• Vélemény

Némileg talán kissé meglepő, hogy az RMDSZ-nek és az EMNP és az MPP összefogása nyomán létrejött Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) viszonylag rövid idő alatt sikerült nyélbe ütnie a megállapodást, amely a két szervezet együttműködését rögzíti a vélhetően december elején megtartandó parlamenti választáson.&am

Miközben a járvány enyhén szólva is fenekestől felfordította életünket, sejtjük, hogy világszerte kínlódnak a helyes döntések meghozatalával a hatóságok. Persze az is borítékolható, hogy bármilyen hatósági válasz is érkezzen a pandémiára, az valakinek valamiért nem jó. 

Az utóbbi időkben hozzászoktunk a terrortámadásokhoz, mint kutya a veréshez. Az életünket behálózó információáradat immunissá tesz, a legszörnyűbb történéseket is mérsékelt kíváncsisággal vesszük tudomásul, a „minket nem érint” mentalitás pedig félelmetesen eluralkodott gondolkodásunkon.

Egy-két, óvások miatti hátráltatás okozta kivétellel Románia-szerte letették – a járványügyi korlátozások miatt számos helyen online formában – hivatali esküjüket a szeptemberi helyhatósági megmérettetésen meg vagy újraválasztott polgármesterek, tanácselnökök, önkormányzati képviselők. 

Ha valakiben eddig az a tévképzet élt volna, hogy az ukrán kormány az ország EU-s és NATO-integrációja érdekében esetleg hajlana arra, hogy visszább vegyen az országban élő nem ukrán nemzeti közösségek elleni soviniszta offenzívából, az elmúlt napokban lezajlott magyar–ukrán adok-kapok alapján immár világos lehet szá

Kár, hogy nem januárban vagy februárban lesznek a parlamenti választások. A későbbi időpont meghosszabbítaná relatív szabadságunkat, s tán a részben megnyomorított gazdaság is több levegőhöz jutna.

Némiképp abszurdnak, tragikomikusnak tűnhet a hír, miszerint egyre nagyobb az igény Japánban az olyan robotok iránt, amelyek enyhíthetik az emberi kapcsolatok hiányát, az elszigetelődés érzését a koronavírus-járvány idején. A pandémia miatt bezárkózó japánok ugyanis robotokat kapnak, hogy ne érezzék magukat egyedül: az intelligens g&a

Egyáltalán nem zökkenőmentes a nemzetiségek közötti együttélés, ezt Romániában jól tudjuk, ráadásul ha a két nép interakciójában elsősorban nem a tolerancia az alapállás, akkor bizony nagyon nehéz dolgunk van.

A román–magyar viszonyt vizsgáló legújabb erdélyi magyar tudományos felmérés sok meglepetést nem hozott a közvélemény számára, inkább az eddig ismert trendeket erősítette. Pontosabban azt, hogy az a jó magyar, aki magyarként beolvad a román nemzetbe.

Meg kell hagyni, egy ideig tényleg sikerült azt a látszatot kelteni, hogy a tavaly ellenzékbe szorult, de parlamenti vezető szerepét megtartó Szociáldemokrata Párt (PSD) valóban a megújulás útjára lépett az alakulat új elnöke, Marcel Ciolacu irányítása alatt, és szakít minden olyan arccal, aki a tavaly május óta börtönbüntetés&a

Bajban van a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL). Klaus Iohannis kedvencei a vártnál gyengébben szerepeltek a helyhatósági választásokon, amúgy is csökkenő népszerűségükre pedig nincs jótékony hatással az elszabadult koronavírus miatti bezárósdi.

Számtalan lehetőség adódott volna az elmúlt bő harminc évben, hogy az egymást sűrűn váltó tanügyminiszterek és minisztériumok valamelyike érdemben könnyítsen a túlzsúfolt, információbebiflázásra berendezett iskolai tananyagon. De valljuk be, lényeges, korszerű, igazán számottevő változás nem történt.

A romániai egészségügyi rendszer elvesztette a Covid–19 elleni harcot – csúszott ki a hétvégén a később mérsékelt meggyőző erővel cáfolni próbált beismerés Raed Arafat belügyi államtitkár, az országos operatív törzs illetékese száján.

Miközben a közvélemény többsége minden bizonnyal természetes fejleményként könyveli el, hogy az RMDSZ átadott két befutó helyet jelöltlistáján az Erdélyi Magyar Szövetségnek, és ezáltal létrejött a magyar–magyar összefogás a decemberi parlamenti választásokra, a kiegyezés sokkal inkább tartozik a váratlan ka

Most, hogy a szívéhez közel álló liberális kormány kezéből kicsúszni látszik a koronavírus-járvány elleni küzdelem, és a jelek szerint már két hónap sem választ el a soron következő parlamenti választásoktól, Klaus Iohannis államfő egyéb kampánytéma híján egész nyugodtan kiállhat, hogy a tavaszi p

Mihelyt szárnyra kel a hír, hogy a társadalom egyik vagy másik szegmense – jelen esetben az oktatásban dolgozók rétege – a korábbi években oly sokszor hiába remélt, jelentős béremelésben részesülhet, rögtön élesen megoszlik a közvélemény.

Naivan azt hittük, komolyan gondolják a közlendőjüket vezető politikusaink, amikor arról beszéltek, hogy „tanuljunk meg együtt élni a vírussal”, és nem lehet még súlyosabb válságba sodorni a gazdaságot. 

Ha még élne a kommunista pártfőtitkár, Nicolae Ceaușescu, mind a tíz ujját megnyalná erdélyi nagyvárosaink gyors átépítése miatt. Az általa kitalált betelepítési politikát immár az utókor viszi tökélyre.