Az erdélyi konyha örökségét felvállaló versenyt hagyománnyá szeretnék alakítani a szervezők
Fotó: Makkay József
Az Erdélyi főúri konyha titkai elnevezésű főzőversenyen mérkőztek meg szombaton Kolozsváron hat erdélyi magyar szakközépiskola szakácstanuló-csapatai, a vetélkedőt a hagyományos erdélyi konyha ízvilágát „megörökítő” Szilvássy Carola bárónő receptjei alapján írták ki. A zsűriben helyet kapó szakemberek szerint szemmel látható a gyors gasztronómiai fejlődés Erdélyben.
2019. április 08., 15:382019. április 08., 15:38
2019. április 08., 15:492019. április 08., 15:49
A báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola (1876–1948) erdélyi arisztokrata emlékét ápoló kolozsvári Carola Egyesület kezdeményezésére szervezte meg az elmúlt hétvégén a Kolozsvári Református Kollégium az Erdélyi főúri konyha titkai elnevezésű főzőversenyt a szakácsszakmában magyarul tanuló 10–11. osztályos diákok számára. Az erdélyi konyha örökségét felvállaló, a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervezett versenyt a szakiskolai osztályokat is működtető kincses városi tanintézet szeretné hagyománnyá alakítani.
A Kolozsvári Református Kollégium 2014-ben a Szász Domokos püspök nevét viselő, visszaszolgáltatott épületben – Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében és a magyar kormány támogatásával – indította el utolsó generációs oktatási eszközökkel az erdélyi magyar nyelvű szakoktatás új intézményét.
A legkeresettebb vonal a szakácsképzés: a 15 helyre tavaly kétszeres túljelentkezés volt, ami igen ritka jelenség a rendszerváltás utáni szakiskolai képzésben.
Aki már járt szakácsversenyen, vagy tévében követett ilyen vetélkedőket, annak a kolozsvári megmérettetés tökéletesen felidézte az ilyenkor szokásos versenyhangulatot. Hat csapat egy-egy asztal mellett kis méretű, rögtönzött konyhákban – az élelmiszer-nyersanyagot tartalmazó szakácsládák és az elektronikus főzőlapok szomszédságában – láthatott hozzá elkészíteni Szilvássy Carola recepteskönyve alapján az uborkás szeletek krumplifánkkal nevű főételt, ami egy klasszikus sült körítéssel. A desszertek versenyszámában már több választék volt, így az előzetes sorsolás alapján a résztvevők süthettek palacsintát, készíthettek nyers csokoládékrémet vagy kuglófot.
Az öttagú zsűri – Vass Róbert és Urogdi Csaba Attila mesterszakácsok, Balázs András, a kolozsvári Culina Nostra cateringcég menedzsere, Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Carola Egyesület elnökségi tagja és Farkas Adrienne, a Kossuth Rádió szerkesztője és a kolozsvári egyesület vezetőségi tagja – bő három órán át felügyelte a hat erdélyi csapat munkáját. A versenyzők meghívása nem bizonyult könnyű feladatnak, hiszen előbb ki kellett deríteni, hol van magyar nyelvű szakácsképzés Erdélyben. Az összeírás szerint tizenhárom helyen működik ilyen oktatás – jobbára kisvárosokban vagy községközpontokban –, a kiküldött meghívókra pedig végül hat iskola jelentkezett be: a csíkszeredai Johannes Kájoni Szakközépiskola, a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskola, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és a Kolozsvári Református Kollégium.
Balázs András, a zsűri tagja a Krónikának elmondta, a csíki csapatnak volt a legfinomabb és a legszebben tálalt főétele, az ő munkájukon látszott leginkább, hogy közelítenek ahhoz a színvonalhoz, amit az à la carte éttermekben elvárnak egy szakácstól. Balázs szerint a két fiatalember munkáján meglátszott a versenytapasztalat is, hiszen nem ez volt az első főzőversenyük, ahol párosban vettek részt. A második helyezett csapat a gyergyószentmiklósi Batthyányi Ignác Műszaki Szakközépiskola két diákjából, Páll Ferenc tizenegyedikes és Ivanocs Melinda tizedikes szakácstanulóból állt (felkészítő tanár Kozma Ibolya), a harmadik helyezést pedig a vendéglátó Kolozsvári Református Kollégium csapata, Gherman Annamária és Szalai Szilvia Krisztina vitte el (felkészítő tanáruk Balázs Edit).
Ízverseny. Csíki csapat nyerte a hat szakácsiskola magyar diákjait felvonultató kolozsvári vetélkedőt
Fotó: Makkay József
Nagy Tibor református lelkész, a kolozsvári kollégium szakiskolai oktatásának vezetője szerint nem véletlen a szakácsszakma iránti nagy érdeklődés, hiszen a szakoktatásban vannak látványos és kevésbé látványos szakok.
„Nekünk is az a célunk, hogy ezeket a látványos szakokat kiemeljük, és reflektorfénybe állítsuk, mert ezáltal a többi szakma iránt is nő az érdeklődés” – magyarázza Nagy Tibor, akinek az a tapasztalata, lassan jó irányba változik a hazai szakoktatás. Igaz, egyelőre a vidéki diákok körében népszerű – a szakosztályokban tanulók 74 százaléka származik faluról –, e szakok sikertörténete azonban egyre több nyolcadikos diákot késztet arra, hogy szakmunkásképzőbe iratkozzon.
– végzős diákjaik húsz százaléka továbbtanul, azaz érettségizni akar –, négy-öt diákot leszámítva pedig a többség nem külföldön, hanem idehaza, Erdélyben dolgozik. A szakiskola vezetője szerint az elhelyezkedést úgy kell elképzelni, hogy a legtöbb diákot már a tanulóévek alatt megkeresik a cégek állásajánlattal, és zömében azok a vállalatok kínálnak nekik alkalmazást, ahol a gyakorlatot végzik. A duális képzésben részt vevő négy szak diákjai elsősorban olyan óriáscégeknél gyakorlatoznak, mint a Bosch vagy az Emerson. A szakácsok és a fodrászok nem duális képzésben tanulnak – a gyakorlatot biztosító éttermek és fodrászműhelyek túl kis cégek ahhoz, hogy a duális képzés előírásait be tudják vállalni –, de az elhelyezkedéssel itt sincsenek gondok.
Balázs Edit, a szakácsosztályok szakmai koordinátora szerint diákjaik Kolozsvár legjobb éttermeiben gyakorolhatnak, és ezek az éttermek már jó előre kiszemelik azokat a fiatalokat, akiket diplomaosztás után azonnal alkalmaznak. Balázs András cégvezető arról számolt be, hogy a diplomamunkákat bemutató záróvizsgán jelen vannak a vállalkozások képviselői is, mint egy munkaerőbörzén, hiszen óriási a versengés a jó szakmunkásokért.
Nagyvárosokban fejlődik a szakoktatás
A Magyarországon szakács szakon négyéves vendéglátóipari szakközépiskolát végzett Vass Róbert mesterszakács, zsűritag az utóbbi húsz évben fényes szakácskarriert futott be: elegáns budapesti éttermek és szállodák után telepedett haza Kolozsvárra, ahol a kincses város több kiemelkedő éttermének volt a séfje, újabban pedig Székelyudvarhelyen indít társvállalkozásban egy kis vendéglőt. Jó rálátása van az erdélyi gasztronómia gyors fejlődésére, illetve az utánpótlás-nevelésre. „Régóta együttműködöm a református kollégium szakácsképző osztályaival, több diákot is alkalmaztunk közülük elit éttermekbe. Kolozsváron jó alapfelkészülést kapnak a szakácstanulók” – nyilatkozta a Krónikának a City Plaza és a Marty étteremlánc volt séfje.
Vass szerint nemcsak a gasztronómia, hanem a szakoktatás is csak a nagyvárosokban fejlődik igazából, itt van ehhez megfelelő szakmai háttér. Úgy véli,
„Az új generáció arra törekszik, hogy a megmaradt régi recepteket – a Kövi Pál-féle Erdélyi lakomát vagy a Szilvássy Carola-féle könyvet – áthozzuk a 21. századba; mostani technológiával egészségesen készítsük el, és a mai trend szerint megkívánt tálalásban nyújtsuk át az étterem-látogató közönségnek. Legalább tíz szakácsot ismerek, akiknek ez a törekvése az erdélyi gasztronómiában” – fogalmazott lapunknak Vass Róbert.
Páratlan erdélyi lehetőségek
A szakember szerint a kisvárosok szakácsképzésével az a gond, hogy az évek során a végzősök 85 százaléka lemorzsolódik, mert nem kapnak jövőképet, nincs fejlődési lehetőségük. „Ha egy végzős éveken át csak krumplit, hagymát pucol és mosogat, a vendéglő nem tudja megszerettetni a fiatalokkal a szakmát. Az egyik kitörési lehetőséget abban látom, hogy a fiataloknak mobilisnak kell lenniük a fejlődés érdekében, nem szabad lehúzniuk húsz évet egy helyben, mint régen egy gyárban” – magyarázza a szakmai fejlődés egyik titkát a séf. Úgy látja, hogy Erdélyben páratlan lehetőségei vannak egy fiatal szakácsnak, hiszen olyan jó minőségű alapanyagokat sehol Európában nem tudnak beszerezni helyi termelőktől olyan áron, mint nálunk. Vass szerint ez a fejlődés azon múlik, hogy a fiatalok nyissanak új utakat, keressenek meg mezőgazdasági termelőket, és dolgozzanak össze velük.
Több mint ötven tanuló panaszkodott rosszullétre csütörtökön négy Mehedinţi megyei település iskoláiban. Utólag kiderült, több mint hetvenen szorultak orvosi ellátásra.
A makfalvi köztéri parkban elhelyezett székely zászló eltávolítására szólította fel a község polgármesterét Maros megye prefektusa. A település elöljárója és az SZNT szerint a kormány képviselője tévesen és tendenciózusan értelmezi a hivatkozott törvényt.
Több mint háromszáz új bicikli porosodik a raktárakban, várva, hogy az aradi önkormányzat üzembe helyezze a vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósított kerékpáros közösségi közlekedési rendszert.
Távozik Borsi Balázs a Maszol.ro főszerkesztői székéből – a hírt egy rövid szolgálati közleményben jelentette be a romániai magyar hírportál.
Hatalmas tűz ütött ki csütörtökre virradóra a Bihar megyei Felsőpatak egyik koporsógyárában, a tűzoltók több esetkolcsival avatkoztak be, hogy megakadályozzák a lángok átterjedését a további hét csarnokra.
Leállt csütörtök reggel a vasúti forgalom Temesvár és Arad között, miután a 2601-es számú Regio utasszállító vonat második és egyben utolsó kocsija kisiklott Temesságnál.
A partiumi megyékben állandó lakhellyel rendelkező, és valamelyik erdélyi mezőgazdasági egyetemen tanuló magyar fiatalok pályázhatnak hallgatói ösztöndíjra a magyar Agrárminisztérium támogatásával.
Harmincnyolc iskola 547 osztálytermét újítja fel és látja el modern bútorokkal, továbbá 34 iskolapszichológusi és 13 iskolaorvosi rendelőt, valamint 17 szaklaboratóriumot alakít ki vagy modernizál az aradi önkormányzat a következő fél évben.
Ötszáz lejes sportutalványt ad valamennyi kolozsvári harmadikos diáknak a kincses város polgármesteri hivatala.
Csütörtök reggel elkezdik kivágni a 13 A jelzésű országút Csikszerda és Székelyudvarhely közötti szakaszán a közlekedés biztonságát veszélyeztető útmenti fákat.
szóljon hozzá!