Magánlevélről csak indokolt esetben szólok nyilvánosan. Most igenis indokolt.
2021. május 01., 14:512021. május 01., 14:51
2021. május 01., 18:352021. május 01., 18:35
Olvasom a Transindex portálon, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád egy román rádióadónak arról beszélt, hogy december 16-át a „román–magyar barátság napjává” javasolná nyilvánítani (2021. április 19-i hír). Azért gondolt erre a napra, mert ezen a napon kezdődtek az 1989-es temesvári forradalom eseményei, amikor egy magyar lelkész, Tőkés László köré csoportosulva az emberek – etnikumtól függetlenül – képesek voltak közösen fellépni.
És azt sem tudjuk meg, hogy ismeri-e Gabriel Andreescu elképzelését, aki 2020 decemberében egy, a Contributors portálon megjelent szövegben a temesvári/romániai forradalmi folyamat kezdetéről elmélkedik, és ismételten arra figyelmeztet, hogy a forradalom kezdő időpontja december 15. Ugyanis sokan, egyre többen vannak, akik nemes egyszerűséggel a román rendszerváltoztatás kezdő napját december 16-ra teszik.
Egy enciklopédia (Enciclopedia României) egyenesen november 23-át jelöli meg kezdő napnak. Legyen bármi, csak ne az a nap, amikor a Mária-téri parókia körül, Tőkés László és családja védelmében gyülekezni kezdtek az emberek. Ezt a napot a Wikipédia is igyekszik elkenni – de ez a portál nem a hitelesség letéteményese.
G. Andreescu javaslatára Tőkés László hívta fel a figyelmemet egy magánlevélben – azt hiszem, nem sértő, ha beszélek itt róla. Andreescu szerint a történelmi igazság tényén túlmutat javaslata: december 15-e lehetne a román–magyar szolidaritás napja. Mert akkor mindkét fél indokoltan ünnepelhetne. A román–magyar/magyar–román szolidaritás kérdése történelmi kihívás. És parancs. Nem megkerülhető. Ha pedig ezt gondoljuk, akkor alakítsuk úgy, hogy a szolidaritás és a mi történelmi igazságunk kerüljön kikerülhetetlenül egymás mellé. Hogy ne lehessen félreseperni.
Nagyon jó a javaslat, el kellene kezdeni dolgozni rajta. Komolyan előkészítve, nehogy valamilyen politikai ellenakció elvigye a lényegét, vagyis ne üljenek rá úgy, hogy a mi igazságunkat lefejtik róla. Persze, ez azt jelenti, hogy a kezdeményező lépést nagyon meg kell gondolni és alaposan előkészíteni.
És a kérdés azért is fontos, mert egy közösségi hovatartozását illetően sorozatosan a jó oldalt választó politikus is megcsúszhat: december 16-át ír 15-e helyett.
Bodó Barna
A szerző politológus, nyugalmazott egyetemi docens
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!