VEZÉRCIKK – Példátlannak nevezhető az a magatartás, amelyet az Egyesült Államok Magyarországgal szemben tanúsít.
2014. október 20., 20:132014. október 20., 20:13
Washington a magyar kormányhoz közel álló személyeket és üzletembereket tiltott ki az országból korrupció miatt. Mindez azért számít különlegesen súlyosnak, mert egy olyan országról van szó, amely a demokratikus államok közösségének tagjaként, EU- tagállamként a NATO-n belül szövetségese az Egyesült Államoknak.
Persze ismeretes, hogy már számos bírálat érte az Orbán-kormányt. Gazdasági lépései – a bank- és a távközlési adó, a devizahitelesek megsegítése, a rezsicsökkentés, és legfőképpen a keleti nyitás –, valamint politikai döntései – az új médiatörvény és alkotmány, az egyes, külföldről finanszírozott, civilnek mondott szervezetek elleni vizsgálatok, az Oroszországgal szemben Amerika által szorgalmazott szankciók bírálata – miatt az EU és Washington is megkérdőjelezte a kabinet demokratikus elkötelezettségét.
Legutóbb Victoria Nuland amerikai külügyi helyettes államtitkár bírálta kemény hangon, hogy Magyarország NATO-tagként illiberális demokráciát hirdet. Úgy tűnik, a korrupciós vádak ürügyén hatályba léptetett kitiltásokkal Washington azt jelzi a magyar félnek, hogy az az ukrajnai válság közepette nem tűri, hogy katonai és politikai szövetségesei saját útjukat járják.
Elvégre Románia – mint az az újabb és újabb leleplezések nyomán látható – sokkal inkább korrupcióval fertőzött ország, és ezt legutóbb Joe Biden amerikai alelnök, sőt Nuland is szóvá tette, de mivel szolgálatkészen felajánlotta területét a NATO-elfogórakéta-ütegek számára, és a legharcosabb Oroszország-ellenes retorikát alkalmazza, nem tudunk arról, hogy Washington kormányközeli személyek beutazását tiltotta volna meg.
Jogos elvárás persze, hogy Magyarország tartsa tiszteletben szövetségesi kötelezettségeit, és a történelmi tapasztalat is azt mutatja: a magyarok érdeke az, hogy a nyugati, demokratikus közösséghez tartozzanak, és az orosz érdekszféra határa minél távolabb legyen.
A mostani lépés azonban azt sugallja: Washington értelmezésében a szövetségesi viszony azt jelenti, hogy a szövetségeseknek mindenben kritikátlanul alá kell vetniük magukat az amerikai stratégiai és gazdasági szempontoknak.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!