Valahogy sikerült. Elhúzódott, de immár a végéhez közeledik a szászkézdi parasztvár felújítása
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Hamarosan befejeződik a 14. században épült szászkézdi parasztvár felújítása, mely során többéves késést halmoztak fel, de a mostani tervek szerint idén augusztusban végre elkészül az UNESCO-listás Maros megyei település egyik büszkesége. Ezek után titkos alagutat is megnyitnának a turisták előtt a számos más vendégcsalogató és gazdaságfejlesztő célpontnak, kezdeményezésnek otthont adó egykori szász faluban.
2024. május 20., 10:132024. május 20., 10:13
Ovidiu Şoaită polgármester szerint már csak a belső térkövezés és zöldövezet-kialakítás maradt hátra a teljesen megújuló várban.
„Nehezen megvalósítható projekt volt, mivel a falak nagyon romos állapotba kerültek a restaurálás megkezdése előtt, de örülünk, hogy augusztus elsején megnyílik a látogatók, turisták előtt. A támogatási szerződést 2017-ben írtuk alá, 2018-ban adtuk ki a rajtengedélyt, de sajnos ide jutottunk. Nagyon nehezen haladtak, bonyolult munkálatok kellettek, de ez az egyik legszebb és legértékesebb projekt, mely a szívünkhöz nőtt, ugyanakkor a legnehezebben megvalósítható is” – foglalta össze csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek az egykori szász település élén ötödik mandátumát hamarosan kitöltő liberális politikus.
Megmentették. Már nagyon rossz állapotba került a vár a felújítás előtt
Fotó: Demján László
Azonban a bürokratikus akadályok miatt csak akkor fogtak neki a munkálatoknak, melyeket amúgy két év alatt kellett volna befejezni. Azonban hamar kiderült, hogy munkaerőhiány nehezíti az előrehaladást, majd betört a pandémia, amely legnehezebb időszakában le is állították a munkálatokat. Amikor pedig más nem jött közbe, akkor a restaurálandó falak nagyon rossz állapota, előre nem látott beavatkozások lassították a folyamatot.
Két évig tartó bürokratikus huzavona után elkezdődik a szászkézdi parasztvár felújítása. A világörökségi helyszín 14. században épült erődítménye két év múlva nyitja meg újra kapuit a turisták előtt.
De mindez egyáltalán nem vette el a polgármester kedvét az újabb tervektől: már van megvalósíthatósági előtanulmánya a várat és a falut összekötő, ostrom ideje alatt ellátási útvonalat vagy menekülést biztosító titkos alagút felújításának, megnyitásának.
Két alagút-lehetőségünk van: az első ez, 50-60 méter hosszú, és van még egy, amelyről azt mondják, hogy a falu központjában lévő templomig vezetett több száz méteren keresztül. Nem mondok le erről a projektről, mert tudom, hogy sok turistát vonz majd” – magyarázta Ovidiu Şoaită polgármester.
A restaurálás 8,5 millió lejből valósult meg
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Mint ismeretes, a szászkézdi parasztvár támadások idején szolgált menedékül a közeli települések lakossága számára, de a közösség élelemtartalékának raktározására is használták. A hajó alakú vár alapterülete 5000 négyzetméter. Az erődítmény a település központjától körülbelül egy kilométerre, a falu melletti dombtetőn található, kanyargós ösvényen közelíthető meg.
Ennek oka, hogy bár a szászkézdi önkormányzat már 2012-ben aláírt egy finanszírozási szerződést a felújítására a fejlesztési minisztériummal, ezt végül a kormányban megtorpedózták.
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Amint az Erdélyi Napló korábbi múltidéző sorozata Szászkézdről szóló részéből kiderül, Szászkézd – mely Segesvártól 20 km-re, a történeti Királyföld szélén fekszik – neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán a kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. Először Kizd néven 1308 körül szerepelt, későbbi említései: Kezd és Kyzdy (1345), Zaazkezd (1459). Székelyek 1161-ben telepedtek ide, majd a 13. század elején Kézdiszékre költöztették őket, és helyükre 1231-ben szászokat telepítettek.
Jómódú szász településként ismerték. Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt.
A románul Saschiz, németül Keisd nevű falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen áll a parasztvár. 1347 után építették és a környező falvak lakosságának szolgált menedékül. Háromszoros falgyűrű vette körül. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy
Szászkézd egyike volt azoknak az erdélyi falvaknak, ahonnan a legtöbb ember vándorolt ki Amerikába 1899 és 1913 között. Az elmúlt évszázadban a komlótermesztés központja lett, de jelentős szőlőtermesztés és állattenyésztés is folyt a település határában. Szász lakosságának nagyobb része már a kommunista rendszerben Nyugat-Németországba távozott. Aki pedig hátramaradt, az a rendszerváltás után cserélt hazát.
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Az egyik legjelentősebb erdélyi szász műemlék harangtornyának felújítási munkálatai még 2021-ben befejeződtek – hosszas pénzszerzési próbálkozások és többéves tényleges munka után.
Szászkézd az 1493 és 1497 között épült evangélikus erődtemploma révén került fel az UNESCO listájára
Fotó: Dorina Matiș/Agerpres
Szászkézd evangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, a helyi emlékezet szerint tornya a segesvári óratorony mintájául szolgált. Amint arról beszámoltunk, felújítása nem volt egyszerű folyamat: bár a művelődési minisztérium 2005-ben jóváhagyta a templomhajó és torony együttesére vonatkozó projektet, végül csak előbbit korszerűsítették, a torony felújítását 2009-ben a gazdasági válságra hivatkozva elhalasztották. Később mégis sikerült uniós forrásokat lehívni a felújítására, a torony restaurálási munkálatai 600 ezer euróra rúgtak. Az 1400-as évek elején épült harangtornyot korábban 1832-ben újították fel, ezt a tetőzet felirata is jelzi.
Elkészültek az egyik legjelentősebb erdélyi szász műemlék, a szászkézdi erődtemplom harangtornyának felújítási munkálatai. Az UNESCO-világörökség listáján is szereplő épületegyüttest újabb projekttel helyeznék előtérbe.
Az elmúlt években egyéb idegenforgalom-fejlesztő, turistacsalogató kezdeményezések is születtek Szászkézden. Például tizenhat ház – nyolc Szászkézdről és nyolc a hozzá tartozó Miklóstelkéről – került fel Maros megyéből a hagyományos építészetű falvak útvonalára. Helyreállításukat az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozzák.
Jók a kilátások. Számos gazdaságfejlesztő kezdeményezés született Szászkézden
Fotó: Szászkézd polgármesteri hivatala
Ugyanakkor arról is beszámoltunk már, hogy
A verseny célja a Nagy-Küküllő mentén található szász falvakat – Szászfehéregyháza (Viscri), Mese (Meşendorf), Szászkeresztúr (Criţ), Miklóstelke (Cloaşterf), Szászbuda (Buneşti) és Szászkézd (Saschiz) – Segesvárral összekötő bicikliutak népszerűsítése.
Az esemény több ezer embert mozgat meg, olyan is előfordult már, hogy Kőhalomtól Medgyesig minden szálláshelyet lefoglaltak ez alkalomból. A versenynek hála nem csupán a szálláshelyek száma nőtt meg a térségben, de új kezdeményezések, vállalkozások is megjelentek, mint például a kerékpárkölcsönzők. De közvetett módon a helyi gasztronómia is nyert, fejlődött az állattenyésztés, különösen a húsmarhatartás, és egyre nagyobb teret kapott a biotermesztés. A turizmusban pedig a szász örökségre építenek, miközben a 2080 lelket számláló községben már csupán 41-en vallották magukat németnek a legutóbbi népszámláláson, 22-en pedig magyarnak és 144-en romának a többségi nemzeten kívül.
A Transilvania Bike Trails Race (TBT Race), a Szászkézdről induló Cross Country (MTB) kerékpáros verseny fejlesztette a verseny útvonalán található falvakban az ipart, a mezőgazdaságot és a szolgáltatási ágazatot is.
A rendkívüli hőség miatt több megyében korlátozzák hétfőig a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon. A személyszállító járművekre nem vonatkozik az intézkedés.
A Fehér Megyei Magyar Napok egyben a sikeres helyhatósági választások eredményeinek ünnepe is. Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere a Krónikának összefoglalta a magyarság szempontjából nehéznek bizonyult kampány tanulságait és a további kihívásokat.
Szatmárnémeti, Nagybánya és Petrozsény felújításra szoruló vasútállomásait is renoválják a közlekedési minisztérium (MTI) hosszú távú projektje keretében, például 121 millió lejt fordítanak a Szatmárnémeti pályaudvar műemlék épületének korszerűsítésére.
Jubiláns papokat ünnepeltek meg Gyulafehérváron, Kovács Gergely érsek ünnepelni hívta az idén papságuk 25, 50, illetve 60 évét ünneplő paptestvéreit – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az ország több mint felére kiterjedő hőségriasztások lesznek érvényben csütörtökön és pénteken Romániában.
Nem fukarkodtak a franciák a Brassó megyei Nagysink katonai támaszpontjának fejlesztése során: mindössze két év alatt 80 millió eurót költöttek a létesítmény infrastruktúrájának fejlesztésére.
Nyakunkon a kánikula, ilyen időben felnőttek és gyerekek is szeretnek strandra, uszodába menni. Kolozs megyében több fürdőhely is kínálkozik a tikkasztó hőségben, egyes strandokon azonban meglehetősen borsosak a belépők árai.
A málnásfürdői állomáson vesztegel szerda délután a Bukarest és Marosvásárhely között közlekedő IR 1645-ös vonatjárat a Tusnádfürdő és Sepsibükszád közötti vasúti infrastruktúrával kapcsolatos problémák miatt - tájékoztatott a Román Vasúttársaság.
A rendkívüli hőség miatt a közlekedés biztonsága érdekében a Román Vasúttársaság (CFR) bizonyos vasúti pályaszakaszokon elrendelte szerdán a szerelvények sebességének korlátozását.
A hőség miatt az ország 15 megyéjében csütörtökön is korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik forgalmát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!