Kiszorul a piacról a gazdák többsége – a hazai áruk iránti kereslet miatt az áruházláncok is nyitnak a belföldi termelők felé

Kiszorul a piacról a gazdák többsége – a hazai áruk iránti kereslet  miatt az áruházláncok is nyitnak a belföldi termelők felé

Nehéz bekerülni. A kistermelőket kellene helyzetbe hozni, ha azt szeretnénk, hogy egészséges élelmiszert fogyasszunk

Fotó: Pál Árpád

Miközben a vásárlók nap mint nap azt tapasztalják, hogy az áruházak polcain egyre több az importáru, a legnagyobb áruházláncok képviselői állítják: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai termékek beszerzésére. A zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalkozók úgy látják, a gazdáknak csak kis része tudja termékeit piacra juttatni.

Makkay József

2019. március 26., 08:412019. március 26., 08:41

Egyre nagyobb vita övezi a romániai üzletláncok élelmiszer-forgalmazását, amelyből a kisgazdák többsége kimarad. Amint arról múlt heti Agrárvilág rovatunkban írtunk, a román kormány állami  finanszírozású zöldség- és gyümölcsforgalmazó hálózatot indítana. Szakemberek azonban úgy vélik, ez az állami projekt piacgazdasági körülmények között megvalósíthatatlan, helyette inkább a nyugati típusú szövetkezeti hálózat kiépítését ajánlják, amely hozzásegítené a kisgazdákat, hogy terményeik felkerüljenek az élelmiszerboltok polcaira. A téma kapcsán megkérdeztük a hazai élelmiszer-forgalmazó üzletláncok két legnagyobb szereplőjét, a Kaufland és a Lidl vezetőségét, hogy élelmiszer-kínálatukban milyen mértékben kap helyet a belföldi piacról beszerzett áru, de megosztotta velünk tapasztalatait egy kolozsvári zöldségforgalmazó agrárvállalkozó is.

Kaufland: ötven százalék a hazai termék

Komoróczy Zsolt, a Kaufland új üzleteinek megnyitásáért felelős országos igazgató a Krónika érdeklődésére elmondta, üzletpolitikájuk elsősorban a helyi termék beszerzésére és forgalmazására összpontosít.

Az általuk forgalmazott termékek mintegy ötven százaléka Romániából, míg a másik fele importból származik.

A német hipermarketlánc adatai szerint üzleteikben a hazai áru 50 százalékos részesedése az egyik legjobb arány a romániai nagyáruházak között. „A zöldség- és gyümölcskereskedelemben évszaktól függ, hogy kitől tudjuk beszerezni az árut. Nyáron a szükségleteink nyolcvan százalékát romániai termelőktől vásároljuk fel. A pékáru 96, a tojás 90, a méz és méztermékek 60, a tejtermékek 50 és a disznóhús 60 százaléka származik a hazai piacról” – összegezte üzletpolitikájukat Komoróczy Zsolt.

A Kaufland Romániában mintegy száz termelővel és mezőgazdasági szövetkezettel működik együtt.

A szövetkezetek közül a legsikeresebb kereskedelmi kapcsolatuk 2015 óta az Én országom nevű, 350 gazdát tömörítő gazdatársulással alakult ki.

A gazdák közötti bizalom sikerét és gazdasági eredményességét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági terményeket forgalmazó szövetkezet 2016-os összforgalma 12 millió euró, 2017-ben pedig 24 millió euró volt. A Kaufland igazgatója szerint azok a termelők, akik be tudják tartani a cég szállítási, csomagolási és élelmiszer-minőségi feltételeit, beszállítókká válhatnak.

Komoróczy közölte, az üzletlánc csúcsvezetősége elkötelezett a hazai termékek forgalmazása mellett, amit különböző tervekkel támogat. Ezek közül a legsikeresebb a Román polc elnevezésű projektjük, amely az országban jelenleg üzemelő 121 Kaufland-üzletben 25 féle, sertéshúsból készült hazai terméket kínál. A program keretében az összes hústermék mintegy ötven százalékát kis- és közepes termelőktől felvásárolt disznóból állítják elő.

„A K–Vreau din România! (Romániai terméket akarok!) nevű élelmiszer-forgalmazási programunk keretében helyi termelők gyártják a Kaufland márkanéven forgalmazott mintegy 80 termékünket.

Ezek között van alapélelmiszer – búza- és kukoricaliszt, búzadara –, töltött pékárú, különböző hús- és tejtermékek, illetve természetes zöldség- és gyümölcslevek” – magyarázta a Kaufland igazgatója, hozzátéve, üzletláncuk vezetősége nyitott a hazai termékek hangsúlyosabb forgalmazásáról szóló egyeztetésekre és kész szakmai vitákban is részt venni.

Uniós szintet meghaladó minőséget kér a Lidl

Megkeresésünkre a Lidl áruházlánc sajtóosztálya írásban elküldött válaszában ugyancsak fontosnak nevezte a hazai termelőktől származó élelmiszerek forgalmazását. „Egyértelmű, hogy a vásárlóközönség elsősorban a romániai származású gyümölcsöket és zöldségeket keresi” – írják. Az ugyancsak Németországban alapított, európai hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletlánc sajátos együttműködés kialakításán dolgozik a gazdákkal. Romániai agrártudományi egyetemekkel és mezőgazdasági kísérleti állomásokkal karöltve 2016-ban indította el a „Romániában termesztett román termék” elnevezésű programját. Ennek keretében

a hazai fajtájú zöldségek és gyümölcsök termesztésére és forgalmazására kötött szerződést termelőkkel.

A Lidl szerint mintegy 110 hazai mezőgazdasági beszállítójuk van, és évszaktól függ, hogy mikor mit tudnak megfelelő mennyiségben felvásárolni a belföldi piacról. A késő tavaszi, nyári, őszi időszakban gyümölcsfelhozataluk 65 százaléka származik hazai termelésből, a többi 35 százalék zömében déli gyümölcs, illetve biotermék. Azonban a biotermékeket illetően is több termelővel szeretnének együttműködni. A Lidl üzletei például sokkal többet tudnának felvásárolni a koktélméretű cherry paradicsomból, tavaszi és nyári retekből vagy paprikából, míg a görögdinnye-kínálat a szükségesnél sokkal nagyobb. Ebből üzletláncuk nagy mennyiséget exportál bolgár és cseh üzleteibe.

Az áruházlánc sajtóosztálya szerint megkülönböztetett figyelmet fordítanak az áruk minőségére és beltartalmára, ezért

csak azok a termelők válhatnak beszállítóikká, akik rendelkeznek a világszerte elfogadott GLOBALG.A.P. élelmiszer-minősítéssel.

„Ez a minősítés fölötte áll az európai uniós szabványnak, és kiterjed az élelmiszer-ellenőrzés minden területére, a Lidl üzletlánc ezt tartja üzletei számára kötelező standardnak” – fogalmaz a német áruházlánc sajtóosztálya. Amennyiben a termelők megszerzik a minősítést, a cég a szükségesnél kisebb árumennyiséget is átvesz a gazdáktól, amit más beszállítók terményeivel pótol ki. A 240 romániai üzletet működtető német áruházlánc nyitott a termelőkkel folytatott együttműködésre. Amennyiben kisebb farmokkal kötnek szerződést, a cég más beszállítók átirányításával segít az áru időben és megfelelő minőségben történő elszállításában. „A helyi áruk forgalmazásának felfuttatására dolgoztuk ki a Mi élelmiszerkamránk és a Lidl-piac projekteket, amelyek zömében hazai termékek felvásárlását és forgalmazását támogatják” – közölte a Krónika érdeklődésére az áruházlánc.

A gazdák és vásárlók számára a piac lenne az igazi

Árnyaltabb képet nyújtanak a helyzetről a termelők. Pálfi Andor aranyosszéki zöldség- és gyümölcskereskedőnek a kolozsvári Monostor negyedben működő boltja a rendszerváltás előtti időszakra emlékeztet, sokszor akkora sorok kígyóznak a pult előtt. A kilencvenes években beindított vállalkozása hírnevet hozott számára, így a zömében kisgazdáktól származó, jó minőségű termékeit mindig keresik. A bágyoni agrárvállalkozó legtöbb terméke kistermelőktől vagy kisebb farmokról származik, mert a nagy farmok felhozatalát rossz minőségűnek tartja. Hiába mutatós a zöldség és a gyümölcs, ha annyi vegyszert tartalmaz, hogy egyszerűen nem volna szabad forgalmazni, de mégis bekerülnek a kereskedelmi hálózatba” – magyarázza a nagyüzemi termelés hátulütőit Pálfi Andor. Az aranyosszéki agrárvállalkozó szerint

a kistermelőket kellene helyzetbe hozni, ha azt szeretnénk, hogy egészséges élelmiszert fogyasszunk.

Ennek egyetlen módja a piacok visszaállítása, illetve azok „kitakarítása” a viszonteladóktól. „Ma a gazdák legnagyobb gondja az, hogy nem tudják eladni a termékeiket, mert a polgármesteri hivatalok által fenntartott piacokat maffiaszerű viszonteladói hálózat uralja, ahova a gazda nem tud beférkőzni. Ennek megtisztítása nem könnyű, de nem is lehetetlen vállalkozás” – véli Pálfi. Azt is elmondta: amíg erre megnyugtató megoldás születik, minden nagyvárosban lehetővé kéne tenni, hogy a gazdák hozzájussanak egy-egy rögtönzött piachoz – nagyvárosonként két-három ilyen piacot kellene beindítani –, amelyet rendőrségi vagy csendőrségi felügyelet mellett csak őstermelők használhatnának.

Pálfi szerint a gazda a maga számára is megtermeli az élelmiszert, így vigyáz arra, hogy az jó minőségű legyen. Az aranyosszéki vállalkozó szerint ma a romániai gazdák túlnyomó többsége kimarad mindenféle élelmiszer-forgalmazási lehetőségből. „Ha ezt az állam, illetve a helyi önkormányzatok nem rendezik, akkor hamarosan gazdaréteg nélkül marad az ország” – nyilatkozta lapunknak Pálfi Andor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 12., vasárnap

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága
2024. május 12., vasárnap

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen

Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen
2024. május 10., péntek

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata

Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata
2024. május 10., péntek

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya

Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. május 09., csütörtök

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot

Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot
2024. május 09., csütörtök

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető

Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető
2024. május 08., szerda

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában

Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában
2024. május 08., szerda

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között

Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között
2024. május 08., szerda

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben

Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben
2024. május 08., szerda

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár