Rostás Szabolcs
2017. június 12., 23:442017. június 12., 23:44
Józan ésszel nehezen fogható fel, mi célból igyekszik leváltani saját kormányát egy pártelnök, amelynek alakulata mindössze fél évvel ezelőtt teljesen simán megnyerte a parlamenti választást.
Mi érdeke fűződhet Liviu Dragneának ahhoz, hogy megbuktassa a saját maga felkarolta Sorin Grindeanut? A kérdésre nem könnyű elfogadható magyarázatot adni, maga a miniszterelnök is értetlenségének adott hangot nemrég annak kapcsán, hogy – futballnyelvvel élve – egy edző már a mérkőzés 15. percében cseréket akar végrehajtani, holott a csapata háromgólos előnyre tett szert.
Az ügy pedig még bonyolultabb, ha a korábban a kormányfői és a PSD-elnöki tisztséget egyaránt betöltő Victor Ponta számára is talány, mi okból szabotálja egy hatalmon lévő alakulat a saját kabinetjét.
Nos a valódi okokhoz közel álló válaszokhoz ismerni kell a szociáldemokraták elnökének (politikai) lelkiállapotát. A PSD vezetői posztját Ponta kényszerű visszalépése nyomán megszerző Dragnea hatalmi ambíciói határtalanokká váltak: hirtelen elérhető közelségben érezte magához a miniszterelnöki tisztséget, ugyanakkor lelki szemei előtt felsejlett az is, hogy akár a 2019-es államfőválasztáson is sikerrel befuthat.
Ehhez képest büntetett előélete – és az államfő határozott kiállása – folytán kénytelen volt elfelejteni a kormányfői funkciót, és beérni a házelnöki székkel, Klaus Johannis sorra aratja a babérokat – és a korrupcióellenes küzdelem folytatásához szükséges támogatást – külpolitikai téren, ugyanakkor a kampányígéretektől jelentősen eltérő egységes bérezési törvény végleges formája körüli botrány, a szakszervezetek csak ezután kicsúcsosodó tiltakozása is alaposan rombolja a PSD és vezetője megítélését.
Dragnea tisztában van a térvesztésével, amit annak folyamatos bizonygatásával igyekszik ellentételezni, hogy ő az úr a házban (ezt szolgálta a miniszterek és Grindeanu biankóban kiállított lemondólevelének kicsikarása is), tulajdonképpen erre játszott rá a kormány tagjainak tevékenységét kiértékelő „osztályozással” is.
Viszont nehezen fogja tudni hitelesen megindokolni saját kormánya megbuktatásának szükségességét a közvélemény előtt, amikor Románia jelenleg az EU legjobb gazdasági növekedését produkálja – még ha ez nem is feltétlenül a jelenlegi hatalom érdeme –, és valljuk be, ez a kabinet azért nem követett el égbekiáltó baklövéseket januári hivatalba lépése óta.
Dragnea erőfitogtatása tehát a farkába harapó kígyóhoz hasonlít, ám esetében nem az örök körforgást jelképezi, hanem sokkal inkább annak a végkifejletét, amikor valaki saját magának okoz kárt.
A miniszterelnök és a PSD elnöke a médiában üzenget egymásnak a kormány kiértékelése kapcsán, amely nyomán a miniszterelnököt akár le is válthatja a kormánypárt.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!