Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: unnepikonyvhet.ro
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük. Aztán évekkel később már közösen főzték meg. Akárcsak az emlékeket, a városokat, a mondataikat. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik legemlékezetesebb beszélgetésén Szabó T. Anna és Dragomán György egymás mellett ülve – házastársként, de külön világokból érkezve – meséltek emlékekről, identitásról, városokról, gyerekekről és szövegekről.
2025. június 29., 08:562025. június 29., 08:56
2025. június 29., 13:202025. június 29., 13:20
Amikor Szabó T. Anna Kolozsvárra érkezik, azt mondja: hazajön. De ez nem volt mindig ennyire magától értetődő a szülővárosából családjával együtt a nyolcvanas évek végén Magyarországra áttelepült József Attila-díjas költő, író, műfordító számára.
Az „itthon” és az „otthon” közötti különbségtétel finom magyar nyelvi árnyalata lett a belső visszatérés kulcsa.
Dragomán György író, műfordító nem Kolozsvártól, hanem Marosvásárhelytől búcsúzott hosszabban – fájdalmasabban. Ő 13 évesen tudta meg, hogy el fognak költözni, de csak két évvel később jött meg az útlevél. Ezalatt a várakozással teli, feszültséggel átszőtt idő alatt kezdett el „kifelé figyelni”: megjegyezte az utcákat, házakat, kapukat, mint egy belső térképet. Egy titkos játékot játszott, amelynek tétje az volt, hogy el ne felejtsen semmit. És mire végül elment, már az egész várost vitte magával – azt a várost, ami abban a pillanatban meg is szűnt, hogy ő már nem volt ott többé.
A városokról – Vásárhelyről, Kolozsvárról, Szombathelyről, Budapestről – személyes és irodalmi módon is beszéltek. Szabó T. Anna talán még adós a Kolozsvár-regénnyel, szintén József Attila-díjas férje számára Vásárhely emlékezete több regényében is jelen van – igaz, sokszor más néven, más alakban.
A családi kapcsolatok régebbre nyúlnak vissza, mint a házasság. Szabó T. Anna nagyapja volt az a nyelvészprofesszor, akinek a szigorúsága miatt Dragomán György édesanyja végül nem tudta megszerezni a doktori fokozatát. Egy másik generáció kudarca, amit a következő – akarva-akaratlanul – jóváír. A két kamasz találkozása óta együtt írnak, olvasnak, élnek. Már egészen korán érezték, hogy ez nem pusztán szerelem, hanem közös történet.
Elviccelik Dragomán maximalizmusát, leszögezve, hogy a tökéletességre való törekvés nemcsak az írásban, hanem a hagymavágásban is tetten érhető otthonukban.
A beszélgetés során apaság és anyaság kérdését sem kerülték meg. Dragomán a gyerekekkel együtt élve dolgozott – volt, hogy a sapka jelezte: most „mondatban van”, és nem szabad megszólítani. Így tanulták meg a fiúk, mikor lehet és mikor nem lehet közbeavatkozni. De ő maga is tudja, az apaságról még nem írt eleget: bár majdnem minden szövegében ott vannak az apák és fiúk, saját apjának alakját sosem dolgozta még fel igazán.
A végén még az is kiderült: van egy soha meg nem jelentett forgatókönyv is, vívós kalandregény karddal és Szondi két apródjával – valamikor gyerekregény lehet belőle. De addig is maradnak a közös történetek, a főzés, a viták, a sapka, a mondatok, és a tudat, hogy amit egyikük tud, azt a másik is.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás