Meglátogattuk Nagyernyében Kémenes Lóránt Zoltán plébánost, akit a papi hivatásról, 21 éves pályafutásáról, különböző szolgálati helyeiről kérdeztünk. Voltak helyek, amelyekről lelkesedve mesélt, de keserűségét sem rejtette véka alá. Szerinte most a félelem a legnagyobb ellensége a közösségeknek.
Súlyos mértékben fokozódik világszerte a vallásszabadság korlátozása, az emberiség 67 százaléka olyan országokban él, amelyekre ez a jelenség a jellemző – állította kedden Varsóban bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű, pápai jogú nemzetközi katolikus segélyszervezet.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye kiterjedése nyomán több, még részben magyarlakta településen is igyekszik fenntartani egyházának állapotát, hagyományait. Hogy ennek ellensúlyozására több papra lenne szükség, az nem kérdés. Évről évre egyre kevesebben köteleződnek el az egyház szolgálatában, ak
Az online világba költözés miatt a hittantanárok is komoly kihívásokkal szembesültek – mondta el a nemrég indított, a gyulafehérvári, szatmári, váradi és temesvári egyházmegye római katolikus hittanoktatását átfogó honlap kapcsán a szerkesztő, ötletgazda Ozsváth Judit. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója &n
Marosvásárhelyen a Köteles Sámuel utcában áll a minorita rend temploma és rendháza. A templomban rendszeresen tartanak szentmiséket, a rendház most újból visszakerült jogos tulajdonukba, ám a történelem során számos rendeltetésnek kellett megfelelnie.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök szerint a járvány elgondolkodásra is késztette az embereket, és lehetőséget adott arra, hogy a földi lét felszínességét levetkőzve a lényegre összpontosítsanak.
Nemcsak a nagy közös, év végi ünneplésekről kell lemondanunk idén, hanem a karácsonyi hagyományok, szokások egy részéről is. Hiszen elmaradnak a kántálások, betlehemezések, és sok helyen a hagyományos év végi, év eleji házszentelés is. De nincsenek tiltólistán a meghitt szűk családi ünneplések és a templomi mis&a
Közel egy hónap múlva Jézus Krisztus születését ünnepelhetjük. Az azt megelőző időszakról, az adventi tevékeny várakozásról Fülöp Zsombor lelkipásztorral beszélgettünk, aki segített megérteni, miért is oly fontos megfelelően előkészülni a karácsony misztériumára.
Jogi úton, a legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő török Államtanácshoz (Danistay) benyújtott panasszal próbálják visszafordítani görög ortodoxok a Hagia Sophia mecsetté alakítását – közölte hétfőn a Kathpress katolikus hírügynökség a cath.ch és a Vatican News felekezeti hírportá
A járványhelyzet ellenére második alkalommal sikerült megszerveznie a Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészségnek (FIF) a Keresztény Nyári Szabadegyetemet. Az idén Nézőpontra keresztelt, többnapos tábor leginkább párkapcsolati és házassági témakörben mélyítette el a húsz év felettiek érdeklődését.
Maczalik Győző titkos püspök és vértanútársai szentté avatási ügyének posztulátora, Márton Áron szentté avatási ügyének viceposztulátora, emellett pedig kisegítő lelkészként tevékenykedik a csíkszeredai Szent Ágoston Plébánián Obermájer Ervin. Megbízatásairól, a szentté avatási folyama
Az útkereszteződést, az útelágazást Székelyföld számos vidékén keresztútnak nevezik. Az elágazás olyan hely, ahol érdemes megállni, szétnézni. Mi is megálltunk a jelképes keresztútnál, és szóba elegyedtünk néhány lelkipásztorunkkal, akiknek pályaívén irányváltást jelzett a Gondvise
Az 1989-es rendszerváltás után Csíkszentkirályon megfogalmazódott az ötlet, hogy azok a települések, amelyek nevében előfordul a Szent István, illetve a Szentkirály név, alkossanak szövetséget. Az első találkozót Csíkszentkirályon szervezték meg 1996 őszén, amikor összegyűltek a „szentkirályok” polgármesterei, és szánd&am
Trianon centenáriuma körül sok szó esik a harangokról, a harangozásról. Gyakorta elhangzott, hogy a békediktátum kihirdetésekor Kárpát-medence-szerte megszólaltak a települések harangjai. Vajon? Sok, nagyon sok toronyból hiányzott annak hírközlő lakója, mert „besorozták” és hadba kellett vonulnia.
Milyen következményei voltak az erdélyi magyar egyházak szempontjából az 1920-as békediktátumnak? Buzogány Dezső teológiatanár, egyháztörténész válaszolt kérdéseinkre.
Jogi bonyodalmak késleltetik a Magyar Unitárius Egyháznak azt a tervét, hogy Bukarestben egy székházat létesítsen, amelyet gyülekezeti célokra használhat, amelyben vendégszobák is lennének, és amelyben helyet kapna a kolozsvári Vallásszabadság Háza bukaresti fiókja is.
Ha fellapozzuk a különböző korok krónikásainak búcsús beszámolóit, szerre nyílik meg a csíksomlyói kegyhely fejlődéstörténete, hitéleti és kulturális szerepe hívő népünk életében. De mi volt akkor, amikor „megindult a lelkek titkos vándorlása az otthonból a lövészárokig? Az erős karok nem keresztet vettek a Sz&
Egyre gyakoribb, különösen a szórványosodó településeken, hogy a templomok falain belülre szorul a magyar kultúra, az anyanyelv ápolása, és a lelkészek veszik át a „kultúrigazgató” szerepét is. Kicsit így van ez Bonyhán is, ahol a lelkész házaspár szervezi meg a magyar kultúra napi rendvényeket, és ők örökí