Gazdaoktatástól a mezőgazdasági hitelekig, számos szolgáltatást nyújt erdélyi farmereknek az illyefalvi LAM Alapítvány

Egy sikeres uniós pályázat végterméke, a tejtermékeket előállító és értékesítő lánc •  Fotó: LAM Alapítvány

Egy sikeres uniós pályázat végterméke, a tejtermékeket előállító és értékesítő lánc

Fotó: LAM Alapítvány

Az illyefalvi LAM Alapítvány gazdaképzés, mezőgazdasági pályázatok bonyolítása és mikrohitelezés terén egyaránt fontos tényezője nemcsak a háromszéki, hanem az erdélyi mezőgazdaságnak is. Az alapítvány igazgatójával, Klárik Attilával és a mikrohitelezés egyik szakemberével, Bordás Attilával jártuk körül az erdélyi magyar gazdákat leginkább érdeklő kínálatukat.

Makkay József

2019. október 19., 15:462019. október 19., 15:46

2019. október 19., 16:032019. október 19., 16:03

Az erdélyi gazdaképzésben úttörő munkát vállaló illyefalvi LAM Alapítvány 1992-es bejegyzése óta Háromszéken, de Erdély más vidékein is a mezőgazdasági termelés fontos támasza lett. A gyökerek a rendszerváltás utáni hónapokra nyúlnak vissza. „Segélyszállítmányok százai érkeztek az országba, így Háromszékre is. Az emberek először örömmel fogadták, hiszen szükségük is volt rá, később azonban jelentkeztek a függőség jelei. Főként vidéken hagyták a mezei munkát, a háztáji teendőket és szaladtak a szállítmányokhoz: egyféle természetes, alanyi jogon kijáró ajándékot láttak benne. Ennek veszélyét felismerve, az akkori illyefalvi református lelkész – ma az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke –, Kató Béla határozott lépésre szánta el magát” – idézi fel az indulás körülményeit a LAM Alapítvány igazgatója, Klárik Attila.

Az illyefalvi lelkész már a Ceauşescu-rendszerben baráti kapcsolatot ápolt svájci lelkészekkel, 1990-ben pedig a HEKS (Protestáns Egyházak Segélyszervezete) képviselői – Franz Schüle, Jörg Wyder, valamint Leo Meyer – meglátogatták Illyefalvát. Ekkor fogalmazódott meg a svájci látlelet, hogy

a kialakuló új birtokviszonyok olyan kihívás elé állítják a gazdákat, amelyet szakmai tudás, tapasztalat és tőke nélkül sem rövid, sem hosszú távon nem tudnak megoldani.

A nyugat-európai vendégek és a helyi szakemberek azt javasolták Kató Bélának, hogy a legfontosabb teendő a gazdaképzés elindítása. Amíg az ehhez szükséges alapítványi háttér helyben megvalósult, a HEKS felvállalta, hogy mintegy 25-30 fiatal gazda elméleti és gyakorlati képzését biztosítja Svájcban.

 Háromszéki gazdaképzés

A LAM Alapítvány 1992-es bejegyzése megteremtette azokat az intézményes feltételeket, amelyek lehetőséget nyújtottak egy hosszú távú felnőttképzési, szaktanácsadási és hitelezési program kidolgozásához. Klárik Attila szerint a gazdaképzés és a hitelezés szerves része lett az alapítvány régiófejlesztési programjának.

1992 és 1995 között a gazdák elméleti képzése a LAM Alapítványnál, a gyakorlati képzés pedig Svájcban történt.

„Ezt az időszakot igazi hőskornak nevezhetjük, hisz az akkori vízumköteles időszakban a jelentkezők egyszerre tehettek szert szakmai, gyakorlati tudásra, külföldi tapasztalatra és anyagi forrásra irányított, ellenőrzött körülmények között” – meséli az alapítvány igazgatója. Akkoriban hatalmas túljelentkezés volt, így az alapítvány munkatársainak vizsgarendszert kellett kidolgozniuk, hogy a megadott keretekhez mérten tudják kiválasztani a megfelelő számú hallgatót. A fordulópontot az 1995-ös esztendő hozta el, amikor felépült a LAM Alapítványnak a minőségi gyakorlati képzés feltételeit biztosító tangazdasága. A nagy sikernek örvendő svájci tanulmányutakat nem szüntették meg, hanem átalakították a felnőttoktatást: a két éves gazdaképzés részeként a második évben 4-6 hónapos svájci gyakorlaton vehettek részt a hallgatók.

1997-ben indult be az egy éves időtartamú, és többmodulos gazdasszonyképzés: sütés-főzés, szabás-varrás, szövés, téli és tavaszi díszek készítése.

A következő években is folyamatos fejlesztések segítették a sikertörténetté váló háromszéki gazdaképzést. 2000-ben létesült a mezőgépészeti oktatást szolgáló tanműhely, míg 2003-ban az alapítvány partnerségi kapcsolatot kötött a Bajor Parasztszövetséggel. Ezzel megvalósulhatott a lányok gyakorlati képzése agroturisztikai panziókban, a fiúké pedig különböző profilú gazdaságokban Németországban is.

A „hőskorban” államilag akkreditált oklevelet nem tudtak nyújtani a tanfolyamot elvégzők számára, de Klárik szerint a gazdák akkor is olyan szintű szaktudást kaptak, amelyik versenyképes a mai, 360 órás, szakminisztériumi szinten is elismert felnőttképzéssel. A LAM Alapítvány gazdaképzésében a mérföldkő 2004. volt, amikor Romániában az elsők között akkreditáltattak három felnőttképzési programot szakképzett növénytermesztő, agroturisztikai dolgozó és állattenyésztő foglalkozásokban.

Az illyefalvi alapítványnál jelenleg 8 akkreditált szakképesítési tanfolyam és több tematikus képzési csomag áll az érdeklődők rendelkezésére.

„Az elmúlt 27 esztendőben közel 11 000 résztevőnek nyújtottunk valamilyen képzési szolgáltatást”– fogalmaz a LAM Alapítvány vezetője. A háromszéki felnőttoktatás napjainkra annyiban változott, hogy az uniós csatlakozás és a határok megnyitása után a rövid távú célok kitűzése a jellemző. Az igazgató szerint ezen a területen a többség, aki külföldre indul, nem tanulni, hanem pénzt keresni megy. Mivel Nyugat-Európa is komoly munkaerőhiánnyal küszködik, a mezőgazdaságban bárki el tud helyezkedni. „Az, hogy a mi elképzelésünkben a tudás közép- és hosszú távú kamatoztatása, esetleg egy új vállalkozás beindítása szerepel elsősorban, és nem az új gépkocsira vagy a házjavításra szánt összeg megkeresése, már nem annyira vonzó perspektíva” – magyarázza Klárik Attila.

Gyümölcspárlatkészítő tanfolyamon: a LAM Alapítvány tucatnyi gazdaképzést működtet •  Fotó: LAM Alapítvány Galéria

Gyümölcspárlatkészítő tanfolyamon: a LAM Alapítvány tucatnyi gazdaképzést működtet

Fotó: LAM Alapítvány

 A bürokrácia ellenére is érdemes pályázni

Az illyefalvi alapítvány munkájában fontos területet jelent a pályázatírás, amivel elég sok gazda megkeresi munkatársaikat. Az igazgató szerint a gazdák elsősorban a Vidéki Beruházások Kifizetési Ügynökségének (AFIR) pályázataira támaszkodhattak, de most is van néhány tengelyen lehívható összeg az új ciklus meghirdetéséig.

Idézet
Mindenképpen érdemes kihasználni a lehetőséget, mert az előjelzések szerint az új uniós ciklus gyakorlati beindításáig lesz egy csendes időszak, ahogy eddig is, illetve az új agrárpolitikai előjelzések alapján bizonyos forrásokat el fognak vonni”

– magyarázza a szakember.

A 2014-2020-as ciklusra előirányzott 9,363 milliárd euró uniós pályázatok jelentős részét még mindig nem sikerült lehívni Romániában. Ugyanakkor jelentős támogatási alapot jelentettek a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett pályázatok, de újabban a Pro Economica Alapítvány vidékfejlesztési programja is.

Klárik Attila szerint az uniós pályázatoknak kétszer örül az ember: amikor elnyeri a támogatást, illetve amikor sikerül lezárnia. Eddig már számtalan projektet bonyolítottak sikerrel, így

arra biztatja a gazdákat, hogy ne féljenek az EU-s finanszírozási lehetőségektől.

„Nemrég zártunk le egy társulási pályázatot, amely révén egy közvetlen (tej-)termelői láncot hoztunk létre a tejet szolgáltató gazdától a feldolgozón át egy agroturisztikai panzión, vagy helyi értékesítési pontokon keresztül a vásárló asztaláig. Bőrünkön érezzük a rendszer bürokratikus és nehézkes működését, de azt is el kell mondanom, hogy az uniós pályázati összegek nélkül sokkal nehezebb és időigényesebb lenne mindennemű fejlesztés. Itt hatalmas összegekről van szó, amelyeket erkölcsi kötelességünk lehívni a rendszer nehézkessége ellenére is” – összegzi tapasztalatait a háromszéki szakember, aki arról is beszél, hogy

a pályázható alsó határ rendszerint 15 ezer euró. Kisebb összegért nem érdemes vállalni a bürokrácia labirintusát.

 Mikrohitel a gazdáknak

Az utóbbi időszakban az illyefalvi szervezet egyre inkább mikrohitelei miatt vált népszerűvé. Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. aligazgatója szerint az különbözteti meg a 2005-ben létrejött hitelezésüket a banki szektortól, hogy másként viszonyulnak az ügyfélhez. „Mi nem egy konkrét hitelt/terméket értékesítünk, hanem azt szeretnénk megtudni, hogy az ügyfélnek mire van valójában szüksége. Ilyen értelemben számunkra a bizalom a legfontosabb tényező: ha ezt sikerül felépíteni, minden más – például a hitel futamideje, a garancia-struktúra és a törlesztési mód is – egyéni igények szerint alakítható” – összegzi módszerüket Bordás Attila.

A háromszéki szakemberrel az agrárhitelezés iránti igényről is beszéltünk. Úgy véli, a hitelfelvételi hajlandóság régiónként változó. Például Székelyföldön sokkal megfontoltabban, időben mérve lassabban dönt egy gazda egy hitel mellett, mint mondjuk a Partiumban. A szakember szerint ennek okai részben a kulturális különbségek, részben az aktuális gazdasági helyzet is. „Például a Brassó vagy a Szatmár megyei gazdák – akik a földrajzi adottságot kihasználva évszázadok óta nem csak termeltek, hanem kereskedtek is termékeikkel – sokkal inkább hajlandóak a gazdaság hitel általi, gyorsabb bővítésére, mint mondjuk az Erdély szívében tevékenykedő mezőgazdászok” – magyarázza Bordás Attila.

Hitelt felvenni ugyanakkor nem kockázatmentes, és ezt a LAM Alapítvány szakemberei is tudják, akik egy olyan belső, kockázatelemző és kezelő rendszert dolgoztak ki, amely a 2008-as válságban is kiállta a próbát.

Míg a bankrendszer 20% fölötti, krónikus késésben levő hitelállománnyal küszködött, a LAM Mikrohitel Rt. esetében ez a mutató soha nem haladta meg a 3,5%-ot.

Bordás arról is beszél, hogy míg egy bank ridegen, távolságtartóan, kizárólag pappírra nyomtatott információk alapján dönt, alapítványuk munkatársai felkeresik a gazdát, a vállalkozót, megismerik a munkakörnyezetét, elbeszélgetnek vele. „Az adott szó értéke számunkra nagyon fontos. Csak mint érdekességet említem, hogy azoknak az ügyfeleinknek, akik pontosan betartják a vállalt kötelezettségeket, minden év végén, az általunk megtermelt profit tíz százalékát – természetesen az egyéni hozzájárulással arányosan – visszaadjuk” – fogalmaz a mikrohitelezési szakember.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban
2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről