Az erdélyi konyha örökségét felvállaló versenyt hagyománnyá szeretnék alakítani a szervezők
Fotó: Makkay József
Az Erdélyi főúri konyha titkai elnevezésű főzőversenyen mérkőztek meg szombaton Kolozsváron hat erdélyi magyar szakközépiskola szakácstanuló-csapatai, a vetélkedőt a hagyományos erdélyi konyha ízvilágát „megörökítő” Szilvássy Carola bárónő receptjei alapján írták ki. A zsűriben helyet kapó szakemberek szerint szemmel látható a gyors gasztronómiai fejlődés Erdélyben.
2019. április 08., 15:382019. április 08., 15:38
2019. április 08., 15:492019. április 08., 15:49
A báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola (1876–1948) erdélyi arisztokrata emlékét ápoló kolozsvári Carola Egyesület kezdeményezésére szervezte meg az elmúlt hétvégén a Kolozsvári Református Kollégium az Erdélyi főúri konyha titkai elnevezésű főzőversenyt a szakácsszakmában magyarul tanuló 10–11. osztályos diákok számára. Az erdélyi konyha örökségét felvállaló, a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervezett versenyt a szakiskolai osztályokat is működtető kincses városi tanintézet szeretné hagyománnyá alakítani.
A Kolozsvári Református Kollégium 2014-ben a Szász Domokos püspök nevét viselő, visszaszolgáltatott épületben – Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében és a magyar kormány támogatásával – indította el utolsó generációs oktatási eszközökkel az erdélyi magyar nyelvű szakoktatás új intézményét.
A legkeresettebb vonal a szakácsképzés: a 15 helyre tavaly kétszeres túljelentkezés volt, ami igen ritka jelenség a rendszerváltás utáni szakiskolai képzésben.
Aki már járt szakácsversenyen, vagy tévében követett ilyen vetélkedőket, annak a kolozsvári megmérettetés tökéletesen felidézte az ilyenkor szokásos versenyhangulatot. Hat csapat egy-egy asztal mellett kis méretű, rögtönzött konyhákban – az élelmiszer-nyersanyagot tartalmazó szakácsládák és az elektronikus főzőlapok szomszédságában – láthatott hozzá elkészíteni Szilvássy Carola recepteskönyve alapján az uborkás szeletek krumplifánkkal nevű főételt, ami egy klasszikus sült körítéssel. A desszertek versenyszámában már több választék volt, így az előzetes sorsolás alapján a résztvevők süthettek palacsintát, készíthettek nyers csokoládékrémet vagy kuglófot.
Az öttagú zsűri – Vass Róbert és Urogdi Csaba Attila mesterszakácsok, Balázs András, a kolozsvári Culina Nostra cateringcég menedzsere, Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Carola Egyesület elnökségi tagja és Farkas Adrienne, a Kossuth Rádió szerkesztője és a kolozsvári egyesület vezetőségi tagja – bő három órán át felügyelte a hat erdélyi csapat munkáját. A versenyzők meghívása nem bizonyult könnyű feladatnak, hiszen előbb ki kellett deríteni, hol van magyar nyelvű szakácsképzés Erdélyben. Az összeírás szerint tizenhárom helyen működik ilyen oktatás – jobbára kisvárosokban vagy községközpontokban –, a kiküldött meghívókra pedig végül hat iskola jelentkezett be: a csíkszeredai Johannes Kájoni Szakközépiskola, a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskola, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és a Kolozsvári Református Kollégium.
Balázs András, a zsűri tagja a Krónikának elmondta, a csíki csapatnak volt a legfinomabb és a legszebben tálalt főétele, az ő munkájukon látszott leginkább, hogy közelítenek ahhoz a színvonalhoz, amit az à la carte éttermekben elvárnak egy szakácstól. Balázs szerint a két fiatalember munkáján meglátszott a versenytapasztalat is, hiszen nem ez volt az első főzőversenyük, ahol párosban vettek részt. A második helyezett csapat a gyergyószentmiklósi Batthyányi Ignác Műszaki Szakközépiskola két diákjából, Páll Ferenc tizenegyedikes és Ivanocs Melinda tizedikes szakácstanulóból állt (felkészítő tanár Kozma Ibolya), a harmadik helyezést pedig a vendéglátó Kolozsvári Református Kollégium csapata, Gherman Annamária és Szalai Szilvia Krisztina vitte el (felkészítő tanáruk Balázs Edit).
Ízverseny. Csíki csapat nyerte a hat szakácsiskola magyar diákjait felvonultató kolozsvári vetélkedőt
Fotó: Makkay József
Nagy Tibor református lelkész, a kolozsvári kollégium szakiskolai oktatásának vezetője szerint nem véletlen a szakácsszakma iránti nagy érdeklődés, hiszen a szakoktatásban vannak látványos és kevésbé látványos szakok.
„Nekünk is az a célunk, hogy ezeket a látványos szakokat kiemeljük, és reflektorfénybe állítsuk, mert ezáltal a többi szakma iránt is nő az érdeklődés” – magyarázza Nagy Tibor, akinek az a tapasztalata, lassan jó irányba változik a hazai szakoktatás. Igaz, egyelőre a vidéki diákok körében népszerű – a szakosztályokban tanulók 74 százaléka származik faluról –, e szakok sikertörténete azonban egyre több nyolcadikos diákot késztet arra, hogy szakmunkásképzőbe iratkozzon.
– végzős diákjaik húsz százaléka továbbtanul, azaz érettségizni akar –, négy-öt diákot leszámítva pedig a többség nem külföldön, hanem idehaza, Erdélyben dolgozik. A szakiskola vezetője szerint az elhelyezkedést úgy kell elképzelni, hogy a legtöbb diákot már a tanulóévek alatt megkeresik a cégek állásajánlattal, és zömében azok a vállalatok kínálnak nekik alkalmazást, ahol a gyakorlatot végzik. A duális képzésben részt vevő négy szak diákjai elsősorban olyan óriáscégeknél gyakorlatoznak, mint a Bosch vagy az Emerson. A szakácsok és a fodrászok nem duális képzésben tanulnak – a gyakorlatot biztosító éttermek és fodrászműhelyek túl kis cégek ahhoz, hogy a duális képzés előírásait be tudják vállalni –, de az elhelyezkedéssel itt sincsenek gondok.
Balázs Edit, a szakácsosztályok szakmai koordinátora szerint diákjaik Kolozsvár legjobb éttermeiben gyakorolhatnak, és ezek az éttermek már jó előre kiszemelik azokat a fiatalokat, akiket diplomaosztás után azonnal alkalmaznak. Balázs András cégvezető arról számolt be, hogy a diplomamunkákat bemutató záróvizsgán jelen vannak a vállalkozások képviselői is, mint egy munkaerőbörzén, hiszen óriási a versengés a jó szakmunkásokért.
Nagyvárosokban fejlődik a szakoktatás
A Magyarországon szakács szakon négyéves vendéglátóipari szakközépiskolát végzett Vass Róbert mesterszakács, zsűritag az utóbbi húsz évben fényes szakácskarriert futott be: elegáns budapesti éttermek és szállodák után telepedett haza Kolozsvárra, ahol a kincses város több kiemelkedő éttermének volt a séfje, újabban pedig Székelyudvarhelyen indít társvállalkozásban egy kis vendéglőt. Jó rálátása van az erdélyi gasztronómia gyors fejlődésére, illetve az utánpótlás-nevelésre. „Régóta együttműködöm a református kollégium szakácsképző osztályaival, több diákot is alkalmaztunk közülük elit éttermekbe. Kolozsváron jó alapfelkészülést kapnak a szakácstanulók” – nyilatkozta a Krónikának a City Plaza és a Marty étteremlánc volt séfje.
Vass szerint nemcsak a gasztronómia, hanem a szakoktatás is csak a nagyvárosokban fejlődik igazából, itt van ehhez megfelelő szakmai háttér. Úgy véli,
„Az új generáció arra törekszik, hogy a megmaradt régi recepteket – a Kövi Pál-féle Erdélyi lakomát vagy a Szilvássy Carola-féle könyvet – áthozzuk a 21. századba; mostani technológiával egészségesen készítsük el, és a mai trend szerint megkívánt tálalásban nyújtsuk át az étterem-látogató közönségnek. Legalább tíz szakácsot ismerek, akiknek ez a törekvése az erdélyi gasztronómiában” – fogalmazott lapunknak Vass Róbert.
Páratlan erdélyi lehetőségek
A szakember szerint a kisvárosok szakácsképzésével az a gond, hogy az évek során a végzősök 85 százaléka lemorzsolódik, mert nem kapnak jövőképet, nincs fejlődési lehetőségük. „Ha egy végzős éveken át csak krumplit, hagymát pucol és mosogat, a vendéglő nem tudja megszerettetni a fiatalokkal a szakmát. Az egyik kitörési lehetőséget abban látom, hogy a fiataloknak mobilisnak kell lenniük a fejlődés érdekében, nem szabad lehúzniuk húsz évet egy helyben, mint régen egy gyárban” – magyarázza a szakmai fejlődés egyik titkát a séf. Úgy látja, hogy Erdélyben páratlan lehetőségei vannak egy fiatal szakácsnak, hiszen olyan jó minőségű alapanyagokat sehol Európában nem tudnak beszerezni helyi termelőktől olyan áron, mint nálunk. Vass szerint ez a fejlődés azon múlik, hogy a fiatalok nyissanak új utakat, keressenek meg mezőgazdasági termelőket, és dolgozzanak össze velük.
A 2025 januári határidő előtt, még idén decemberben befejezik a Partiumot a Bánsággal összekötő angyalkúti Maros-híd és az Arad–Temesvár vasútvonal feletti felüljáró építését, így áprilisban megnyitják a forgalom előtt a hiányzó körgyűrűszakaszt.
A december elsejei romániai parlamenti választáson való részvételre buzdítják a magyarokat társadalmi szervezetek, egyházak, kissé rendhagyó módon ugyanakkor sportklubok és népszerű közéleti személyiségek is csatlakoztak a mozgósításhoz.
Történelmi jelentőségű, igen értékes lelet került feltárásra a homoródkarácsonyfalvi unitárius templomban – közölte pénteken a Magyar Unitárius Egyház.
Az állatvédelmi rendőrség beszámolói szerint egyre nagyobb teret hódit a háziállatot tartók ellenőrzése. Hunyad megyében idén rekordszámú, 90 személy ellen indítottak eljárást az állatvédelmi szabályok súlyos áthágása miatt, egy személy börtönbe került.
Elkészült az adventi koszorú a gyulafehérvári székesegyház előtt – közölte Facebook-oldalán pénteken a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Kolozsváron újra több ezres demonstrációt tartottak csütörtökön hét órától: ez a negyedik este volt, amikor tiltakozásokat szerveztek Románia nagyvárosaiban a szélsőségesség előretörése, az államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen.
Hogyha az erdélyi magyarok részt vesznek a december elsejei romániai parlamenti választáson, akkor nemet mondhatnak a magyarellenes uszításokra, magyarellenes hangokra is – mondta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Franciaországból lopott személygépkocsival bukott le Krasznán egy 29 éves fiatalember, aki el akart menekülni a rendőrök elől a Szilágy megyei falu utcáin.
Az Arad Megyei Törvényszék életfogytiglani börtönbüntetésre és 2,5 millió lejes kártérítésre ítélte azt a férfit, aki tavaly egy aradi áruház parkolójában féltékenységből lelőtt és nyakon szúrt egy másik férfit, élettársát pedig félholtra verte.
A Temes megyei közgyűlés a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújt be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében.
szóljon hozzá!