Magánlevélről csak indokolt esetben szólok nyilvánosan. Most igenis indokolt.
2021. május 01., 14:512021. május 01., 14:51
2021. május 01., 18:352021. május 01., 18:35
Olvasom a Transindex portálon, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád egy román rádióadónak arról beszélt, hogy december 16-át a „román–magyar barátság napjává” javasolná nyilvánítani (2021. április 19-i hír). Azért gondolt erre a napra, mert ezen a napon kezdődtek az 1989-es temesvári forradalom eseményei, amikor egy magyar lelkész, Tőkés László köré csoportosulva az emberek – etnikumtól függetlenül – képesek voltak közösen fellépni.
És azt sem tudjuk meg, hogy ismeri-e Gabriel Andreescu elképzelését, aki 2020 decemberében egy, a Contributors portálon megjelent szövegben a temesvári/romániai forradalmi folyamat kezdetéről elmélkedik, és ismételten arra figyelmeztet, hogy a forradalom kezdő időpontja december 15. Ugyanis sokan, egyre többen vannak, akik nemes egyszerűséggel a román rendszerváltoztatás kezdő napját december 16-ra teszik.
Egy enciklopédia (Enciclopedia României) egyenesen november 23-át jelöli meg kezdő napnak. Legyen bármi, csak ne az a nap, amikor a Mária-téri parókia körül, Tőkés László és családja védelmében gyülekezni kezdtek az emberek. Ezt a napot a Wikipédia is igyekszik elkenni – de ez a portál nem a hitelesség letéteményese.
G. Andreescu javaslatára Tőkés László hívta fel a figyelmemet egy magánlevélben – azt hiszem, nem sértő, ha beszélek itt róla. Andreescu szerint a történelmi igazság tényén túlmutat javaslata: december 15-e lehetne a román–magyar szolidaritás napja. Mert akkor mindkét fél indokoltan ünnepelhetne. A román–magyar/magyar–román szolidaritás kérdése történelmi kihívás. És parancs. Nem megkerülhető. Ha pedig ezt gondoljuk, akkor alakítsuk úgy, hogy a szolidaritás és a mi történelmi igazságunk kerüljön kikerülhetetlenül egymás mellé. Hogy ne lehessen félreseperni.
Nagyon jó a javaslat, el kellene kezdeni dolgozni rajta. Komolyan előkészítve, nehogy valamilyen politikai ellenakció elvigye a lényegét, vagyis ne üljenek rá úgy, hogy a mi igazságunkat lefejtik róla. Persze, ez azt jelenti, hogy a kezdeményező lépést nagyon meg kell gondolni és alaposan előkészíteni.
És a kérdés azért is fontos, mert egy közösségi hovatartozását illetően sorozatosan a jó oldalt választó politikus is megcsúszhat: december 16-át ír 15-e helyett.
Bodó Barna
A szerző politológus, nyugalmazott egyetemi docens
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!