VEZÉRCIKK – Újra tervezik, újratervezik, ízekre szedik, különféle logikák és érdekek mentén rendszerezik az illetékes honatyák, szakemberek, tudósok azt a hatalmas információmennyiséget, amelyet a diákoknak el kell majd sajátítaniuk.
2016. február 10., 20:092016. február 10., 20:09
A kerettantervekkel kapcsolatban elhangzanak vélemények, ellenvélemények, az ellenvélemények ellenvéleményei és így tovább. Egymás szavába vág, korrigál és felülbírál az oktatási miniszter, a tárca illetékes szakbizottsága, a bizottságot felülbírálni hivatott bizottság, a Román Akadémia.
A vita afölött folyik, hogy milyen érvrendszer alapján szuszakoljanak még több tantárgyat abba a tarisznyába, ami eddig is enyhén szólva mázsás teherként nehezedett a diákok vállára. A kerettanterv-verziók egyes tárgyak érvényesítése miatt kihagyhatónak minősítenek másokat, így például a zenei, művészeti órákat.
És igen, a testnevelésórákat is, hadd görnyedjen a gyerek minél többet az iskolapadban, bámulja csak továbbra is unatkozva a magyarázni próbáló pedagógust. A testnevelés eszerint nem minősül fontosnak, a kétezer éves, de örökérvényű görög intelem, miszerint ép testben ép lélek, a múlt ködébe vész, így nem szerepelhet a hazai diákok jövőjét megalapozni hivatott iskolai oktatás alappillérei közt.
Az már csak hab a tortán, hogy a tanterv-változatok nélkülözik a kisebbségi oktatásra vonatkozó kitételeket, és hogy ebből a perspektívából nézve plusz terheket róna a magyar diákokra az anyanyelv, a kisebbségek történetének oktatása. Iskolarendszerünkben megannyi változás, újra- meg újratervezés történt az elmúlt évtizedekben. Ezek eredményeit nézve szinte borítékolható, hogy a tantervek mostani átfogalmazása nyomán sem lesznek kíváncsibbak a diákok a tananyagra, holott lelkesedés nélkül bajosan lehet valóban tanulni.
De talán ne legyünk eleve pesszimisták. Hátha még nem veszett ki az eredendő kíváncsiság a felnövekvő generációból. Mert nem elképzelhetetlen, hogy a kamasz, aki reggel nyolctól délután háromig az iskolapadban, majd délután fél öttől tízig a házi feladatok fölött görnyed, egyszer csak észrevesz egy rést, és a kötelező terhek mázsás súlya alól kibújva – a nap megmaradó másfél órájában – elindul megváltani a világot.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
szóljon hozzá!