A Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon idén is gazdag program várta az operabarátokat és az érdeklődőket. A mintegy 60 kiemelt és számos kapcsolódó program Bartók és a szláv zene köré csoportosult. Olyan ismert nevek emelték a fesztivál fényét, mint Paata Burchuladze, Anja Silja, vagy az idén hetvenéves orosz basszista, Jevgenyij Nyesztyerenko. A hazai névsorból Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely és Polgár László nevét emelem ki a teljesség igénye nélkül.
Beszélgetés Portisch Lajos nemzetközi sakknagymesterrel, a Nemzet Sportolójával
– Mikor és miért kezdett el sakkozni?
– Gyerekkoromban, karácsonyi ajándék gyanánt, az öcsémmel kaptunk egy sakk-készletet a szüleinktől. Minden gyerek szeret nyerni abban a játékban, amelyben részt vesz, ezért nyilván örültünk, amikor megvertük a felnőtteket. Én akkor már – azaz gyerekkoromban – komolyan tanultam hegedülni,
Nem mostanában kezdődött Csík János prímás zenekarának története. Épp 20 éve, Kecskeméten alakult meg az első formáció, s a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal hosszú távon. Valószínűleg nem a véletlen műve volt, hogy 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sidney-ben.
A nyarat szerette. Legalábbis ezt hangoztatta. Igaz, főként télen. A ragyogó napsütés, a zöldellő fű, a hűsítő víz, az úszás, az evezés, az árnyékos erdőbeli séták – távolba révedő szemekkel idilli képet festett róla.
Lelkesedése tavasz körül kezdett megcsappanni: a napsütés egyre gyakrabban negatív kontextusba került, hogy azt az átkozott meleget, hol van itt a levegő, kettőt lép az ember, s máris folyik róla a verejték, kibírhatatlan ez a...
Engedjék meg, hogy kezdetként három példát említsek.
Az első untig ismert franciaországi eset, az ún. kendőaffér (l’affair du foulard). Valójában nem egy vita, hanem hosszan elhúzódó nyilvános viták és összetűzések sorozata – egyesek szerint egyenesen nemzeti dráma. 1989-ben vette kezdetét, amikor egy Creil(Oise)-beli iskolából kiutasítottak három hidzsábot (kendőt) viselő muszlim diáklányt, Fatimát, Leilát és Samirát.
Az első nagy, örömteli olvasmányélmények óta, mint amilyen a Szégyen és Az éjfél gyermekei, már minden egyes újabb Salman Rushdie-könyvnél inkább félek, végig bírom-e egyáltalán olvasni, vagy el fogom dobni majd. S bár még egyszer sem dobtam el, de azért mindegyikben volt egy-egy nagy próbatétel, amikor majdnem. Ehhez társul az újabb ulpiusos kötés, amely elég kezelhetetlen például a Sálímár bohóc esetében – egyetlen olvasás alatt kiperegnek belőle a...
Többször is rám szóltak a legények, hogy hagyjam azt a szomorú Hargita sört már a fenébe, mosakodjak, öltözzek, s induljak, mert a kocsmában várnak. Mindjárt kezdődik a meccs, nem kapunk majd helyet. Mert bizonyosan telt ház lesz, a svájci stadionban is, a kocsmában is. Hagytam tehát a félig teli, félig üres sörösüveget, húztam a gatyát s a csíkot.
Persze, hogy elkéstem. A meccs már megkezdődött, s ott ültek a drukkerek.
Az etnikum terminust a görög ethnosz szóból származtatják, és eredetileg az ókori görög társadalomszemlélet egyik sajátos kategóriájaként működött. Az ethnos/ethné kategória a polis vonatkozásában értelmezendő, és a városállamok környékén élő „vidéki” népességre, azokra a közösségekre vonatkozott, amelyek szerveződése a görög városállamok intézményrendszerének viszonylatában fejletlennek (az akkori görög értelmezés szerint primitívnek)...
Beszélgetés Márffy Gabriella hegedűművésszel
– Noha Szegeden született, és Bernben él, Gyergyószentmiklósra rendszeresen hazajár. Honnan ered a városhoz való kötődése?
– A nagymamám, Lázár Paula gyergyószentmiklósi, a család 1943–44-ben települt át Szegedre, én már ott születtem. Nagymamám állandóan Erdélyről és ezen belül Gyergyószentmiklósról mesélt.
Beszélgetés Léphaft Pál karikaturistával
Nemrég Brassóban karikatúrakiállítást nyitott meg, valamint fellépett a Telepi Rádió kabaréműsorában, amelynek szerzője is. Hogyan jött össze ez a kétfajta foglalkozás: karikaturista-újságíró és kabarészerző-színész?
Végzettségemre nézve magyartanár vagyok, bár nem diplomáztam, csak abszolváltam.
Lehetetlen vállalkozás eligazodni egy olyan filmfesztivál kínálatában, amely negyven ország közel kétszáz produkcióját vonultatja fel. A látogatónak könyörtelenül szelektálnia kell – bár szakad meg a szíve –, hiszen emberi mértékkel mérve nem lehet naponta öt-hat filmnél többet megtekinteni. Feltéve, hogy az ember egész nap jóformán semmi mást nem csinál, csak filmeket néz. Az újságíró persze eljár a kiegészítő rendezvényekre...
Az idei TIFF még profibb volt, még több filmet vonultatott fel, még több nézőt vonzott, még kevesebb baki történt, és a még több jót meg még kevesebb rosszat sorolhatnám hosszan. Ami különösen tetszett: idén programszerűen szerepeltek zenéről, zenészekről, zenével szóló filmek a listán. Itt van mindjárt a legek legje, Martin Scorsese az ő Rolling Stones-verziójával. A filmet nem láttam. És nem azért, mert nem kedvelem a Rolling Stonest. Na, ez így nem is...
Kerekasztal-beszélgetés a helyhatósági választásokról
Horváth Réka moderálásával a Transindex és az Erdély FM meghívására Bakk Miklós, Bognár Zoltán, Kádár Magor és Székely István politológusok, valamint Kiss Tamás szociológus június 4-én kerekasztal-beszélgetésen értékelte ki a június elsejei első fordulót.
Beszélgetés V. Gilbert Edit magyarországi irodalomtörténésszel, egyetemi tanárral
Hogyan kezdett orosz irodalommal foglalkozni?
Pécsett voltam gimnazista, és ott – illetve már korábban, Pécs melletti szülőfalumban –, mint mindenki, én is tanultam oroszul. Akkoriban kis helyeken még nem igen lehetett nyugati nyelveket tanulni, így egy humán érdeklődésű gyermek csak a kötelező orosszal kezdhetett valamit, ha jó, azaz tagozatos gimnáziumba vágyott –
Bakk Ágnes
Ha egy fenegyerek, aki befutott már egy adott területen, kipróbálja magát másban is, akkor biztos, hogy számíthat mások kíváncsiságára. Ilyesfajta kíváncsiság övezte a Nyugalom című filmet, amelyet Alföldi Róbert nemrég vitt vászonra. Bartis Attila azonos című regényének nem ez az első filmadaptációja, 1996-ban készült már belőle egy tévéjáték, Vizi Mária rendezésében, amelyben akkor maga a regényíró is szerepet kapott.
Sztezsár, mi azt isszuk Románba’, mit?, Sztezsár, így hívják, az jó, te, erős, vagy hétfokos sör, Románba’ inkább a töményet vedelik, sört csak akkor, amikor foci van. Meg se nézik az útlevelet, úgy megyünk át a határon, mintha bevásárolni indulnánk, azután kanyar, a busz lepakol a gáránál, így mondják a vonatállomásnak, gára, és ott felülsz a kettesre, a nagy hídnál meg leszállsz, vagy taxizol, olcsó, lá sántier, ennyit kell tudni, így mondják...
Annak ellenére, hogy az etnikai faji viszonyok szociológiája alig egy kurta fél évszázada különült el önálló ágazati szociológiaként, az etnikai pluralizmus, az etnikai és faji viszonyok szociológiai kutatása hozzávetőleg egy évszázados múltra tekint vissza. Igaz, a szociológia történetének első fél évszázadában (a tizenkilencedik század második felében) a szociológusok nem tartották kutatásra érdemesnek az etnicitást, az etnikai pluralizmus kapcsán...
Az utcazenészi státus és öndefiníció alakulása ma a kolozsvári utcákon
Bevezető - Az utcazenészség ma főleg a nagyvárosokban, turisztikai központokban virágzik, a városban, mely nemcsak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben gazdasági, politikai és kulturális életet ösztönző és ellenőrző központ is.
Látogatottsági adatok