Partiumi sváb falu sikertörténete: eurómilliókat ér a csanálosi gazdák összefogása

Szatmár megye legrégibb sváb településén, a Nagykárolytól 9 kilométerre, a román–magyar határ közelében fekvő Csanáloson alakult meg két évvel ezelőtt a községközpont német nevéről elkeresztelt Schöntal Innovative Szövetkezet.

Néhány helyi gazda már hosszú évekkel ezelőtt beszélgetett arról, hogy alternatívát kellene keresni gazdálkodásukra, mert az 5–10 hektáros birtokokból senki nem tud megélni.

A helyi társulásokba beadott termőföldekről nagyüzemi termeléssel ugyan szép hektárátlagokat értek el, de ez nem jelentett akkora bevételt a kisgazdáknak, hogy abból egy-egy gazdacsalád meg tudjon élni.

A szövetkezet létrehozásának egyik kezdeményezője, Schupler Tibor, Csanálos község alpolgármestere a Krónikának elmondta: hozzávetőleg két és fél évvel ezelőtt sikerült olyan irányba terelni a gazdák közötti beszélgetést, hogy elindulhasson a konkrét tervezés. Hat hónapot vett igénybe ez az időszak: a szövetkezés előkészítésének a fázisában mindenféle pro és kontra véleményt egymás mellé tettek, tucatnyi elképzelés született arról, mivel is foglalkozzék majd a leendő közösségi vállalkozás.

„Csanálos határában mintegy száz hektár kihasználatlan homoki szőlős terület árválkodik a kilencvenes évek óta. Először arra gondoltunk, hogy birtokba vesszük, és újratelepítjük, hiszen a kilencvenes évekig ez jelentős pénzforrást hozott a falunak. Közben felmerültek más ötletek is: van, aki gesztenye- vagy mogyorótermesztést javasolt, de az ötletbörzébe több más haszonnövény is bekerült. A beszélgetések során ezek a javaslatok végül mind kiestek a rostán, és

– összegzi az indulás körülményeit Schupler Tibor.

A 2017 kora tavaszán jogilag bejegyzett szövetkezetnek 23 állandó tagja maradt, miután két gazda visszalépett. A hosszas egyeztetésnek az lett a gyümölcse, hogy a szövetkezeti tagok anyagi lehetőségeik szerint egy vagy több részt fizettek be törzstőkébe, amivel útjára lehetett indítani az új vállalkozást.

Úgy döntöttek, hogy egy tagsági rész háromezer euró legyen – egy szövetkezeti tag ugyanakkor több részt is befizethetett – így a 120 részből (részvényből) álló törzstőke olyan indulási pénzalapot jelentett, amivel nekivághattak a részletesen kidolgozott tervek megvalósításához.

Az alapszabály szerint egy tagnak maximum 20 százalék részesedése lehet, de a befizetett összegtől függetlenül mindenkinek egy szavazati joga van.

A jelentős kezdőtőke tette lehetővé, hogy önerőből 65 Limousin fajtájú üszőt és egy apaállatot vásároljanak Franciaországból, illetve Magyarországról. A húsmarhahizlalás melletti elköteleződést segítette elő, hogy a szövetkezetnek a 200 hektárnyi közbirtokossági legelőből 150 hektárnyi területet sikerült kibérelnie, a faluban pedig megvásároltak egy régi sváb házat a hozzá tartozó gazdasági épületekkel. Közben a tagok rendre kivették földjeiket a régebb óta működő helyi társulásokból, és hosszú távra a szövetkezetnek adták bérbe.

Ma már ötven hektáron termelnek abraktakarmányt, és harminc hektáron téli, szálas takarmányt a marhaállománynak. Terveik szerint 250 fősre növelnék az állatlétszámot. Jelenleg 170 főt számlál a nyári tanyán tartott csorda, és a szövetkezetnek pár héten belül az első bevételei is megérkeznek a felhizlalt bikaborjak eladásából.

Schupler Tibor szerint úgy tervezték, hogy az állattartás öt éven belül éri el azt a jövedelmezőségi szintet, amelynél a tagság a törzstőkéhez való hozzájárulás arányában jut majd jövedelemhez.

A Schöntal Innovative Szövetkezet jó időben alakult, hiszen az európai uniós pályázatok, illetve a román agrárminisztérium pályázatai az utóbbi egy-két évben rendeződtek át, és ma már a különböző társulási formákban termelő gazdák számítanak a pénzforrások első számú célközönségének. A csanálosi szövetkezet a helyi Leader-program keretében tavaly nyerte el első, 190 ezer eurós pályázatát, amihez az ötven százalékos önrészt saját forrásból teremtették elő.

A mintegy négyszázezer eurós keretből vásárolták meg a szövetkezet új traktorparkját a szükséges mezőgépekkel. De pályázatot nyertek a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban is egy mobil vágóhídra 55 ezer euró értékben. A szakminisztérium országszerte nyolc hasonló, kisméretű vágópontot finanszíroz a krónikus vágóhídhiány enyhítésére. Egyelőre az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságok (DSVSA) szokásos, hosszúra nyúló, bürokratikus engedélyeztetési procedúrája miatt késik mindenhol az elnyert pályázatok munkálatainak elkezdése, a szövetkezet vezetői azonban

abban reményednek, hogy nyárára sikerül beindítani a környék első mobil vágóhídját, ahol nemcsak saját szarvasmarháikból vághatnak, hanem a helyi kisgazdák is behozhatják vágóállataikat.

A szövetkezet vezetői azt szorgalmazzák, hogy a húsmarhaállomány nagyobb részét élő állatként külföldön értékesítsék, és a friss húst helyben, a szövetkezet hentesboltjában adják el. Az élőállat exportról ma már előrehaladott tárgyalások folynak francia és török felvásárlókkal. A marhahús iránti helyi kereslet mértéke dönti majd el, hogy mennyi állat megy exportra, és mennyit értékesítenek helyben, friss húsként.

A tervek itt nem érnek véget, hiszen a szövetkezet vezetőit nemrég értesítették arról, hogy legnagyobb értékű, 2,6 millió eurós európai uniós pályázatukat is elfogadták.

A pénzt a volt kollektív gazdaság egy részének a felújítására fordítanák, az épületeket és a telephelyet még tavaly vásárolták meg egy csődbe jutott vállalkozótól. A pályázati pénzből négy istállót alakítanak át, és a legmodernebb állattenyésztési berendezésekkel látják majd el. A telephelyen egy nagyobb méretű vágóhidat és egy húsfeldolgozó kisüzemet is építenek a pályázati forrásból. A harminc százalékos önrészt igénylő pályázati összeget a szövetkezet bankhitelből fedezi.

Schupler Tibor szerencsés helyzetnek tartja, hogy ma már állami garancia mellett lehet ilyen agrárhitelt igényelni, így hamarosan beindulhatnak az új telephely kiépítésének munkálatai is.

„Kicsit én is csodálkozom, hogy ilyen jól indult szövetkezeti kezdeményezésünk” – fogalmaz a csanálosi gazda, aki szerint

a sváb települések sem szeretik jobban az összefogást, mint Erdély más gazdaközösségei, de a közös beszélgetés és az ötletbörze meggyőzte a falubelieket arról, hogy nem vezet más út a sikeres gazdálkodáshoz.

A jól induló szövetkezeti összefogás hátterében az átláthatóság és a megbízhatóság áll. „Minden hétfőn este gyűlést tartunk a tagsággal, megbeszéljük a soron levő teendőket. Nem mind a 23 tag tud részt venni, de a többség jelen van, így első kézből értesülnek mindarról, ami a szövetkezetben történik. Az ügyvezető igazgatónk állatorvos, aki a szövetkezeti tagok közül megválasztott öttagú vezetőbizottsággal közösen irányítja a vállalkozást” – magyarázza a Krónikának Schupler Tibor.

A jelenleg hét főállású alkalmazottal dolgozó csanálosi szövetkezet egyedüli a megyében, amely ilyen háttérrel és ilyen léptékben látott hozzá a közös munkához. Mint kiderült,

itt is sok volt a kezdeti vita, de a tagságot meggyőzte az alaposan kidolgozott működési terv, a sok pályázati lehetőség és a gyors fejlődés ígérete.

A szövetkezet vezetői szerint pár éven belül komoly bevétellel számolhat mind a 23 család, amely vállalta a nem mindennapi kezdeményezést, hogy közös mezőgazdasági termelésbe, közös élelmiszer-feldolgozásba és értékesítésbe fogjon.