„Zöldségeket beszél” az állam, szövetkezetek kellenek – törvényi beavatkozással kellene helyzetbe hozni a romániai gazdákat

Beérik? Sokak szerint nem az állam, hanem a gazdaszövetkezetek feladata lenne a zöldségboltok létrehozása és működtetése •  Fotó: Gecse Noémi

Beérik? Sokak szerint nem az állam, hanem a gazdaszövetkezetek feladata lenne a zöldségboltok létrehozása és működtetése

Fotó: Gecse Noémi

Élelmiszer-felvásárló, -feldolgozó és -forgalmazó állami nagyvállalatot hozna létre a román kormány. A kommunista időkre emlékeztető zöldségboltok hatékonyságát sokan vitatják, szakemberek szerint azonban sürgősen lépni kell az importtermékek által uralt hazai zöldség- és gyümölcspiac átalakításáért.

Makkay József

2019. március 17., 18:042019. március 17., 18:04

2019. március 17., 18:262019. március 17., 18:26

Nagy visszhangot váltott ki a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének, Liviu Dragneának a minap elhangzott nyilatkozata, miszerint országszerte újra kell éleszteni az egykori zöldség- és gyümölcsforgalmazó boltok (a kereskedelmi nyelvből a köznyelvbe is bekerült román szóösszevonás alapján: aprozar) állami hálózatát, mert a hazai termelőknek nincs hol értékesíteniük terményeiket, amit a pártvezető nemzeti szégyennek nevezett.

A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus bejelentése nem légből kapott elszólás:

a Viorica Dăncilă vezette kormány 2018. november 29-i gyulafehérvári kihelyezett ülésén elfogadta az Unirea elnevezésű élelmiszer-forgalmazó hálózat létrehozásáról szóló rendeletet,

amely három alappilléren nyugszik. A termelőket mezőgazdasági klaszterekbe tömörítve ellátná a gazdálkodáshoz szükséges fogyóanyagokkal – vetőmag, növényvédő szerek, mezőgépészeti felszerelés stb. – és szaktanácsadással, a második pillér lenne a mezőgazdasági termények átvételére szolgáló begyűjtőközpontok, hűtőházak, válogató-, csomagoló-, illetve élelmiszer-feldolgozó üzemek létrehozása. A kormányrendeletben harmadik láncszemként az üzlethálózat szerepel, amely a hazai gazdák terményeit juttatná el a fogyasztóhoz.

Három és fél hónappal a kormányrendelet elfogadása után Liviu Dragnea nyilvánosan sürgette meg a mezőgazdasági tárcavezetőt, Petre Daeát, hogy lépjen az ügyben. Szerinte erre a projektre a román kormánynak 100 millió euró áll rendelkezésére. Azóta se szeri, se száma a Dragnea kijelentését elítélő nyilatkozatoknak, a romániai élelmiszerpiac súlyos válságát ismerő szakemberek szerint abban mégis igaza van a nagyobbik kormánypárt első emberének, hogy valamit lépni kell a helyzet rendezése érdekében.

Románia ugyanis 2017-ben és 2018-ban tízszer több zöldséget és gyümölcsöt importált, mint amennyit a hazai termelők exportáltak.

A szövetkezetépítést illetné meg a pénz

Magyar Loránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember szerint ha a hazai termények forgalmazását vállaló zöldség- és gyümölcsboltok hálózatának létrehozását támogatná a kormány, akkor ezt a gazdaszövetkezetekre kell bízni, és nem állami üzletláncként beindítani. „A Leader helyi akciócsoportok például a Partium több megyéjében is olyan pályázatokon dolgoznak, amelyek segítségével mezőgazdasági szövetkezeteket hoznak létre. Az akciócsoportok képesek lennének uniós forrásokból 100 millió euró pályázati pénzt előteremteni, így eleve a gazdaszövetkezetek feladata lenne ezeknek a bolthálózatoknak a létrehozása” – magyarázza az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának tagja, aki szerint a téma kapcsán mindenki így gondolkodik az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor szövetségi elnök egyébként a kedd esti tévéműsorban kijelentette, nem tud az állam zöldség-gyümölcs boltokat üzemeltetni, létrehozni az egész országban, mivel szerinte nem így működik a piacgazdaság.

Magyar Loránd Bálint az egyetlen életképes alternatívának a szövetkezeti hálózat gyors életre hívását tartja, mert a hazai kis- és közepes termelőket csak egy ilyen felvásárló- és értékesítőrendszer hozhatja helyzetbe. „A kormány által központosított, állami rendszerben elképzelt hálózat – begyűjtőközpontokkal, csomagoló- és feldolgozóüzemekkel és bolthálózattal – Nyugat-Európában szövetkezeti rendszerekben működik. A mezőgazdasági szövetkezet a gazda minden szükségletét fedezi: nagy tételben tudja beszerezni a termeléshez szükséges alapanyagokat, és a gazda számára elfogadható áron tudja felvásárolni, feldolgozni és értékesíteni terményeit. Ennek a szövetkezeti rendszernek lehetne egy végső láncszeme a zöldségbolt, vagy nevezzük bárminek” – fogalmazott megkeresésünkre az RMDSZ-es képviselő.

Harmincéves lemaradást kell pótolni

A szövetkezeti rendszer kiépítése késlekedésének okairól a partiumi politikus azt mondja,

sokan még ma is irtóznak az összefogás, a szövetkezés fogalmától, mert azt az egykori kommunista típusú kollektív gazdaságokkal azonosítják, holott ennek nincs köze a valósághoz.

A szövetkezésnek már vannak pozitív előzményei a rendszerváltás utáni Erdélyben is, hiszen a szatmári sváb falvak többsége a kilencvenes évek elején társulásokba mentette át az egykori kollektív vagyont, illetve a gazdák szabad akaratából a visszakapott földeket egyben, nagy parcellákban művelték meg, így alakultak ki az esetenként 2-3-4 ezer hektár területtel működő nagy társulások.

Modern szövetkezeti törvény 4-5 éve van hatályban Romániában, és az új pályázati kiírásoknak köszönhetően csak az utóbbi pár évben indult be jelentősebb érdeklődés a közös termelés és értékesítés iránt, de ez még nem számottevő előrelépés. Magyar szerint ehhez is kormányzati stratégia kellene: ha külön mezőgazdasági támogatásra lehetne előteremteni százmillió eurót, akkor az a szövetkezeti rendszer gyors talpráállását szolgálhatná, hogy a létrejövő szövetkezetek folyamatosan tudjanak pályázni a Nemzeti Vidékfejlesztési Alapnál. Ennek híján a kezdeményezés megbukhat, mert tőke nélkül szövetkezeti terveket sem lehet dédelgetni.

Meg kell rekcumozni az üzletláncokat

A romániai élelmiszerpiac mintegy 60–70 százalékát a multinacionális üzletláncok uralják, amelyek számára rendszerint nem a termény származási helye és minősége a perdöntő, hanem az ára. Ezért történhet meg, hogy

a hazai élelmiszerek jelentős része importból származik, a gazdák terményei pedig nem kerülnek be ebbe a hatalmas hálózatba.

Bukarest törvény útján próbálta rávenni az üzletláncokat, hogy élelmiszer-felhozataluk legalább fele hazai forrásból származzon, az Európai Bizottság azonban ezt nem fogadta el. Magyari Loránd szerint „pingpongozás” folyik Brüsszel és Bukarest között, a jogszabály pedig egyelőre alkalmazhatatlan. „Én inkább abban látom a megoldást, hogy az üzletláncokat nem a profitjuk, hanem a forgalmuk alapján kell megadóztatni. Nagyon jól tudom, hogy a forgalom alapján történő adóztatás egy válságban levő gazdaság adóformája, de be kell látnunk, hogy a romániai élelmiszeripar súlyos válságban van” – magyarázza az RMDSZ-politikus. Igaza alátámasztására elmondja, hogy a nagy nemzetközi üzletláncok Romániában papíron nem termelnek profitot, tevékenységüket pedig külföldi bankokkal finanszíroztatják. Egy ilyen rendszerrel szemben a hazai élelmiszerüzletek és kisebb üzletláncok nem lehetnek versenyképesek.

Ha a román állam nem változtatja meg a velük szembeni adópolitikát, akkor eleve esélytelen a próbálkozása, hogy a hazai gazdákat és terményeiket helyzetbe hozza.

Magyar Loránd Bálint már régen szeretett volna egy ilyen törvénytervezetet benyújtani – amely adóváltozásokkal egyensúlyozta volna ki a romániai élelmiszerpiacot –, de az előzetes egyeztetések ellenére sem vállalta az RMDSZ ennek beterjesztését a parlamentben. A politikus az igazi gondot abban látja, hogy ilyen ügyekben nehéz egyeztetni a kormánypárttal, hiszen az RMDSZ nincs kormányon.

A romániai élelmiszer-feldolgozás és élelmiszerpiac másik rákfenéjét Magyar a szántóföldi növénytermesztés liberalizált tulajdonviszonyaiban látja: egyre több a külföldi kézben levő tízezer hektáros nagyüzem, amely Romániában csak alapanyagot termel, amit aztán teljes egészében exportál, itthon semmit nem dolgoznak fel. A politikus a földterületek tulajdonjogának maximalizálását támogatná, hogy egy gazdánál lehetőleg 200–300 hektár földterületnél több ne lehessen. „Helyzetbe kéne hozni a családi gazdaságokat, de a jól hangzó szlogeneken túl kormányszinten erre nincs akarat” – magyarázza a szatmári parlamenti képviselő.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban
2025. június 27., péntek

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját

A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját
2025. június 26., csütörtök

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is

A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is
2025. június 26., csütörtök

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?

Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?
2025. június 26., csütörtök

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt

Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt
2025. június 25., szerda

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét

Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac

Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.

Padlóféket nyomott a romániai autópiac
Padlóféket nyomott a romániai autópiac
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac