Balogh Levente

2018. június 09., 09:53

Alkotmány, bíráskodás, politika

Kis túlzással azt mondhatnánk: Románia a tizenkilencmillió alkotmányjogász országává vált.

Az alkotmánybíróság ugyanis a múlt héten kimondta: az államfőnek nincs mérlegelési joga, köteles meneszteni a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét, miután az igazságügy-miniszter ezt javasolta. Sőt – ami furcsa és példátlan – azt is megszabta, hogy az elnöknek ki kell bocsátania a Laura Codruţa Kövesi menesztéséről szóló rendeletet. Az ítélet kihirdetését követően a pártoktól kezdve a publicistákon át a civil szervezetekig, de még az egyszerű polgárok jelentős része is azon vitatkozik a közösségi fórumokon, hogy mennyire objektív, illetve mennyire politikai preferenciák által meghatározott döntésről van szó.

Hiszen a talárosok döntése egyértelműen a súlyos szakmai visszaéléssekkel vádolt Kövesit – és rajta keresztül az egész korrupcióellenes ügyosztályt – elhitelteleníteni akaró kormányoldalt hozta kedvező helyzetbe. Ezért aztán a kormánypárti politikusok most sugárzó arccal nyilatkoztatják ki, hogy az államfőnek is tartania kell magát az ország törvényeihez és alkotmányához, és végre kell hajtania az alkotmánybíróság ítéletét, amely ellen nincs, semmilyen formában nem is lehet apelláta. Az ellenzék ugyanakkor – amely korábban, amikor számára kedvező ítéleteket hoztak a talárosok, még szintén így nyilatkozott – most „átpolitizált”, a kormány által leuralt alkotmánybíróságról beszél, és egészen abszurd felvetésektől sem riad vissza abbeli reményében, hogy elszabotálja az ítélet gyakorlatba ültetését: olyan ötlet is elhangzott, amely szerint az elnöknek népszavazásra kellene bocsátania, hogy hajtsa-e végre az ítéletet, vagy sem. Az alkotmánybíróság átpolitizáltságát ostorozóknak mindazonáltal igazuk van.

A jelenlegi rendszerben, amelyben a kilenctagú testület három tagját a képviselőház, hármat a szenátus, a további hármat pedig az államfő nevezi ki kilenc évre, és a korábban kinevezett talárosok mandátumának lejártával, három évente neveznek ki három új alkotmánybírót, borítékolva van az, hogy a bírákat politikai alapon választják ki. A parlament két házának jelöltjei mindig az aktuális kormánytöbbség politikai szempontjai alapján kerülnek a testületbe, míg az államfő kinevezettjei – amennyiben a kormánnyal szemben álló politikai oldalt képvisel – az ő politikai oldalának preferenciáit tükrözik. Ebben a felállásban pedig mindig az az oldal reménykedhet több, számára kedvező ítéletben, amelynek éppen több embere van a testületben.

Az is tény, hogy a talárosok jelenlegi döntésükkel alaposan belenyúltak Románia politikai berendezkedésének alakulásába, és eltolták az országot a félelnöki rendszerből a parlamenti felé. Az ítélet ugyanis egyszerű, protokolláris szereplővé fokozza le az egyébként eddig erős jogkörökkel rendelkező, és erős legitimitású – mivel a polgárok által közvetlenül választott – államfőt. És az is nagyon valószínű, hogy a mostani döntésben nem kis szerepet játszott az, hogy a testületben többségben vannak a jelenlegi kormányoldalhoz közel álló tagok.
Ugyanakkor ne essünk abba a hibába, hogy az államfőt makulátlan lovagnak tekintjük, aki a vizek fölött lebegve semleges szereplőként őrködik az alkotmányos rend fölött. A mindenkori elnök nem a semmiből érkezik, pártpolitikusként kezdi a karrierjét, és az eddigi példák alapján nem is veti le politikai szimpátiáit, hiába kellene az alkotmány értelmében politikailag semlegesen működnie. A legfőbb példa erre a jelenlegi államfő, aki a mostani ellenzék legnagyobb pártja, a liberálisok éléről került az elnöki székbe, és aki most – mivel az ellenzéki oldal szétesett és tehetetlen – elvállalta a kormánnyal szembeni, jóformán egyszemélyes ellenzék szerepét. Miközben saját volt pártjának kilengéseit rendszeresen elnézi, elég csak arra emlékezni, hogy az egyébként német származású – igaz, magát román nemzetiségűként feltüntető – elnök a nyilvánosság előtt egyszer sem szólt rá az utóbbi évben egyre többször soviniszta módon megnyilvánuló liberálisokra. (A jövő évi elnökválasztáson ez is lebegjen majd azok szeme előtt, akik esetleg részt kívánnak rajta venni, és azért szavaznának Johannisra, mert kisebbségi származású).

A jelenlegi kaotikus helyzet megoldása nem könnyű. A jövőre nézve ugyanakkor mindenképpen segítené az ilyen helyzetek kialakulásának megelőzését, ha az alkotmánybírákat szigorúan szakmai, nem pedig politikai alapon neveznék ki. És a hatalmi ágak szerepének egyértelműbb, alkotmányos meghatározása is elengedhetetlen lenne. A kérdés csak az, hogy megvan-e erre a politikai akarat a politikai paletta összes szereplőjében. A mindenkori ellenzék számára ugyanis csak addig problémás az alkotmánybíróság átpolitizáltsága, amíg egy ciklusváltás után ők kerülnek olyan pozícióba, hogy érdemben beleszóljanak a taláros testület összetételébe, és végül az ő embereik kerülnek többségbe.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. július 19., péntek

Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.

Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Vélemény
Balogh Levente: Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások ...

Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...