Nehéz helyzet. Radu Burnete elnöki tanácsadó ismertette az ország rossz pénzügyi helyzetét, és úgy vélte, elkerülhető a recesszió
Fotó: Facebook/Radu Burnete
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
2025. augusztus 17., 20:582025. augusztus 17., 20:58
Az elnöki hivatal gazdasági és szociális politikáért felelős osztályának vezetőjét felkérték, hogy értékelje a recesszió kockázatát, amelyről Alexandru Nazare pénzügyminiszter beszélt.
Emlékeztetem önöket, hogy költségvetésünk egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul. És ez biztosan nem fog megvalósulni. És ha megnézzük mit mondanak a román bankok, a nemzetközi intézmények és a nemzeti bank, akkor valószínűleg a növekedés 0 és 1 százalék között lesz” – mondta Radu Burnete.
– tette hozzá Burnete.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerdán új intézkedéseket jelentett be a költségvetési hiány csökkentésére, „mert minden pillanatban fel kell készülnünk a recesszióra, és előre kell látnunk ezt”.
„Igen, fennáll a recesszió kockázata. Ez egy normális kérdés, amelyet figyelembe kell vennünk. Ez egy valós kockázat” – mondta Nazare, amikor a recesszió kockázatáról kérdezték.
Burnete szombaton Románia gazdasági helyzetéről nyilatkozva elmondta azt is, hogy jelenleg az ország versenyt fut az idővel és a szakadék szélén táncol.
Ezért egyrészt kénytelenek vagyunk megtenni ezeket a lépéseket a hiány csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések természetüknél fogva lassítják a gazdaságot” – nyilatkozta Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó kiemelte, hogy nem szabad elfelejteni, hogy „Románia már átélt hasonló heyzetet”.
Úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk, de igen, vékony jégen járunk” – mondta Burnete.
Megemlítette, hogy „amikor valami rossz történik, akkor a zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy segíteni tudjunk”. „Ha viszont jó időkben elköltjük az összes megtakarítást, akkor nem hiszem, hogy ez a legbölcsebb közpolitika” – magyarázta.
Azt is kifejtette, hogy a legjobb lenne, ha mindenki megértené, hogy egy kicsit vissza kell nyesni a közszférával kapcsolatos kiadásokat.
Bár itt is óvatosnak kell lennünk, mert az államnak vannak például olyan vállalatai, amelyek valamilyen formában magántulajdonban vannak, tőzsdén jegyzik őket. Az állam biztosan nem engedhet meg ilyen kiváltságokat. Másrészt, ha az állami rendszer egészét nézem, itt sem hiszem, hogy azt mondhatnánk, hogy Romániában minden köztisztviselő lusta, rendkívül jól fizetett, mindenki pénzben úszik. Tudniuk kell, hogy sok olyan területet láttam a közigazgatásban, ahol sokat dolgoznak és nagyon kevés pénzt kapnak” – mondta.
„Én Bukarestben nem igazán tudhatom, hogyan lehet átszervezni a nagyszebeni önkormányzatot” – mondta.
Azt is kijelentette: ma a bérezés a közszférában „teljes zűrzavar, amelyből semmit sem értünk”.
Hozzátette, a pótlékok kérdését is rendezni kell.
„És itt is két eset van. Vannak olyan vezetők, akik visszaélnek velük, és olyan embereknek adják ezeket a pótlékokat, akiknek nincs rájuk szükségük, máshol pedig olyan vezetők vannak a közszférában, akik ezeket a pótlékokat arra használják, hogy növeljék a fizetéseket” – mutatott rá.
„Ennek a pótlékügynek véget kell vetni, nincs értelme, és a köztisztviselőknek olyan fizetést kell adnunk, amelyet helyesnek tartunk. Akár az ANAF-nál, akár az elnöki hivatalban, akár egy kis önkormányzatnál dolgoznak, egyértelmű bértáblákra van szükségünk” – tette hozzá Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó szerint egyes pótlékok hasznosak. „Egy kis számú pótlék, különleges esetekben, szerintem hasznos. Egyébként nem” – magyarázta.
„Elhalasztottuk, ez volt az utolsó dolog, ami a 2024-es választási évben hiányzott, hogy kinyissuk a közszféra bérezésének szelencéjét. Azt hiszem, nagyjából 20 százalékos hiány volt” – mondta Burnete.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
szóljon hozzá!