Az első világháborút követő bizonytalan idők és eszmék Ditróban is éreztették hatásukat. A pályáját ott kezdő Márton Áronnak, „a kicsi papnak sok szavába és fáradságába került, hogy a legények és marcona férfiak ismét lelkiatyát láttak a papban”.
Olyan lelkületű emberek éltek a Küsmöd pataka mellett, akik türelmesek és befogadók voltak mások iránt. Otthonra leltek Bözödújfaluban a székely szombatosok, unitáriusok, katolikusok és más vallásúak. Az épületeket ugyan elnyelte a víztározó, szellemisége az elűzöttekben tovább él.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház (MUE) püspöke a felelősség évévé nyilvánította a 2020-as esztendőt hétfőn, a vallásszabadság ünnepén.
A Magyar Unitárius Egyház vasárnap és hétfőn megemlékezést szervez a vallásszabadság ünnepe alkalmából Tordán, a 1568-as országgyűlés egykori helyszínén, illetve Kolozsváron.
Az Oltáriszentség, a szentségimádás és a szentmise áll az advent első vasárnapjától kezdődő pasztorális év középpontjában. Az erdélyi főegyházmegye a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) készülve az Eucharisztia évét hirdette meg.
Egész életét meghatározta, emellett számos kispap hivatásának megtalálásában is közreműködött, és végig kitartott abban a hivatásban, amit felszentelésekor vállalt. A Csíkszeredában szolgáló Tamás József püspök 75 évesen, 51 évnyi papi szolgálat után hamarosan nyugállományba vonul. Vele besz&am
Templomokat építtetett, közösségeket kovácsolt össze, gazdag életút áll mögötte, és számos megvalósításra váró terv, elképzelés áll előtte. Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai katolikus plébánia címzetes esperesével beszélgettünk, aki az idei augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmával ma
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, romániai katolikus örmény apostoli kormányzó segítségével göngyölítjük fel az erdélyi magyarörmények múltját és jelenét.
Ha azt halljuk, hogy fesztivál, talán elsősorban a bulik, koncertek és a szórakozás jut eszünkbe, kevésbé a lelki rezzenések, a hit megélése. A Keskeny út ökumenikus fesztiválmissziós csoport viszont úgy gondolja, hogy mindenhol lehet egy keskeny út, amelyen elindulva közelebb kerülhetünk Istenhez.
Több mint ötezren látogatták meg egy év alatt a kolozsvári Vallásszabadság Házát, amelyet tavaly ilyenkor avatott fel a Magyar Unitárius Egyház.
Milyen etnikai, lelki örökséget hordoznak a romák? Hová és kikhez tartoznak? Kitől, mitől várják soruk jobbra fordulását? Beszélhetünk-e integrációról? – ezeket a kérdéseket feszegettük a felsősófalvi református lelkipásztorral.
A csíkcsomortáni születésű Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz a szombati csíksomlyói búcsús szentmise szónoka. A bánsági egyházi elöljáró lapunknak úgy fogalmazott: a szentatya egyszerű, közvetlen ember, aki mindig odafigyel a másikra.
A hit mindig is fontos szerepet töltött be a csíkszeredai Dánél család életében, erre alapozzák mindennapjaikat, ez segített túllépni a nehézségeken, de megélni az örömöket is. A Dánél házaspár hét gyermeket nevelt fel – a családanya, Magdolna mesélt nekünk arról, hogyan élik meg az Istenhez közeli életet.
Az ünnepek felfokozzák a lelki tisztaság iránti vágyat, az ember szabad akarattal rendelkezik, a szabadság Isten ajándéka, a bűn pedig lelki rabság. De jelen van-e Isten és hogyan működik a bűnbánat ott, ahol zárva van az ajtó és vasrácsok vannak az ablakon?
Megnyitotta kapuit hétfőn a kolozsvári Valláskutató Intézet a Kossuth Lajos (21 Decembrie 1989) utca 14. szám alatt, a Vallásszabadság Házában.
Reményt, hitet visz a betegeknek, amikor délutánonként bekopog a kórtermek ajtaján, megnyugvást nyújt a haldoklóknak, vigaszt a hozzátartozóknak. Segít közelebb kerülni Istenhez, saját lelkivilágukhoz, átvállal a lelki terhek cipeléséből. Csillag Csilla segítő nővér lelkigondozóként tevékenykedik a Csíkszeredai Megyei Sürgős
Nagy Hunort mindeddig világbajnok sportolóként és fitneszterem-tulajdonosként ismertem, de amikor legutóbb leültünk beszélgetni, kiderült, hogy míg sok éven át testépítőként a minél jobb eredmények elérésében találta meg élete értelmét, manapság leginkább hitét építi.
Nem csupán a Marosi Református Egyházmegye, de az Erdélyi Református Egyházkerület történetében is első alkalommal választottak lelkésznőt a főjegyzői, azaz espereshelyettesi tisztségbe. Berekméri Melinda marosvásárhelyi-cserealjai lelkipásztorral a nők szerepéről, a lelkésznők és presbiterasszonyok kihívásairól beszélgettünk.