valószínűleg lesz olyan is, ahol nem tudják teljesíteni a pályázat megvalósításához szükséges feltételeket. Ebben az esetben nem születik meg a finanszírozási szerződés. Emiatt döntött úgy az alapítvány vezetősége, hogy csak a szerződés aláírásának pillanatában válik ismertté a cég neve. Miután idén aláírják a mintegy harminc pályázatot – ahol a vállalkozások részéről minden feltétel adott –, közzéteszik a pályázatban elnyert összeget és a pályázat témáját is.

Kozma Mónika szerint 3–5 év távlatban lehet majd lemérni a mostani pályázatok hozamát, gazdasági sikerét a térség fejlődésében Fotó: Haáz Vince

„A nagy pályázatok jellemzőek a három székelyföldi megye mezőgazdasági aktivitására. Háromszékről elsősorban pityóka- és muroktermesztésre igényeltek korszerű mezőgazdasági gépeket, illetve az áru piaci forgalmazásának előkészítéséhez szükséges gépsorokat. Hargita megye a legnagyobb összegű, maximum 7 millió eurós beruházásokkal vezet. Itt új burgonyafeldolgozó gyár és több vágóhíd épül, illetve meglévő tejporgyárat és tejfeldolgozó üzemet korszerűsítenek az elnyert pályázatokból. Maros megyében zömében állattenyésztéssel foglalkozó telepek jutnak magyar állami támogatáshoz” – összegezte Kozma Mónika az általuk finanszírozott nagyberuházásokat.

A meglévő állatfarmok korszerűsítését leszámítva a többi pályázat fele-fele arányban zöldmezős beruházás és a már meglévő üzemek újjáépítése és modern gépekkel, gépsorokkal történő berendezése.

Tömegturizmust terveznek
a Székelyföldre

Újdonságnak számít az idén meghirdetett turisztikai pályázat, amellyel olyan nagyberuházókat akartak megcélozni, akik Székelyföld felkapott turisztikai régiójában fektetnének be több száz turista fogadására és ellátására alkalmas szállodák és szállodakomplexumok építésével. Kozma Mónika szerint

Székelyföld-szerte is sok panzió épült a rendszerváltás óta, de a tömegturizmus terén továbbra is nagyok a hiányosságok.

Egyre több turistacsoport érkezik Romániába repülőn Távol-Keletről vagy a világ más részeiről. A szervező turistairodák ilyenkor többbusznyi emberrel indulnak útnak az országba, és mivel nincsen elég szálláshely, a Székelyföld ebből a turizmusból rendszerint kimarad. Ezt a helyzetet igyekszik korrigálni a mostani kiírás, amelynek legkisebb megpályázható összege 1,5 millió euró, ami önrésszel együtt már hárommillió eurót jelent. Kozma Mónika jó eredménynek tartja, hogy Székelyföld összes turisztikailag felkapott régiójából érkeztek jó pályázatok, ami azt jelenti, hogy eredményhirdetés után

Szovátán, Korond és Parajd körzetében vagy Háromszéken új szállodák fognak épülni.

A vendéglátásba történő befektetések az igazgató asszony szerint nagymértékben ösztönzik a helyi mezőgazdasági termelőket és a helyi élelmiszeripar forgalmát.

Mezőgazdasági nagyberuházásokat is eszközölnek a Székelyföldön Fotó: Pro Economica Alapítvány

Online pályázó kisgazdák

A gazdapályázatok iránti megkülönböztetett érdeklődés jelzi, hogy mindhárom megyében megmozgatta a helyi közösségeket a kiírás. Noha a mezőségi kiíráshoz képest új követelménynek számított, hogy csak online rendszerben lehetett beküldeni a pályázattal kapcsolatos papírokat és információkat, a gazdák hamar megszokták, így nem mutatkozott gond a számítógép-alapú ügyintézésben.

A mezőségi pályázatok tapasztalatai alapján több szigorítás is született.

Az új kiírásban megtiltották a gazdáknak, hogy a benyújtott pályázatban szereplő gépek és berendezések helyett mást vásároljanak.

Az eredeti pályázattól csak nyomós okkal lehet eltérni: ha például a gyártó nem tudja leszállítani meghatározott időre a terméket, vagy a megpályázott mezőgépet már nem gyártja. Egy másik szigorítás szerint a gazda csak akkor vásárolhat mezőgépet, ha rendelkezik saját tulajdonú termőfölddel.

Kozma Mónika szerint 3–5 év távlatban lehet majd lemérni a mostani pályázatok hozamát, gazdasági sikerét a térség fejlődésében. A kistermelők és a feldolgozóüzemek integrációjából kiinduló székelyföldi modellt az igazgató sikeresnek tartja. Ahhoz, hogy a kezdeti elképzelés működjön, és a nagyberuházók – a pályázóval szemben vállalt kötelezettségeik alapján – integrálják a környékükön élő termelőket, akiktől nyersanyagot vásárolnak, az alapítvány ezt a folyamatot monitorozni fogja. A felügyelet évekig eltart, azaz a Pro Economica Alapítvány továbbra is minden pályázót partnerének tekint.

Románok is pályáznak 

A végéhez közeledik a Pro Economica Alapítvány által megrendelt szakértői véleményezés a partiumi gazdaságfejlesztési terv decemberi indítása előtt. Az alapítvány igazgatója a szakértői jelentés tartalmától teszi függővé, hogy a székelyföldi pályázatok mintájára mit sikerül majd meghirdetni a partiumi megyékben.

Szinte bizonyos, hogy Erdély északnyugati régiójában is lesznek kisgazdapályázatok, illetve nagy összegű mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra kiírt pályázatok.

A jelenlegi elképzelések szerint ezeket 2020-ban lehet megpályázni. Ugyanakkor hátravan a közép-erdélyi megyékre, illetve a Bánságra tervezett gazdaságfejlesztési csomag, ezek meghirdetésére későbbi időszakban kerülne sor.

A gazdapályázatok iránti megkülönböztetett érdeklődés jelzi, hogy mindhárom megyében megmozgatta a helyi közösségeket a kiírás Fotó: Bíró Blanka

Kozma Mónika az eddigi pályázatok lebonyolítását sikertörténetnek tartja, az eljárás az európai uniós és a román jogrendnek is megfelel. A sajtóhírekben felbukkanó, a Pro Economica Alapítvánnyal kapcsolatos ellentmondásos információkról az igazgató asszony azt mondta, amennyiben az alapítvány intézőit megkérdezik, minden esetben nyitottak bármilyen hír tisztázására. Az egyik felmerülő váddal kapcsolatban Kozma Mónika úgy fogalmazott, hogy

román nemzetiségű személy is pályázhat, de a pályázati űrlapot magyarul kell kitöltenie. Vannak román nevű nyerteseink is, akiknek valószínűleg falubeliek segítettek, mint ahogyan vannak román vállalkozók, akik finanszírozáshoz jutnak a nagy összegű pályázatok révén is.” 

Kozma Mónika azt is elmondta, az alapítványt eddig egyetlen román állami hatóság sem ellenőrizte. A román Versenytanáccsal tartják a kapcsolatot, ahonnan időnként tájékozódás végett adatokat kérnek a pályázati rendszerről. Az igazgató szerint munkájuk a román–magyar viszony normalitására akar épülni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat