Kiszorul a piacról a gazdák többsége – a hazai áruk iránti kereslet miatt az áruházláncok is nyitnak a belföldi termelők felé

Makkay József 2019. március 26., 08:41

Miközben a vásárlók nap mint nap azt tapasztalják, hogy az áruházak polcain egyre több az importáru, a legnagyobb áruházláncok képviselői állítják: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai termékek beszerzésére. A zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalkozók úgy látják, a gazdáknak csak kis része tudja termékeit piacra juttatni.

Nehéz bekerülni. A kistermelőket kellene helyzetbe hozni, ha azt szeretnénk, hogy egészséges élelmiszert fogyasszunk Fotó: Pál Árpád

Egyre nagyobb vita övezi a romániai üzletláncok élelmiszer-forgalmazását, amelyből a kisgazdák többsége kimarad. Amint arról múlt heti Agrárvilág rovatunkban írtunk, a román kormány állami  finanszírozású zöldség- és gyümölcsforgalmazó hálózatot indítana. Szakemberek azonban úgy vélik, ez az állami projekt piacgazdasági körülmények között megvalósíthatatlan, helyette inkább a nyugati típusú szövetkezeti hálózat kiépítését ajánlják, amely hozzásegítené a kisgazdákat, hogy terményeik felkerüljenek az élelmiszerboltok polcaira. A téma kapcsán megkérdeztük a hazai élelmiszer-forgalmazó üzletláncok két legnagyobb szereplőjét, a Kaufland és a Lidl vezetőségét, hogy élelmiszer-kínálatukban milyen mértékben kap helyet a belföldi piacról beszerzett áru, de megosztotta velünk tapasztalatait egy kolozsvári zöldségforgalmazó agrárvállalkozó is.

Kaufland: ötven százalék a hazai termék

Komoróczy Zsolt, a Kaufland új üzleteinek megnyitásáért felelős országos igazgató a Krónika érdeklődésére elmondta, üzletpolitikájuk elsősorban a helyi termék beszerzésére és forgalmazására összpontosít.

Az általuk forgalmazott termékek mintegy ötven százaléka Romániából, míg a másik fele importból származik.

A német hipermarketlánc adatai szerint üzleteikben a hazai áru 50 százalékos részesedése az egyik legjobb arány a romániai nagyáruházak között. „A zöldség- és gyümölcskereskedelemben évszaktól függ, hogy kitől tudjuk beszerezni az árut. Nyáron a szükségleteink nyolcvan százalékát romániai termelőktől vásároljuk fel. A pékáru 96, a tojás 90, a méz és méztermékek 60, a tejtermékek 50 és a disznóhús 60 százaléka származik a hazai piacról” – összegezte üzletpolitikájukat Komoróczy Zsolt.

A Kaufland Romániában mintegy száz termelővel és mezőgazdasági szövetkezettel működik együtt.

A szövetkezetek közül a legsikeresebb kereskedelmi kapcsolatuk 2015 óta az Én országom nevű, 350 gazdát tömörítő gazdatársulással alakult ki.

A gazdák közötti bizalom sikerét és gazdasági eredményességét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági terményeket forgalmazó szövetkezet 2016-os összforgalma 12 millió euró, 2017-ben pedig 24 millió euró volt. A Kaufland igazgatója szerint azok a termelők, akik be tudják tartani a cég szállítási, csomagolási és élelmiszer-minőségi feltételeit, beszállítókká válhatnak.

Komoróczy közölte, az üzletlánc csúcsvezetősége elkötelezett a hazai termékek forgalmazása mellett, amit különböző tervekkel támogat. Ezek közül a legsikeresebb a Román polc elnevezésű projektjük, amely az országban jelenleg üzemelő 121 Kaufland-üzletben 25 féle, sertéshúsból készült hazai terméket kínál. A program keretében az összes hústermék mintegy ötven százalékát kis- és közepes termelőktől felvásárolt disznóból állítják elő.

„A K–Vreau din România! (Romániai terméket akarok!) nevű élelmiszer-forgalmazási programunk keretében helyi termelők gyártják a Kaufland márkanéven forgalmazott mintegy 80 termékünket.

Ezek között van alapélelmiszer – búza- és kukoricaliszt, búzadara –, töltött pékárú, különböző hús- és tejtermékek, illetve természetes zöldség- és gyümölcslevek” – magyarázta a Kaufland igazgatója, hozzátéve, üzletláncuk vezetősége nyitott a hazai termékek hangsúlyosabb forgalmazásáról szóló egyeztetésekre és kész szakmai vitákban is részt venni.

Uniós szintet meghaladó minőséget kér a Lidl

Megkeresésünkre a Lidl áruházlánc sajtóosztálya írásban elküldött válaszában ugyancsak fontosnak nevezte a hazai termelőktől származó élelmiszerek forgalmazását. „Egyértelmű, hogy a vásárlóközönség elsősorban a romániai származású gyümölcsöket és zöldségeket keresi” – írják. Az ugyancsak Németországban alapított, európai hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletlánc sajátos együttműködés kialakításán dolgozik a gazdákkal. Romániai agrártudományi egyetemekkel és mezőgazdasági kísérleti állomásokkal karöltve 2016-ban indította el a „Romániában termesztett román termék” elnevezésű programját. Ennek keretében

a hazai fajtájú zöldségek és gyümölcsök termesztésére és forgalmazására kötött szerződést termelőkkel.

A Lidl szerint mintegy 110 hazai mezőgazdasági beszállítójuk van, és évszaktól függ, hogy mikor mit tudnak megfelelő mennyiségben felvásárolni a belföldi piacról. A késő tavaszi, nyári, őszi időszakban gyümölcsfelhozataluk 65 százaléka származik hazai termelésből, a többi 35 százalék zömében déli gyümölcs, illetve biotermék. Azonban a biotermékeket illetően is több termelővel szeretnének együttműködni. A Lidl üzletei például sokkal többet tudnának felvásárolni a koktélméretű cherry paradicsomból, tavaszi és nyári retekből vagy paprikából, míg a görögdinnye-kínálat a szükségesnél sokkal nagyobb. Ebből üzletláncuk nagy mennyiséget exportál bolgár és cseh üzleteibe.

Az áruházlánc sajtóosztálya szerint megkülönböztetett figyelmet fordítanak az áruk minőségére és beltartalmára, ezért

csak azok a termelők válhatnak beszállítóikká, akik rendelkeznek a világszerte elfogadott GLOBALG.A.P. élelmiszer-minősítéssel.

„Ez a minősítés fölötte áll az európai uniós szabványnak, és kiterjed az élelmiszer-ellenőrzés minden területére, a Lidl üzletlánc ezt tartja üzletei számára kötelező standardnak” – fogalmaz a német áruházlánc sajtóosztálya. Amennyiben a termelők megszerzik a minősítést, a cég a szükségesnél kisebb árumennyiséget is átvesz a gazdáktól, amit más beszállítók terményeivel pótol ki. A 240 romániai üzletet működtető német áruházlánc nyitott a termelőkkel folytatott együttműködésre. Amennyiben kisebb farmokkal kötnek szerződést, a cég más beszállítók átirányításával segít az áru időben és megfelelő minőségben történő elszállításában. „A helyi áruk forgalmazásának felfuttatására dolgoztuk ki a Mi élelmiszerkamránk és a Lidl-piac projekteket, amelyek zömében hazai termékek felvásárlását és forgalmazását támogatják” – közölte a Krónika érdeklődésére az áruházlánc.

A gazdák és vásárlók számára a piac lenne az igazi

Árnyaltabb képet nyújtanak a helyzetről a termelők. Pálfi Andor aranyosszéki zöldség- és gyümölcskereskedőnek a kolozsvári Monostor negyedben működő boltja a rendszerváltás előtti időszakra emlékeztet, sokszor akkora sorok kígyóznak a pult előtt. A kilencvenes években beindított vállalkozása hírnevet hozott számára, így a zömében kisgazdáktól származó, jó minőségű termékeit mindig keresik. A bágyoni agrárvállalkozó legtöbb terméke kistermelőktől vagy kisebb farmokról származik, mert a nagy farmok felhozatalát rossz minőségűnek tartja. Hiába mutatós a zöldség és a gyümölcs, ha annyi vegyszert tartalmaz, hogy egyszerűen nem volna szabad forgalmazni, de mégis bekerülnek a kereskedelmi hálózatba” – magyarázza a nagyüzemi termelés hátulütőit Pálfi Andor. Az aranyosszéki agrárvállalkozó szerint

a kistermelőket kellene helyzetbe hozni, ha azt szeretnénk, hogy egészséges élelmiszert fogyasszunk.

Ennek egyetlen módja a piacok visszaállítása, illetve azok „kitakarítása” a viszonteladóktól. „Ma a gazdák legnagyobb gondja az, hogy nem tudják eladni a termékeiket, mert a polgármesteri hivatalok által fenntartott piacokat maffiaszerű viszonteladói hálózat uralja, ahova a gazda nem tud beférkőzni. Ennek megtisztítása nem könnyű, de nem is lehetetlen vállalkozás” – véli Pálfi. Azt is elmondta: amíg erre megnyugtató megoldás születik, minden nagyvárosban lehetővé kéne tenni, hogy a gazdák hozzájussanak egy-egy rögtönzött piachoz – nagyvárosonként két-három ilyen piacot kellene beindítani –, amelyet rendőrségi vagy csendőrségi felügyelet mellett csak őstermelők használhatnának.

Pálfi szerint a gazda a maga számára is megtermeli az élelmiszert, így vigyáz arra, hogy az jó minőségű legyen. Az aranyosszéki vállalkozó szerint ma a romániai gazdák túlnyomó többsége kimarad mindenféle élelmiszer-forgalmazási lehetőségből. „Ha ezt az állam, illetve a helyi önkormányzatok nem rendezik, akkor hamarosan gazdaréteg nélkül marad az ország” – nyilatkozta lapunknak Pálfi Andor.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat