Ismét fellángolt az erdélyi lótenyésztés jövőjéről szóló vita a Magyarországról Erdélybe kihelyezett tenyészmének kapcsán. Gábos Béla állatorvos, a Buzău megyei cislăui ménes igazgatója visszafogottságra inti azokat, akik nagy reményeket fűznek az erdélyi lótartáshoz. 

Az emberek kapkodják a fejüket, amikor minden délben az elmúlt huszonnégy óra pozitív koronavírusteszt-eredményeit teszi közzé a szakhatóság. Az adatok önmagukban riasztóak, hiszen európai viszonylatban is kiemelkedő az új fertőzöttek száma.

Évtizedeken keresztül a friss sajtok uralták a romániai piacot. A Nyugat-Európából érkező érlelt sajtok hatására alakult ki az egyre bővülő vásárlói érdeklődés a mi tájainkon is. A györgyfalvi Nagy család új vállalkozása már ennek a keresletnek igyekszik megfelelni.

Négy nagy tenyészértékű mén érkezett az elmúlt két hétben a Hortobágyról erdélyi lovas farmokra. A Kolozs és Hargita megyei lótenyésztők gondozására bízott tenyészállatok feladata feljavítani a környék lóállományát. A magyarfenesi és gyergyószárhegyi példák azt bizonyítják

Csendben, a sajtó érdeklődési körén kívül működik Brassó megyei székhellyel az erdélyi szász közösség boldogulását gazdaságfejlesztési programokkal is támogató Saxonia Alapítvány. Eddig mintegy ezer, zömmel dél-erdélyi cég kapott németországi kormányzati forrásokból is származó kama

Másfél esztendővel a trianoni békediktátum aláírása előtt Koréh Endre, a Székely Had­osztály tábori lelkésze ezt írta 1918. december 24-én Kolozsvár román megszállásáról: „Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Ma vonultak be Erdély szívébe, kincses Kolozsvárra az oláhok.

A Pro Economica Alapítvány eddigi pályázatait nem érinti, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha román–magyar kormányközi megállapodás születik a magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról. 

A 15 ezer vendégéjszakát elérő kalotaszentkirályi falusi turizmusban is egyik napról a másikra omlott össze a nagy reményekkel kecsegtető foglalkozás. A mintegy negyven panzió tulajdonosa egyelőre kivár, de a turistaszervező szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a legjobb forgatókönyv szerint is a tavalyi forgalomnak legfeljebb a harminc százalékára számíthatnak idén.&a

A koronavírus-járvány jelentős károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban is, jelentősen csökkentve a gazdák jövedelmét. Az Európai Bizottság tett néhány válságkezelő javaslatot, de mindenki a beharangozott átfogó mentőcsomagra vár. 

A hatóságok alighogy lazítottak a kijárási tilalmon – egyre több országban tessék-lássék módon újraindul az élet –, szinte mindenhol felcsapott a népharag. A tüntetők a koronavírus-járvány súlyos gazdasági következményeire hívják fel a figyelmet.

A román közéletnek úgy kellett a „korszakalkotó felfedezés” Orbán Viktor magyar miniszterelnök dolgozószobájából, mint éhes embernek a falat kenyér. 

Erdély-szerte sok a zöldségtermesztő gazda, de az ágazat nagy gondja, hogy a kis családi gazdaságok nem tudnak megbirkózni a piac elvárásaival. Dr. György Sándor marosvásárhelyi kertészmérnök, szakoktató szerint nagyobb farmokra van szükség ahhoz, hogy csökkenteni lehessen az importot és a mezőgazdasági idénymunkások itthon maradjanak.

A harminc évvel ezelőtti Romániában a hárommillió hektárnyi öntözhető terület napjainkra mintegy egymillió hektárra zsugorodott, miközben az egyre hangsúlyosabb szárazság miatt folyamatosan nőnek a gazdák veszteségei. Erdélyben alig maradt kiépített öntözőrendszer, a gazdák összefogásának hiánya pedig lehetetlenné teszi, hogy

Aki szegény, az a legszegényebb – nem véletlenül jut eszembe József Attila verse, amely a 20. században több nemzedéknek volt a korrajza, amelyeket nehéz idők kényszerítettek nélkülözésre. Sorai közel száz évvel a megszületésük után is aktuálisak.

Virtuális székelyföldi mezőgazdasági piacot és online szövetkezetet tervez a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány. A szervezet vezetője, Kozma Mónika a Krónikának azt is elmondta, hogy a partiumi gazdapályázatokat idén ősszel hirdetnék meg.

Nincs olyan térsége a Kárpát-medencének, ahol Dorozsmai Endre gasztroblogger rendszeresen ne fordulna meg éttermek és más vendéglátóipari egységek kritikusaként. Az Aradon élő szakemberrel a koronavírus-járvány következményeiről beszéltünk a gasztrovilágban.

Megpezsdültek a ház körüli konyhakertek, de a mezőn is több területet van felszántva és bevetve, mint a korábbi években. Úgy tűnik, egyre több emberbe kezd visszatérni a termőföld iránti ösztön, amit az elmúlt egy-két évtized „jóléti társadalma” látványosan kiölt.