• Vélemény

Szárnyal a romániai turizmus – derül ki hónapról hónapra a hivatalos statisztikákból, azok ugyanis rendre arról adnak számot, hogy bővül a vendégéjszakák száma, egyre több a turista, és szépen, lassan a külföldi vendégek száma is elkezdett gyarapodni.

Tíz év hithű szolgálat után háttérbe szorítják Valentin Bretfeleant, a marosvásárhelyi magyar jogvédelmi törekvések egyik legfőbb ellenlábasát.

Életmentő-e vagy pedig egyenesen életveszélyes a védőoltás? Milyen kockázatokkal járhat, ha megkapják a gyerekek a súlyos, járványos betegségek elleni vakcinákat? És milyennel, ha magát a betegséget?

Bár nem hinnénk, hogy szándékos lett volna a gesztus, de a még hozzávetőlegesnek sem nevezhető „magyarsággal” megfogalmazott meghívó már rögtön az év első napján előre vetítette, milyen hozzáállásra számíthat a centenárium mámorában tobzódó román társadalom részéről.

Újévhez közeledvén többször megdörzsöltem a szemem, miközben betűről betűre az alábbi szöveget olvastam Marosvásárhely honlapján, a város polgármesteri hivatala és helyi tanácsa nevében.

Sem a kül-, sem a belpolitikai események kapcsán nem mondhatjuk azt, hogy a 2017-es év unalmas lett volna.

Ne féljetek! – idézte Ferenc pápa szenteste mondott homíliájában II. János Pált, miközben az immár megszokottnak tekinthető terrorfenyegetettség miatt fokozott biztonsági intézkedések övezték a karácsonyi eseményeket a Vatikánban.

„Autonómia nélkül minden kisebbség halálra ítéltetett.” Ha nem is feltétlenül ebben a formában, de a fenti idézet nagyon sokszor elhangzott már Kárpát-medencei magyar politikusoktól az elmúlt közel száz év folyamán.

Sajátos karácsonyi „ajándékkal” kedveskedett a katonai ügyészség az ország polgárainak.

Érthető okokból egyre többen veszik igénybe az egészségügyi magánszolgáltatásokat, ám egyre több példa igazolja, hogy Romániában a privát közegben sem tudják vagy akarják teljes mértékben felszámolni az állami szektort behálózó korrupciót.

Huszonhét helyett huszonnyolc évet kell emlegetnünk immár, ha az 1989 decembere, a fordulópontnak, egyfajta mérföldkőnek tekinthető változások óta eltelt időszakra utalunk.

Furcsa helyzetbe került az RMDSZ, amelyet a jelek szerint akkor is „királycsinálóként” tartanak számon, ha éppen nincs királycsináló pozícióban.

Fura – hogy egyéb jelzőt ne használjunk – dolog ez a politika, vele együtt pedig a politikai újságírás!

Bár jelen sorok szerzőjétől a legkevésbé sem idegen a monarchia eszméje, az elmúlt napokban I. Mihály román exkirály halála nyomán kirobbant média- és közéleti hisztéria mégis kiválóan alkalmas arra, hogy még a monarchia legmegveszekedettebb támogatóinak is csömört okozzon.

A csíksomlyói búcsú körüli UNESCO-s hercehurca megkülönböztetett védelem helyett eddig inkább csak a zarándoklat szellemiségéhez méltatlan helyzeteket eredményezett.

Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel – írta Pilinszky János, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb lírikusa.

„Magyarságkampányba” fog az Erdély és Románia egyesülését fémjelző 2018-as centenáriumi évre tekintettel az RMDSZ, amely Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel hirdetett programsorozatot.

Olvasgatva a romániai közéleti, politikai portálokat, heti- és napilapokat, vagy kapcsolgatva a hírcsatornák között, nem lehet nem azt a következtetést levonni, hogy már megint nem arról szól a közbeszéd, amiről az év utolsó hónapjában szólnia kellene.