Toleráns, európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára – állapította meg a Krónikának adott interjúban Sorin Mitu kolozsvári történész.
Hogyan és meddig lehet vegyíteni a magasztost a profánnal, milyen az új kötetében megjelenő istenkép, mely költők életműve hat költészetére, mit gondol az alkotómunka és egzisztenciateremtés összefüggéseiről – többek közt erről beszélt a Krónikának Varga László Edgár költő.
Soha nem akart a „kamera másik felére” állni, mindig is közelebb érezte magához a filmről való gondolkodást, mint a filmkészítést Pethő Ágnes egyetemi tanár, a Sapientia filmművészeti szakának tanszékvezetője, aki szerint az erdélyi filmezés újjáélesztését célzó törekvések sikeréért elsősorba
A vidék mai urai, a szlovénok nem tagadják az amúgy tagadhatatlan – esetleg elferdíthető – múltat. A Piran/Pirano és környéke kulturális, vallási és történelmi nevezetességeit bemutató szórólap külön részt szentel az első világháború előtti örökségnek.
Űrhajók a sejtelmesen susogó fenyvesek fölött, titokzatos, szkafanderes idegenek a 19. századi eszközökkel megművelt földeken, bénító üzemmódba állított sugárvetővel ártalmatlanított kutya a faluban.
Bajor Andor életművének jelentőségéről, az irodalomtörténetben betöltött helyéről, emberi és szerkesztői kvalitásairól esett szó az író, humorista kilencvenedik születésnapja apropóján tartott kolozsvári rendezvényen.
Közigazgatás-önigazgatás, autonómiatípusok Európában címmel tartott előadásokat Maros megye több településén Bácsfainé dr. Hévizi Józsa budapesti történelemtanár, történész, az Erdélyi Szövetség elnöke.
Széles körű viták és véleménynyilvánítások jelennek meg most már Erdélyben is a lombikprogrammal kapcsolatban. A pácienseken kívül ebben a témakörben a szakma képviselői a legérintettebbek, ezért ide kívánkozik az ő álláspontjuk is.
Disszonáns zeneként megszólaló Arany-paródiákról, a kétszáz éve született költőóriás által írt dallamokról és a dalszöveg vizsgálatáról is szó esett a Kolozsvári Magyar Napok keretében a bölcsészkaron szervezett múlt szombati előadásokon.
Az autonómia nem kisebbség-specifikus dolog, politikai és közigazgatási értelemben ugyanis azt jelenti, hogy egy államon belül egyes embercsoportok önállóan dönthetnek és járhatnak el meghatározott, kizárólag őket magukat érintő ügyekben – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Bognár Zoltán kolozsvári autonómia-szaké
A trianoni kérdéskörnek nem elszakító, hanem összekötő tényezőnek kellene lennie, hiszen ez ugyanúgy a magyarság, mint a románság története – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Murádin János Kristóf történész.
Interjú az Arany János-díjas Egyed Emese irodalomtörténésszel a nagyszalontai költőóriásról, kortárs erdélyi magyar irodalomról, régi székely poétákról.
A közép- és kelet-európai országok polgárai nagyjából négy évtizeden keresztül kimaradtak a világon zajló politikai és társadalmi eszmék megismeréséből.
...még ha ajándékot hoznak is – tartja a régi mondás. Óhatatlanul ez jutott eszembe, látva a nagy örvendezést, ami Emil Boc kolozsvári polgármester azon bejelentését követte, hogy négynyelvű helységnévtáblákat helyeznek ki a város bejárataihoz.
Talán még nem késtünk el! Talán még van rá esély! Miért ne lenne, hiszen tudvalévő, hogy a történelem során a főúri címek, titulusok „halmozása” – kezdvén a császárságtól el egészen vagy le egészen a bárói rangig – bevett és elfogadott úzus volt.
Terrorizmus, terrorista támadás kapcsán viccelődni, élcelődni fölöttébb ostoba dolog. Magam sem teszem, talán majd a Charlie Hebdo.
Személy szerint engem nem aggodalom tölt el a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) körül kialakult hisztériakeltés kapcsán, hanem mélységes szomorúság. Két ok miatt is.
Az éjfél előtt fél órával véget érő marosvásárhelyi feltámadási körmenetről hazaérve bekapcsolom a tévékészüléket. Közeleg a feltámadást hirdető éjféli harangszó, amikor nagyszombat szomorúsága húsvétvasárnap örömüzenetére vált át.
Látogatottsági adatok