• Vélemény

Akárhogy is forgatjuk, bármerről is nézzük, az elmúlt napok eseményeit ingyen­cir­kuszként értelmezhetjük: ismét bebizonyosodott, hogy Románia a korlátlan lehetőségek hazája, hisz olyan attrakciót is be tud mutatni, amit máshol el sem tudnának képzelni.

Az elmúlt napok romániai politikai válsága, háttéralkui és machinációi, amelyeknek az RMDSZ is aktív részese volt, végképp megmutatták, mennyit ér a magyar szervezet immár több mint két és fél évtizede hirdetett elmélete.

Megtörténhet, Liviu Dragnea úgy jár a saját miniszterelnöke ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványa sikerével, mint a tábornok, aki megnyeri ugyan az ütközetet, ám a vérre menő csata után kénytelen rádöbbenni, hogy hadsereg nélkül maradt.

Micsoda káosz, csillapíthatatlan hataloméhség, eszement erőfitogtatás, a parlamentben és a kormánypalotában eluralkodó politikai idiotizmus kellett ahhoz, hogy az RMDSZ az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb megvalósításainak kapujába kerüljön!

Nyugodtan garázdálkodik a székelyföldi portán a medve, háziállatokkal végez, a gazda ki sem mer menni az udvarra, és ha a 112-es sürgősségi számot hívja, azt a választ kapja: sajnálják, nem tudnak segíteni.

Bármi legyen is a román szociáldemokraták háza táján kirobbant hatalmi játszma végkimenetele, a napnál is világosabb, hogy ebből a botrányból nem tud jól kijönni a Liviu Dragnea vezette alakulat.

Amióta 1993-ban először vetődött fel, hogy az áldatlan tanügyi helyzetet talán leginkább a tanév befagyasztásával lehetne a megoldás felé billenteni, menetrendszerűen minden nyárelőn ugyanúgy felvetődik, aztán nagyon hamar vissza is hull a nagy semmibe.

Fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: Dragnea számításai nem egészen váltak be.

A prefektus nem teljhatalmú – hangoztatja Lucian Goga, a kormány Maros megyei képviselője, akinek nem kell fárasztania magát kijelentése ismételgetésével: így is érezzük, látjuk, tudjuk, hogy az ellentettje az igaz.

Relatív, hogy mennyire tanulják meg a gyerekek az élő román nyelvet használni, értelmesen kommunikálni az iskolában.

Józan ésszel nehezen fogható fel, mi célból igyekszik leváltani saját kormányát egy pártelnök, amelynek alakulata mindössze fél évvel ezelőtt teljesen simán megnyerte a parlamenti választást.

Bemegyek a primöriára, mert azt mondták, hogy ott a gisénél kell elvenni a formulárt.

Közeledik az 1918-as, a román történeti mitológiában „nagy egyesülésként" emlegetett, valójában egy egyszerű nagygyűlésnél nem sokkal több gyulafehérvári román tömegrendezvény századik évfordulója.

Nem csoda, hogy sztrájkkal tiltakoznának a tanügyi szakszervezetek amiatt, hogy a tanerők újfent „örömhírt” kaptak.

Miután nagy garral bejelentették minden idők legnagyszerűbb, leghatékonyabb, legnemzetibb pártjának a megalakulását, pár nap múlva hozzásegítették, hogy bele is haljon önfelemésztő hamvába.

Meddig terjed a politikus hatásköre és felelőssége, különösen, ha az illető közhivatalt is ellát?

Klaus Johannis román elnököt fogadja elsőként a térség országainak vezetői közül Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Washingtonban.

Hosszú, forró nyár vár ránk, olyan, mint a hajdani, véget érni nem akaró kezdetleges szappanoperában, aminek émelygő tartalmában nem sok kötődött a címhez.