Erdélyi magyarként déjà vu érzésünk lehet mindazzal kapcsolatban, ami ma Kárpátalján történik. A legtöbb határtologatást megért egykori magyar tartomány közössége nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan is rosszabb helyzetben van ma, mint a Szovjetunió idején.

Nem tett jót az időjárás, a tavaszi kánikula a szőlőnek, emiatt nem ígérkezik jónak az idei bortermés Erdélyben. Bár az utóbbi évtizedben sok gazda pályázott szőlőtelepítésre és borkészítésre, a hazai borpiacon még sincsenek jelen a kistermelők.

Leginkább a pálinkafőzőknek kedvez az idei rekordgyümölcstermés: Erdély-szerte a legtöbb faluban vállalkozók üzemeltetnek pálinkafőző üstöt, de sok gazda a kereskedelemben kapható kisebb felszereléseket vásárolja meg.

Megújult épületben indíthatta idén a 29. tanévet Kolozsvár egyik legrégebbi iskolája, a Református Kollégium. A magyar kormány által támogatott hároméves felújítás most ért véget, vasárnap ünnepélyes keretek között adták át a megszépült épületet.

Minden más gazdasági ágazatot lekörözve, évente mintegy 10-20 százalékkal növekszik a romániai informatikai szektor. Ám a fejlődéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, ezért egyre több cég más területekről toborzott fiatalokat próbál betanítani.

Mintegy két évtizede nem működik megyékre lebontott növényvédelmi előrejelzés Romániában, ennek hiányában a termelők kiszolgáltatottak a növényvédőszer-forgalmazó cégeknek. 

A miniszter fejébe nem látunk bele, de könnyen megtörténhet, hogy tovább nyirbálják a tanítók munkakörét, és azt is kiderítik, hogy milyen más tantárgyakat nem taníthatunk.

Öt éven belül, 2023-ra kellene befejezni a három évvel ezelőtt megjelent országos kataszteri és telekkönyvezési programot, amely az ország valamennyi föld- és épülettulajdonának a hivatalos nyilvántartásba vételét írja elő. 

A törvényi keret ellenére a legtöbb gazda nem tud mit kezdeni a vadkárral. Sokan be sem jelentik, aki pedig mégis végigjárja a bürokratikus utat, nem biztos, hogy kártérítést kap. Vadászati szakemberek szerint gazdát és vadászt egyformán terheli a felelősség. 

A rendszerváltás utáni mezőgazdaság egyik legsúlyosabb gondjának tartják a szakemberek az afrikai sertéspestis terjedését. Az eddig megsemmisített mintegy 80 ezer sertés sorsán további 250-280 ezer állat osztozhat a legnagyobb dél-romániai sertéshizlaldákban.

Az erdélyi nyári fesztiválok egyre nagyobb tömegei igazolják, hogy gyors ütemben növekszik a turizmus, ami maga után húzza a gasztronómia fejlődését is. A sokszínű erdélyi gasztrokultúra egyelőre keresi a maga útját.

A Maros megyei gazdakörök Erdély-szerte híresek. Ernyőszervezetük révén olyan modellt sikerült létrehozniuk, amely a piacképes felnőtt szakoktatás mellett a mezőgazdaság minden területére kiterjedő szaktanácsadást is meghonosított. 

Megszokott történetté vált, hogy ha a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium sorsáról pozitív döntés születik, jön utána a hidegzuhany.

A Szent István-napi Néptánctalálkozó főszervezőjével, Pillich Balázzsal vettük számba a két évtized hozományát. A magyarfenesi vegyes kar vezetésével vonult végig szombat délután a falun a 20. Szent István-napi Néptánctalálkozó 17, Európa több szegletéből érkező csapata.

Egyre több gazda panaszkodik arra, hogy az állategészségügyi hatóság nagy késéssel és tűzoltómunkában próbálja felszámolni az afrikai sertéspestist. Három Bihar megyei településen megsemmisítették a falu disznóállományát. Lapunknak nyilatkozó gazdák és szakemberek szerint teljes a káosz.

Hivatalos becslés szerint legalább egymillió ember hiányzik a romániai munkaerőpiacról. Nagyon sok cégvezető keres munkatársakat, mások pedig azon iparkodnak, hogy a meglévőket megtartsák. 

Az élő állatok és a disznóhúsból származó készítmények forgalmának szigorú ellenőrzésével lehet megállítani a sertéspestis további terjedését. Sikó Barabási Sándor háromszéki állatorvos szerint nem kell attól tartani, hogy betiltanák a sertés háztáji tartását.