VILÁGKÖNYVTÁR: A Kiseurópa-sorozat évek óta az egyik legizgalmasabb folyam a magyar könyvpiacon. A Jelenkor vállalkozásában egész sor remek közép- és kelet-európai szerző könyvét fordították le – többek között Mircea Cărtărescu két könyve is itt jelenhetett meg magyarul, ahogy annyi más, fontos munka, mindez többnyire már-már halálos csöndben – bár, ami azt illeti, a szépirodalomra általában jellemző ez a csendesség.
Az ember felelősséggel tartozik közösségének. Döntöttem. Elérkezett a pillanat, hogy tevőlegesen is beavatkozzam közösségünk mindennapjainak irányításába. Tenni akarok városunkért, térségünkért, nemzetünkért. Éppen ezért indulok a polgármesteri választásokon – jelentette be egy szép nyári estén Pityu. Szűnni nem akaró hatalmas röhögés fogadta szavait, majd döbbent csend következett, miután haragos pillantásokat vetett a jókedvű társaság tagjaira.
A Szaharov-díj az Európai Unió (EU), ezen belül pedig az Európai Parlament (EP) által létrehozott díj, olykor a Nobel-díj „kistestvéreként” szokták emlegetni – azok, akik egyáltalán tudnak róla. Jóllehet 1988 óta az egyik „legnemesebb” emberi és politikai cél, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásáért folytatott küzdelem elismeréséül ítélik meg, a díj vajmi kevéssé ismert az Unió határain belül és kívül.
Három név szerepel a felcímben: az első, Apáczai Csere János neve minden erdélyi értelmiségi előtt jól ismert, főleg Kolozsváron, ahol élete utolsó éveit töltötte. Apáczai neve elsősorban fő műve, a Magyar enciklopédia révén vált ismertté. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy utolsó műve, a Philosophia Naturalis csak halála után egy évvel, 1660-ban kapott végső formát volt tanítómestere, később kollégája, Porcsalmi András kézzel írt másolata...
Átutazta az életét Ignotus, akkor is, ha nem akarta. A kezdő- és végpont Budapest, közben pedig, a teljesség igénye nélkül olyan városokat említhetünk az életút hoszszabb-rövidebb állomásaként, mint New York, Belgrád, Konstantinápoly, Bern, Kolozsvár, Bécs, Berlin, London, Lisszabon. A maga választotta utakat szerette is: szívesen örökítette meg úti élményeit, különösen 1904 és 1909 között, a Feljegyzések című kötet anyagának megírásakor. De...
Az Ady-szakirodalomban több helyütt olvasható az a nézet, miszerint Ady Endre igazi nagysága nem az egyes költeményeiben, hanem az ezekből létrehozott, megszerkesztett nagyobb egységeiben: a ciklusaiban és a kötetei egymásutánjában keresendő.
Schöpflin Aladár kritikusi és irodalomtörténészi pályája a magyar irodalom századfordulón elkezdődő és azt követő, a „Nyugat korára” kiteljesedő gyökeres és robbanásszerű irodalmi átalakulásnak, a romantikát felváltó klasszikus modernség kifejlődésének idejével esett egybe.
A tömegtájékoztatás meglehetősen gyakran közöl híreket nacionalistákról, nacionalista megnyilvánulásokról. E fogalmat nemegyszer a szélsőséges jelzővel is megtoldják. Ha egyazon pártról, csoportról, eseményről a jelző nélküli és a jelzős megnevezés váltakozik, az ember elgondolkodhat. Például a március 15-én Kolozsvárt, a Széchenyi téren rendezett ún. ellentüntetést, valójában magyarellenes tüntetést, ennek szónokait, részvevőit hol így, hol...
A helymarketing és a rokon-, valamint a kapcsolódó fogalmak között egyre nagyobb a zűrzavar, ugyanis sokféle átfedés van köztük, és a zsenge kutatási területek következetlen fogalomhasználata jellemző rájuk. A helymarketing fogalmának jelentése tulajdonképpen jóval régebbi, mint maga a fogalom: kialakulásának két gyökerét véljük felfedezni. Az egyik a marketingtudományhoz köthető – ennek egyik leágazásaként jelent meg a nonprofit szervezetek marketingje,...
A Sapientia-EMTE kapcsán leggyakrabban a pénzhiányról hallhat, olvashat a téma iránt érdeklődő. Természetesen, olyan változatban, hogy a „fukar budapesti kormány nem adja oda az egyetemnek az évi 2 milliárd forintot”. Eközben senki nem teszi fel a kérdést, hogy ha a semmiből induló intézménynek a kezdeti ingatlanvásárlásokhoz és beruházásokhoz szükséges tetemes összeget a magyar állam biztosította, akkor legalább a működéshez kellene hozzájárulniuk...
Észleljük, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a médiumokban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE) szóló anyagok. Szomorú, hogy sok véleményt nyilvánító – vagy éppen nagy leleplező – se nem tárgyilagos, se nem tájékozott. Törzsök Erika cikke kivételt képez: az ő véleményére – nem csak tisztsége folytán – érdemes odafigyelni, kritikai észrevételeit megfontolás tárgyává tenni. Adott esetben érveire érvekkel válaszolni.
Másodszori olvasás után is azt kell mondanom: e könyvben a „beszélő hang” nagyon sokszor közli olvasóival, hogy amit és ahogyan ír, azt önmaga, a többiek, illetve a történtek megértése kedvéért teszi – néha amolyan mentegetőzésféleképpen, máskor már-már eszelős-büszkén, ahhoz, hogy sorai lezártakor lírai regiszterben megállapítsa: most már aztán végképp semmit sem ért – nos, akkor lássuk, mi értelme volt a regényírásnak, jön itt egy...
Kirándulni voltam. Amolyan hellóturiszt módra. Micsináljak, fussa. Meg rég nem voltam, családostul meg pláne nem. Na és mit mutat meg az ember a gyermekeinek elsőre? Természetesen az Anyaországot. Micsináljak, ennyire fussa.
A Híradó három népszerű műsorvezetőjének könyve színesíti hamarosan a magyar könyvpiacot. D. Tóth Kriszta és Süveges Gergő gyermekeikről vallanak, Pálffy István pedig Szlovákia kulináris és kulturális nevezetességeivel ismerteti meg az olvasót.
Látogatottsági adatok