A munkaerőpiachoz kell igazítani a szakoktatást – Egyelőre sem stratégia, sem pénz nincs a szakiskolák megújítására

Embert is faragnak belőlük. A mesterséget elsajátító fiatalokat hamar felfedezik a cégek, és már végzős korukban állást kínálnak nekik •  Fotó: Lukácsi Lehel

Embert is faragnak belőlük. A mesterséget elsajátító fiatalokat hamar felfedezik a cégek, és már végzős korukban állást kínálnak nekik

Fotó: Lukácsi Lehel

Az erdélyi tanfelügyelőségek nem készültek fel a szakiskolai hálózat bővítésére, amihez egyelőre a kormány nem rendelt sem stratégiát, sem pénzt. A jó példák ellenére a Krónika által megkérdezett szakemberek és politikusok úgy látják, a szakoktatás csak akkor lesz sikeres, ha átesik egy szakszerű újjászervezésen.

Makkay József

2019. október 07., 07:502019. október 07., 07:50

2019. október 07., 12:072019. október 07., 12:07

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának mintájára egy Marosvásárhelyen is létrehozandó egyházi szakiskola ötlete már 2015-ben felmerült, azonban az akkori helyi tanfelügyelőségi elutasítás miatt lekerült napirendről. Idén már a Maros megyei tanfelügyelőség „melegítette fel” az ötletet, azonban a szakoktatás átszervezése körüli bizonytalanság egyelőre megkérdőjelezi a megvalósulását. Egy dolog bizonyos: a bukaresti oktatási minisztérium rendeletei mellől a stratégia és a pénz is hiányzik, következésképpen

a megyei tanfelügyelőségek Erdélyben nincsenek felkészülve a jövő tanévtől megnövekedő szakiskolai osztályok fogadására.

A hároméves szakoktatást megerősíteni akaró két szakminisztériumi rendelet – egyrészt az ötös átlagot el nem ért, nyolcadikos diákok csak szakiskolába iratkozhatnak, másrészt azok a líceumok, ahol egyetlen diáknak sem sikerül az érettségije, nem indíthatnak kilencediket, csak szakiskolai osztályt – jelentősen átrendezheti több megye oktatási struktúráját.

Úgy tűnik, Erdély viszonylatában Kolozs megye áll a legjobban, hiszen az idén képességvizsgázott magyar tanulók kevesebb mint egy százaléka iratkozott ötösnél kisebb jeggyel középiskolába. Török Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta,

a kolozsvári magyar gimnáziumokban hatos fölötti jeggyel jutott be az utolsó diák, ezzel párhuzamosan pedig valamennyi betervezett magyar szakiskolai osztály elindult.

Török szerint az utóbbi öt-hat évben Kolozs megyében sok szülőnek megváltozott a szakoktatáshoz való viszonyulása. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a Kolozsvári Református Kollégium szakmunkásképző osztályai, a szállításügyi líceum magyar szakiskolai osztályai, illetve a válaszúti mezőgazdasági szakiskola képzése olyan oktatást kínál, ami meggyőzte a szülőket.

A kényszerítés nem jó megoldás

Az erdélyi helyzet azonban távolról sem ilyen rózsás. Székelyföldön csak becsült adatok léteznek arról, hogy az új tanügyi rendelkezések a magyar diákok mintegy 20 százalékát érintik, ami azt jelenti, hogy jövő tanévtől ennyivel kevesebb középiskolai osztály indulna. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő szerint azonban ez a hirtelen váltás valószínűleg át fog alakulni, mert a kormányrendeletek körül rengeteg a vita. Nem véletlen, hogy az ombudsmanhoz került az ügy, de más fórumok is nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy indítson közvitát a témában. „Lehet, hogy jó szándék szülte a kormány elképzelését, de megfelelő hatástanulmány nélkül fiaskóvá válik” – magyarázza a főtanfelügyelő, nyugat-európai példákat említve, ahol a szakoktatást hosszú távú stratégia előzte meg: komoly kutatási és felmérési eredményeknek rendelik alá az oktatásra kerülő mesterségek struktúrájának kialakítását. Demeter szerint a romániai szakiskolai hálózat eleve nem felel meg az elvárásoknak,

új minisztériumi stratégia kell, ami mellé anyagi forrásokat rendelnek.

Székelyföldön 30 éves esztergapadokon oktatják a fémforgácsolást, miközben a diákok modern CNC-gépeken kell majd dolgozzanak. „Nem az a megoldás, hogy erőszakkal megszüntessenek líceumokat vagy líceumi osztályokat, hanem a szakiskolai oktatást úgy kellene átalakítani, hogy szívesen iratkozzanak oda a diákok, és ezt ne büntetésnek tartsák” – fogalmaz a főtanfelügyelő.

Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor sem ért egyet a kormány kényszerítő eszközeivel. Úgy véli, a romániai oktatási rendszer több sebből vérzik. A problémák egyik központi eleme a szakoktatás és a középiskolai tanulmányok utáni érettségi vizsga.

Idézet
A minisztériumi döntéssel nem oldódik meg a kettős probléma, csupán tüneti kezelést biztosít. A megoldás kulcsa a többszintű érettségi és a szakiskolai oktatás rendszerszintű megváltoztatása lenne”

– fogalmaz az RMDSZ-es politikus, aki szerint ki kell mondani, hogy néhány pozitív kivételtől eltekintve a szakiskolai képzés nem vonzó. A szenátor szerint a negatív, lebecsülő társadalmi megítélés, az oktatás minősége és a gyakorlati életben nehezen vagy egyáltalán nem hasznosítható tudás megszerzése közösen befolyásolják a szülői döntést.

Novák egyetért azzal, hogy nagy a munkaerőhiány, azonban ennek enyhítésére a mai szakiskolai rendszer nem felel meg. „A szakoktatást a már meglévő tanári állományhoz és a fennálló rendszerhez idomítják, nem pedig a valós helyzethez. A duális oktatásban megtapasztalt néhány pozitív példától eltekintve a mai oktatási rendszer nem felel meg a gazdasági élet elvárásainak” – vélekedik Novák Csaba Zoltán.

Nem olyan rossz, amilyennek látszik

Miklós Csaba, a műszaki oktatásért és informatikai képzésért felelős Hargita megyei szaktanfelügyelő gondnak tartja, hogy az oktatási minisztérium nem ruház be a szakiskolai képzésbe. „Sok szakiskola rendelkezik ugyan korszerű felszereléssel, de ez rendszerint nem a szaktárca, hanem az iskola vezetőségének az érdeme, amely pályázik, és megpróbál forrásokat találni iskolája korszerűsítésére. Ha összességében nézzük szakiskoláink felszereltségét, akkor messze állunk a nyugat-európai színvonaltól” – mondta a Krónikának Miklós Csaba mérnök.

Gond, hogy az oktatási minisztérium nem ruház be a szakiskolai képzésbe •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Gond, hogy az oktatási minisztérium nem ruház be a szakiskolai képzésbe

Fotó: Kristó Róbert

A duális képzésnek köszönhetően néhány Hargita megyei szakiskolának és szaklíceumnak is sikerült kiemelkednie a szürkeségből. Azt a szaktanfelügyelő is elismeri, hogy sok diák nem való ezekre a képzésekre. Akik kényszerből jöttek ide – mert gyenge tanulók lévén máshova nem juthattak be –, nem veszik komolyan az iskolát. Van viszont egy réteg, amelyik mesterséget akar tanulni, és ezeket a cégek hamar felfedezik, és végzős korukban állást kínálnak nekik. Miklós szerint

a székelyföldi munkaerőhiány egyik oka, hogy sok végzős külföldre megy dolgozni a hároméves képzés elvégzése után.

A szaktanfelügyelő szerint összességében nem olyan rossz a szakoktatás minősége, ahogyan azt a kívülállók látják. Egyrészt a szakiskolák önerőből is sokat tettek azért,  hogy az elméleti líceumokkal fennálló versenyben ne mindig vesztesen kerüljenek ki, másrészt a duális képzés révén egyre több vállalat válik a szakoktatás részesévé. Ezeknek a vállalatoknak komoly, megbízható szakemberei vannak, akik tudásukat átadják a cégeknél gyakorlatozó diákok számára.

„A kormánynak eddig is volt néhány intézkedése, amely a szakoktatást igyekezett helyzetbe hozni. Ilyen a diákonkénti 200 lejes havi ösztöndíj, illetve a duális képzéssel járó ösztöndíjak. Ebbe a sorba tartozik a mostani kormánydöntés is. El kell ismerni, a legtöbb szülő önszántából semmilyen körülmények között nem íratná szakiskolába a gyerekét még akkor sem, ha nem középiskolába való. Érthető tehát a szakminisztériumi rendelet” – összegzi véleményét a Hargita megyei szakoktatás tanfelügyelője.

Marosvásárhelyen politikai
háttértámogatás kellene

Novák Csaba Zoltán szenátor szerint olyan törvénymódosításokra van szükség, amellyel minél szélesebb körben lehetővé teszik a regionális és megyei szinten történő stratégiák kidolgozását.

Idézet
A decentralizáció megvalósulásával sikerülne megyei és regionális szinten tervezni – a helyi gazdasági tényezők bevonásával – a szakoktatást. Csak így lehet hatékonyan működtetni, létrehozni és átszervezni a szakoktatási intézményrendszert. A romániai oktatáspolitikai gondolkodásban ennek azonban kevés jelét látom”

– magyarázza a politikus, aki szerint Maros megyében is szükség van a szakoktatás újjászervezésére. „Kevesebb iskolába kellene tömöríteni a most több intézményben szétszórt magyar tan nyelvű osztályokat. A szakok, profilok indítását a helyi gazdasági szereplőkkel közösen kellene meghatározni. Ebben az újjászervezésben helye van egy, a Kolozsvári Református Kollégium mintájára megszervezendő marosvásárhelyi szakiskolának is” – nyilatkozta lapunknak a szenátor.

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának mintájára az Erdélyi Református Egyházkerület néhány éve Marosvásárhelyen is létre akart hozni egy szakiskolát a helyi Református Kollégium keretében. Ez 2015-ben komoly ellenállásba ütközött, a tanfelügyelőség nem támogatta, így az egyház visszalépett. Idén újra felmerült ennek az ötlete, Illyés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes személyesen karolta fel az ügyet, miután pár éve éppen ő utasította el. Az ügyben megkerestük Gáll Sándor egyházkerületi tanügyi tanácsost is, aki úgy fogalmazott:

a Maros megyei tanfelügyelőségi biztatás körülbelül kimerül annyiban, hogy az egyház lásson hozzá önerőből, és indítsa be a szakiskolát.

Erre jelenleg nincsenek felkészülve, miután a négy évvel ezelőtti elképzelés óta sok minden megváltozott. „Hogy a kolozsvári református szakiskola erdélyi magyar sikertörténetté vált, nem kis mértékben Kovács Tibor református lelkipásztor érdeme is, aki az ügyet szívvel-lélekkel fölvállalta. Ha Marosvásárhelyen is lenne egy ilyen emberünk, akkor könnyebben alakulna sok minden” – fogalmazott Gáll Sándor. A tanügyi tanácsos szerint jövő őszre biztosan nem lesz református egyházi szakiskola Marosvásárhelyen, de az elképzelés létezik, kivitelezése pedig többek között a megfelelő helyi politikai támogatástól függ.

Gáll Sándor szerint hatékony szakiskolai oktatás csak olyan környezetben működtethető sikerrel, ahol a diákok rendelkezésére áll a duális képzést biztosító céges háttér. A jó működés titka – akárcsak egy jó középiskola esetében – itt is az, ha vigyáznak a színvonalra. Ez a garanciája annak, hogy a bentlakással rendelkező jó szakiskolák a szórványkollégiumok mintájára távolabbi megyékből is vonzzák a diákokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 12., hétfő

Egyelőre marad a hideg időjárás, de hamarosan érkezik a felmelegedés

Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Egyelőre marad a hideg időjárás, de hamarosan érkezik a felmelegedés
2025. május 12., hétfő

Májusi tél: lehavazott a Radnai-havasokban

Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.

Májusi tél: lehavazott a Radnai-havasokban
2025. május 12., hétfő

Elfogadta a helyi tanács: Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben

Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.

Elfogadta a helyi tanács: Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben
2025. május 12., hétfő

Aláírva: nekiszökhetnek Kolozsvár várva várt körgyűrűjének

Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.

Aláírva: nekiszökhetnek Kolozsvár várva várt körgyűrűjének
2025. május 12., hétfő

Megdőlt a napi hidegrekord három székelyföldi meteorológiai állomáson

Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.

Megdőlt a napi hidegrekord három székelyföldi meteorológiai állomáson
2025. május 12., hétfő

Három ukrán állampolgár szorult a máramarosi hegyimentők segítségére

Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Három ukrán állampolgár szorult a máramarosi hegyimentők segítségére
2025. május 12., hétfő

A Marosba esett egy férfi, nagy erőkkel keresik

Keresnek a tűzoltók egy férfit, aki Maroshévízen a Marosba esett – számolt be vasárnap este a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

A Marosba esett egy férfi, nagy erőkkel keresik
2025. május 11., vasárnap

EMSZ: azért is Nicușor Danra kell szavazni, hogy Dan Tanasă ne lehessen kulturális miniszter

Nicușor Dan független jelölt támogatására buzdít újfent az Erdélyi Magyar Szövetség, amely az államfőválasztás első fordulója előtt is kiállt Bukarest főpolgármestere mellett.

EMSZ: azért is Nicușor Danra kell szavazni, hogy Dan Tanasă ne lehessen kulturális miniszter
2025. május 11., vasárnap

Életfogytiglant kaptak a nagyváradi Tóth Henrietta gyilkosai, húgának megkínzói

Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.

Életfogytiglant kaptak a nagyváradi Tóth Henrietta gyilkosai, húgának megkínzói
2025. május 10., szombat

Orbán egyeztetett Kelemennel a miniszterelnök Simionról tett kijelentése után

Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

Orbán egyeztetett Kelemennel a miniszterelnök Simionról tett kijelentése után