A helyi társulásokba beadott termőföldekről nagyüzemi termeléssel ugyan szép hektárátlagokat értek el, de ez nem jelentett akkora bevételt a kisgazdáknak, hogy abból egy-egy gazdacsalád meg tudjon élni.

A szövetkezet létrehozásának egyik kezdeményezője, Schupler Tibor, Csanálos község alpolgármestere a Krónikának elmondta: hozzávetőleg két és fél évvel ezelőtt sikerült olyan irányba terelni a gazdák közötti beszélgetést, hogy elindulhasson a konkrét tervezés. Hat hónapot vett igénybe ez az időszak: a szövetkezés előkészítésének a fázisában mindenféle pro és kontra véleményt egymás mellé tettek, tucatnyi elképzelés született arról, mivel is foglalkozzék majd a leendő közösségi vállalkozás.

„Csanálos határában mintegy száz hektár kihasználatlan homoki szőlős terület árválkodik a kilencvenes évek óta. Először arra gondoltunk, hogy birtokba vesszük, és újratelepítjük, hiszen a kilencvenes évekig ez jelentős pénzforrást hozott a falunak. Közben felmerültek más ötletek is: van, aki gesztenye- vagy mogyorótermesztést javasolt, de az ötletbörzébe több más haszonnövény is bekerült. A beszélgetések során ezek a javaslatok végül mind kiestek a rostán, és

– összegzi az indulás körülményeit Schupler Tibor.

Az alapszabály szerint egy tagnak maximum 20 százalék részesedése lehet, de a befizetett összegtől függetlenül mindenkinek egy szavazati joga van.

A jelentős kezdőtőke tette lehetővé, hogy önerőből 65 Limousin fajtájú üszőt és egy apaállatot vásároljanak Franciaországból, illetve Magyarországról. A húsmarhahizlalás melletti elköteleződést segítette elő, hogy a szövetkezetnek a 200 hektárnyi közbirtokossági legelőből 150 hektárnyi területet sikerült kibérelnie, a faluban pedig megvásároltak egy régi sváb házat a hozzá tartozó gazdasági épületekkel. Közben a tagok rendre kivették földjeiket a régebb óta működő helyi társulásokból, és hosszú távra a szövetkezetnek adták bérbe.

Schupler Tibor szerint úgy tervezték, hogy az állattartás öt éven belül éri el azt a jövedelmezőségi szintet, amelynél a tagság a törzstőkéhez való hozzájárulás arányában jut majd jövedelemhez.

Több millió euró pályázatokból

A Schöntal Innovative Szövetkezet jó időben alakult, hiszen az európai uniós pályázatok, illetve a román agrárminisztérium pályázatai az utóbbi egy-két évben rendeződtek át, és ma már a különböző társulási formákban termelő gazdák számítanak a pénzforrások első számú célközönségének. A csanálosi szövetkezet a helyi Leader-program keretében tavaly nyerte el első, 190 ezer eurós pályázatát, amihez az ötven százalékos önrészt saját forrásból teremtették elő.

A szövetkezet vezetői azt szorgalmazzák, hogy a húsmarhaállomány nagyobb részét élő állatként külföldön értékesítsék, és a friss húst helyben, a szövetkezet hentesboltjában adják el. Az élőállat exportról ma már előrehaladott tárgyalások folynak francia és török felvásárlókkal. A marhahús iránti helyi kereslet mértéke dönti majd el, hogy mennyi állat megy exportra, és mennyit értékesítenek helyben, friss húsként.

A pénzt a volt kollektív gazdaság egy részének a felújítására fordítanák, az épületeket és a telephelyet még tavaly vásárolták meg egy csődbe jutott vállalkozótól. A pályázati pénzből négy istállót alakítanak át, és a legmodernebb állattenyésztési berendezésekkel látják majd el. A telephelyen egy nagyobb méretű vágóhidat és egy húsfeldolgozó kisüzemet is építenek a pályázati forrásból. A harminc százalékos önrészt igénylő pályázati összeget a szövetkezet bankhitelből fedezi.

A jól induló szövetkezeti összefogás hátterében az átláthatóság és a megbízhatóság áll. „Minden hétfőn este gyűlést tartunk a tagsággal, megbeszéljük a soron levő teendőket. Nem mind a 23 tag tud részt venni, de a többség jelen van, így első kézből értesülnek mindarról, ami a szövetkezetben történik. Az ügyvezető igazgatónk állatorvos, aki a szövetkezeti tagok közül megválasztott öttagú vezetőbizottsággal közösen irányítja a vállalkozást” – magyarázza a Krónikának Schupler Tibor.

A jelenleg hét főállású alkalmazottal dolgozó csanálosi szövetkezet egyedüli a megyében, amely ilyen háttérrel és ilyen léptékben látott hozzá a közös munkához. Mint kiderült,

A szövetkezet vezetői szerint pár éven belül komoly bevétellel számolhat mind a 23 család, amely vállalta a nem mindennapi kezdeményezést, hogy közös mezőgazdasági termelésbe, közös élelmiszer-feldolgozásba és értékesítésbe fogjon.