Komolyzenei koncertek helyszíne is az egy éve felavatott Vallásszabadság Háza Kolozsváron
Fotó: Vallásszabadság Háza
Több mint ötezren látogatták meg egy év alatt a kolozsvári Vallásszabadság Házát, amelyet tavaly ilyenkor avatott fel a Magyar Unitárius Egyház. A kincses város szívében található, kívül-belül gyönyörűen felújított reneszánsz kori épületegyüttes kulturális közösségi térként, múzeumként működik.
2019. július 20., 16:112019. július 20., 16:11
Szakemberek által vezetett sétákon is megismerhetik az érdeklődők Kolozsvár egyik legrégebbi polgári épületét, a kívül-belül gyönyörűen felújított volt unitárius püspöki palotát, amelyet egy évvel ezelőtt avattak fel a Vallásszabadság Házaként. A Magyar Unitárius Egyház működtette közösségi tér számos kulturális rendezvénynek ad otthont:
amelyet az 1568-as tordai vallásügyi határozat 450. évfordulóját ünneplő jubileumi év keretében avatott fel az unitárius egyház.
Vezetett séták, kulturális események
A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található patinás reneszánsz kori épület szinte tíz évig tartó restaurálásnak köszönhetően újult meg teljesen, és egyre többen látogatják.
A vezetett sétákon általában Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, az unitárius egyház építészeti tanácsadója, a felújítás szaktanácsadója, Furu Xénia, a restaurálások építésze, valamint a fiatal művészettörténészek alapította Korzo egyesület munkatársai ismertették meg az épületet az érdeklődőkkel” – mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Péter, a Vallásszabadság Háza kultúraszervezője.
Azt is elmondta, eddig 44 alkalommal tartottak kulturális rendezvényt, ezek nagyrészt telt házasok voltak, és megközelítőleg 2400-an vettek részt ezeken az eseményeken. Az adventi könyvvásárt decemberben a Vallásszabadság Házában tartották, ekkor közel 1000 személy látogatott el a szemlére. Az érdeklődők csütörtökön magyar és román nyelvű vezetett sétán ismerhetik meg az épületet, majd július 26-án, pénteken szintén két ismertetést tartanak. Nagy Péter azt is elmondta, hogy különböző civil szervezetek, de gazdasági tevékenységet folytató intézmények is igénybe vették az épületet rendezvények, konferenciák, képzések megszervezése céljából.
A kultúraszervező kiemelte, a Kolozsvári Magyar Napok keretében augusztus 22. és 25. között naponta 12–14 óra között indulnak vezetett csoportok az épület ismertetésére: csütörtökön, szombaton magyar nyelven, pénteken és vasárnap magyar és román nyelven. A háromszintes épület földszintjén étterem és könyvesbolt működik, az első emeleten a konferenciaterem, a múzeum és a valláskutató intézet.
Az izgalmasnak, sok tekintetben egyedinek és összetettnek bizonyuló munkálatokról Furu Árpád a Krónikának korábban elmondta, a kincses város egyik legrégebbi épülete a 14. század végén, 15. század elején épült. „A város szívében található unitárius püspöki ház helyreállítása az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb szakmai kihívása, ha úgy tetszik, igazi kultúrtörténeti csemegét hozó munkálata volt. Hiszen izgalmas építészettörténeti, városunk és egész Erdély építészeti öröksége szempontjából jelentős feltárás zajlott 2009-től kezdve” – fejtette ki Furu Árpád.
Az épületben áprilistól valláskutató intézet is működik, az intézmény a vallásszabadság történelmi eszméjét segíti átemelni a mai erdélyi társadalom valóságába. Amint a megnyitón elhangzott, az intézet célja összetartani a közösséget és az egyházakat, amelyek ezáltal közösen hozhatnak létre vallási irányzatú kutatásokat, vagy folytathatják a már megkezdetteket. Az intézet működtetői küldetésüknek tekintik, hogy hozzájáruljanak a társadalmi és kulturális folyamatok megismeréséhez. Ugyanakkor azt szeretnék, hogy a vallás továbbra is az erdélyi magyar ember identitásának meghatározó eleme legyen.
Az intézmény tevékenységei közé tartozik kutatások megtervezése és kivitelezése, amelyet nemzetközi szinten is szeretnének megvalósítani. Szakértői fórumként kívánnak fellépni a közvéleményt tájékoztató média bevonásával. Könyvbemutatókat, tematikus előadásokat terveznek, és hozzájárulnának az egyetemek szakkollégiumainak működéséhez, hogy az egyetemi hallgatók szakdolgozatírása könnyebben menjen, az új munkaerőt pedig sikeresebben vonják be a közösség életébe. A Vallásszabadság Házában tartandó rendezvényekről a közösségi tér Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!