Alakul. Februári kép a nagyváradi Nokian-építkezésről
Fotó: Facebook/Nokian Tyres
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal. A gigaberuházás lebonyolítói egyedül a schengeni halogatás miatt aggódnak.
2024. április 23., 09:342024. április 23., 09:34
Mint ismeretes, a finn Nokian Tyres 650 millió euróból épít gumiabroncsgyárat Nagyváradon. Az építkezést 2023 elején kezdték meg, a termelés 2024 második felében indulhat a váradi üzemben, a nagykereskedelmi gyártás beindítása ugyanakkor 2025-ben várható. A közép-európai piacot célba vevő üzem mintegy 500 alkalmazottnak adhat munkát, és a Nokian első karbonsemleges gyára lesz, ahol évi 6 millió gumiabroncs készül majd, elsősorban nagyobb személygépkocsik, hobbiterepjárók (SUV) számára.
Amint arról beszámoltunk, a legnagyobb beruházások révén idén beinduló új romániai gyárak többsége Erdélyben kezdi meg a munkát, négy megyében örülnek a nagyvállalatok összesen csaknem egymilliárd eurót kitevő befektetéseinek. Ennek kétharmadát a Nagyváradon létesülő gumiabroncsüzem „gurítja be” a régióba, miközben Maros és Kolozs megyében két-két, Brassóban pedig egy gyár hoz pénzt és teremt új munkalehetőségeket.
A legnagyobb beruházások révén idén beinduló új romániai gyárak többsége Erdélyben kezdi meg a munkát, a nagyvállalatok összesen csaknem egymilliárd eurót kitevő befektetéseinek négy megyében örülnek.
A váradi gyárépítés a Nokian számára sürgető volt, hiszen az évi 19 millió abroncs 80 százalékát Oroszországban gyártották, ahonnan több száz millió eurós veszteségek árán vonultak ki az ukrajnai háború kitörése után.
Juukki Moisio, a Nokian Tyres vezérigazgatója korábban kifejtette, számított az olcsóbb munkaerő, a meglévő autópályák, hogy Váradtól legtöbb egynapi útra fekszenek a legfőbb közép-európai exportcélállomásaik: a legtöbb abroncsot 1000 kilométeren belül adják majd el. A nagyvállalat első embere szerint sokat nyomott a latban, hogy a helyszín egy nagyváros mellett van, a Váradon működő műszaki egyetemek pedig nagy segítségükre lehetnek a következő években a munkaerő kiegészítése terén.
Szintén a partiumi megyeszékhely mellett szólt a Közép-Európa felé vezető korszerű vasúthálózat, amely a nehéz súlyú nyersanyagok szállításában szükséges. Kedvező volt Románia makrogazdasági stabilitása, illetve hogy a karbonsemleges céljaik teljesítését zöldberuházások, napelemparkok létesítése is segíti majd.
Fotó: Facebook/Nokian Tyres
A munkálatok jelenlegi állásáról Susanna Tusa, a Nokian Románia alelnöke számolt be a Hotnews hírportálnak. „A gyárépítés a tervek szerint halad. A termelési egység épülete az év eleje óta alkalmassá vált a berendezések telepítésére” – nyilatkozta az illetékes, jelezve, hogy a többi épületnél zajló munkálatok is ütemterv szerint alakulnak.
Bár a Nokian jelentős támogatást kap mind a központi, mind pedig a helyi hatóságoktól, aggódnivalójuk is akad a finn óriásvállalat képviselőinek. „Románia schengeni csatlakozása nagyon fontos számunkra is, hiszen mi 2025-ben elkezdjük a kereskedelmi célú gyártást, és a legtöbb abroncs exportra készül. Amikor visszajöttem Nagyváradra, Budapestre repültem, mert arrafelé jutok el a legegyszerűbben Finnországból. A határnál magam is láttam a nagyon hosszú kamionsorokat” – panaszolta a Ziarul Financiar által is idézett Susanna Tusa.
Tavaly év végi bejelentése szerint a Nokian idén 350 alkalmazottat kíván felvenni. „Azt tervezzük, hogy a váradi üzem 60 kilométeres vonzáskörzetében keresünk munkavállalókat, beleértve Magyarországot is. Van is egy román állampolgár, aki Magyarországon lakik, de hozzánk jön majd dolgozni. Találunk tehetséges munkaerőt Váradon és Biharban, szállítást is biztosítunk” – vázolta a gyárépítési projektet is vezető alelnök.
A hírek szerint nagy érdeklődés övezi a meghirdetett menedzseri és termelői állásajánlatokat, eddig mintegy 80 helyet betöltöttek. A Profit.ro információi szerint a Nokian nem szűkmarkú:
Amint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban nemcsak a Nokian hozott rengeteg pénzt Váradra – és a jövőben is hoz, hiszen a közeljövőben tervezett összberuházás három szakaszban akár az 1,5 milliárd eurót is elérheti –: 2022-ben a Stihl 125, a Press Glass 50 millió eurós beruházást jelentett be a Körös-parti városban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!