Páva Adorján
2018. május 31., 10:062018. május 31., 10:06
Autonómiaügyben régóta idejétmúlt az a megállapítás, miszerint nem szabad fejjel a falnak rohanni. A fővesztés terhe ugyanis nem azok vállát nyomja, akik ma még hisznek az önrendelkezés megvalósításában, és tenni próbálnak érte.
Az a bizonyos fő már annyit kapott, hogy ellenáll a falból sugárzó fájdalomnak, és addig áll a helyén, amíg viszi a test. Így hát nincs azzal semmi gond, hogy az autonómiastatútum kidolgozói már a tervezet végleges parlamenti elutasításának másnapján bejelentették: ismét a statútum benyújtására készülnek. Ha másért nem: legalább az akaratosság okozta hajszálrepedések csúfítsák el azt a bizonyos falat.
Az autonómiatervezet sorsáról döntő szenátus tagjai a várakozásoknak megfelelően nem zárkóztak el a heves, sértő megnyilvánulásoktól. Agyrém, az ország „kilyukasztására” irányuló szándék, tiszteletlen, sértő, botrányos, az együttélést megtagadó kezdeményezés – vágták a statútumot támogató magyar honatyák fejéhez a vita, illetve a szavazás során, de olyan román szenátor is volt, aki idegesítőnek nevezte a beterjesztést. Talán az utóbbi „jellemzés” a legigazabb: a többség úgy viszonyul a kisebbség megmaradását célzó kezdeményezésekhez, mint az ablakon beszálló légyhez: legszívesebben lecsapnák a konyharuhával, csak hát azok a fránya szabályok, jogok és kényszervállalások nem engedik, így hát kénytelenek elviselni az agyukra menő zümmögést.
Ugyanígy idegesíti őket minden, ami úgymond magyarügy, de mivel nem tudnak erőszakkal leszámolni a zavaró tényezővel, olyan átfogó riasztórendszert dolgoztak ki, amelynek minden egyes láthatatlan „alkatrésze” – legyen az hivatásos feljelentő, hivatalnok, önkormányzati frakció, polgármester, prefektus, parlamenti képviselő, kormánytag, pártvezető vagy államfő – bármikor képes átkapcsolni „kicsináló” üzemmódba. Ennek a gépezetnek a „védjegye” a zászló-, felirat- és táblaüldözés, a leszavazás, a megvonás, az ellehetetlenítés, a kitiltás.
Kulcsár-Terza József, a statútum beterjesztője a tervezet mostani „vesszőfutása” során egy adott ponton azt nyilatkozta, nagy áttörésként értékeli, hogy civilizált párbeszédet lehet folytatni erről a témáról. Valóban voltak erre utaló (halovány) jelek, hiszen például az egyik szakbizottság román elnöke tartózkodott, amikor a testület a statútumról szavazott. Az összképen azonban nincs mit szépíteni. Mint ahogy azon sem, hogy – amint Kulcsár-Terza is megfogalmazta –, ha időben, 20–25 évvel ezelőtt kezdünk el bátran nekicsapódni annak a bizonyos falnak, minden bizonnyal ma máshol tartana a párbeszéd.
Többször elhangzott, hogy a román társadalom nincs felkészülve eme igazán európai eszme, az autonómia befogadására, de azt sem szabad feledni, hogy bizony nagyon sokáig az erdélyi magyar politika sem volt felkészülve annak tisztességes, bátor képviseletére. Kulcsár-Terza mostani „magánakciója” már csak arra is jó volt, hogy RMDSZ-es honatyákat késztetett az önrendelkezés eszméjének parlamenti megvédésére. Ami távolról sem nevezhető sikernek, de ez is valami: talán a jövőben nem egymást fogjuk még jobban idegesíteni.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!