„Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.

A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.

A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem - mondta a francia államfő.

Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette: Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”.

Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.

Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.

Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.

Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.

korábban írtuk

A franciák már tavaly óta készülnek arra, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába – állítja a Le Monde

A francia hatóságok már 2023 júniusa óta „a legnagyobb titoktartás mellett” vizsgálják, hogy küldjenek-e katonákat Ukrajnába – jelentette csütörtökön a Le Monde.