– mondotta a Krónikának Mike Lujza mezőgazdasági kutató, a kézdivásárhelyi Burgonyanemesítő Kísérleti Állomás igazgatója, akivel a székelyföldi, illetve az erdélyi krumplitermesztés helyzetét vesszük számba. A legtöbb romániai mezőgazdasági kutatóállomáshoz hasonlóan az elmúlt két évben a kézdivásárhelyi intézet helyzete is rendeződött, miután a kormány döntése értelmében 2017-ben átszervezték, adósságait rendezték, és kiszámítható szakminisztériumi finanszírozással helyzetbe hozták a kutatói tevékenységet és a vetőgumó-termelést.

A kézdiszéki intézet idén mindössze 150 tonna vetőgumót tud értékesíteni, aminek több mint a fele a legkeresettebb erdélyi krumplifajta, a Gared, de van holland vetőgumójuk is.

A Kelet- és Nyugat-Európát megjárt élelmiszerbotrány – miszerint a keleti EU-s tagállamok gyengébb minőséget kapnak – tökéletesen ráillik a holland burgonyára is. A hollandok a kelet-európai országok számára több nagy hozamú, nagy gumójú, és magas víztartalmú burgonyafajtát nemesítettek ki, amelyek viszont nem ízletesek, és meg sem közelítik a hagyományos erdélyi fajták beltartalmát. Mike Lujza szerint ezeket a holland fajtákat sehol Nyugat-Európában nem forgalmazzák, csak kizárólag Európa keleti felében terítik.

„Mi is kénytelenek vagyunk ezekből importálni és vetőgumót termelni, mert a Kárpátokon túli, déli megyékben van rá kereslet” – magyarázza a kutató. Noha a holland vetőgumófajták előállítása még a kutatóállomás számára is túl költséges, a piaci kereslet miatt mégis megéri. A hazai fajtáknál nagyobb a hozama, és

Előnyben a hazai fajták

Erdélyben a helyi fajták vezetnek. A kívül piros, belül sárga húsú Gared a legkeresettebb, és az egyik legízletesebb háromszéki krumpli, de jól elkel a Nemere, a Millenium és a Redsec is. A hazai választék ennél sokkal nagyobb, de a kutató szerint a termelők néhány fajtát keresnek, amihez hozzászoktak már, ami ízletes, és jó a hozama is. A mezőgazdasági minisztérium AFIR-programjában jó eséllyel lehet krumplitermesztési támogatásra pályázni, aminek feltétele, hogy a termelő a kutatóállomásokon keresztül megvásárolható hazai fajtákat használjon.

Erdélyben ma már nemcsak a Csíki-medencére, Háromszékre, illetve a Barcaságra korlátozódik a jó minőségű vető-, illetve fogyasztási krumpli előállítása. A kutató szerint kezd kiépülni a Kolozs és a Szilágy megyei krumplitermesztés hírneve is: az észak-erdélyi megyékben is egyre többen látnak fantáziát a burgonyater­mesztésben.

„Egy hektár burgonya gépesített termesztése mintegy 15 ezer lejes beruházást igényel. Ahhoz legalább 30 tonnás hektárátlag kell, hogy a termelőnek megérje befektetni” – magyarázza a szakember, aki azt is hangsúlyozza, hogy a burgonyatermesztés jövedelmezőségét csak több év átlagában lehet értékelni, hiszen nagyüzemekben is előfordul, hogy egy-egy teljesen ráfizetéses évet zárnak.

Kezdő termelőknek azt javasolja, hogy kisebb területeken próbálkozzanak, és csak úgy álljanak rá tartósan burgonyatermesztésre, ha értenek hozzá, illetve kitanulják ennek tudnivalóit. „Több olyan agrárvállalkozót ismerek, akik évek óta minden jövedelmüket visszaforgatják gépparkba, mert rájöttek, hogy megfelelő gépek, gépsorok nélkül semmire nem mennek, annyira drága a kézi munka. Ha elég kitartóak, és beszerzik a termesztéshez szükséges teljes gépparkot, akkor már lehet hosszabb távra tervezni – magyarázza a kutató.

Nő a felvevőpiac

Az országban jelenleg két burgonyafeldolgozó nagyüzem működik, ahol fűszerezett krumpliszirmot (chipset) gyártanak. A két regáti nagyvállalat mintegy 2700 hektáron termeltet szerződéses rendszerben ipari burgonyát. „A csíki sört gyártó csíkszentsimoni vállalat elkezdte az ország harmadik krumplifeldolgozó üzemét építeni.

– fogalmaz Mike Lujza, aki úgy látja, a burgonyaágazatnak már most biztos piaca van Romániában.

„Kovászna megyében a nagyobb farmok szövetkezetbe tömörültek, hogy jobb áron értékesítsék kínálatukat. Az utóbbi években nálunk és a Barcaságban is több raktárépület, hűtőház épült, ahonnan az ország több nagyáruházát ellátják burgonyával egész évben. Ma már olyan nagybani felvásárló is van, aki begyűjti a kisebb termelők terményét, amit szortíroz, csomagol és továbbítja az üzleteknek” – magyarázza a kutató.

A piac és a termelők is egyre inkább szerveződnek, ezzel magyarázható, hogy egyre kevesebb az importkrumpli az üzletek polcain. A kísérleti állomás igazgatója szerint minden országban kialakultak azok a helyi fajták, amelyek a helyi piacot uralják, és ez a járható út Románia számára is.