„Az ember kiemelkedett az állatvilágból és szüksége volt valamilyen biztosítékra vagy jelzésre, hogy nem fog visszasüllyedni oda. Ennek az egyik legerősebb megfogalmazása, hogy vizuálisan olyan formákat állítunk elő, amelyek a természetben nincsenek, amivel újra meg újra deklaráljuk: nem vagyunk állatok. Lényegében ez az ösztön hajtja az embert a matematika felé, amely kiemel a természetből, mert az egész civilizációnk – legalábbis a technikai része – a...
Nagy a valószínűsége annak, hogy a várhatóan jövő év elejére elkészülő új magyar alkotmányba bekerül a Szent Koronára való utalás is, amit az Orbán Viktor kormányfő vezette Fideszben sokan támogatnak, ugyanakkor más jobboldali politikusok is felkarolták az ötletet.
A nyári szabadságolások ideje az alkalmazottak számára pihenést, kikapcsolódást jelent, a munkáltatóknak viszont inkább fejtörést okoz a zökkenőmentes munkafolyamat biztosítása. Tény azonban, hogy a fizetett pihenőszabadság minden munkaviszonyban álló személynek alkotmányos joga, függetlenül attól, hogy határozatlan vagy határozott időre alkalmazzák, teljes vagy részmunkaidőben végzi munkáját.
A múltban politikai üldözött voltam. Ezzel a manapság igencsak jól hangzó és divatos kijelentéssel nem akarok senkinek imponálni, anyagi hasznot kovácsolni, netán hírnévre szert tenni.
1. Egyik nap jöttek a munkások. Csákányokkal, lapátokkal, légsűrítővel, kis markoló-rakodó mütyürrel. Beöltöztek sárgába, aztán hozzáfogtak feltörni az ócska aszfaltot és a szegélyköveket. A forgalmat természetesen nem zárták le, csak korlátozták, aminek az lett a következménye, hogy az amúgy is idegbeteg autósok emeltebb hangon és cifrábban anyázták egymást.
„Nem fővárosi társulatról van szó, amelynek számos másik mellett kell megállnia a helyét, és csak egyvalamivel foglalkozni, de azzal a lehető legjobban. Nekünk nehezebb a dolgunk: nagyon sokrétű közönséget kell kiszolgálnunk, megszolgálnunk. Minden rétegnek kell valamit nyújtani úgy, hogy közben meghatározzuk a magunk irányát is.”
Július végén, 89 éves korában az egyesült államokbeli Richmondban lévő otthonában elhunyt Molnár Tamás filozófus, politológus, történész, a baloldal kortárs bírálóinak, a konzervatív értékek védelmezőinek világszerte egyik legelismertebb képviselője. Az 1921-ben Budapesten született Molnár Tamás brüsszeli tanulmányok után a New York-i Columbia Egyetemen szerzett doktorátust filozófiából.
Az 1995-ben indított Előretolt Helyőrség sorozatban érte napvilág és nyomdafesték Demeter Szilárd legújabb prózakötetét, a Lüdércnyomás című kisregényt. Hogy a Rejtő Jenőre való asszociálást segítő sorozatelnevézés egyfajta jelzés is arra nézve, hogy az ebben megjelentetett művek humorosak, azt nem tudom, a Demeter Szilárdé mindenesetre az, igaz, nem mindig a legjobb fajtából.
Artúr dinamikus alkat. Az egy igaz dinamikus Istenben hisz, dinamikusan szereti és gyűlöli fele- és egész barátait. Reggelente akkora dinamizmussal ugrik ki az ágyból, hogy a lendületből kávéfőzésre, a fürdőszobában elvégzendő összes tevékenységre, vasalásra és reggelizésre is futja, kivéve, ha az előző estén baráti körben megejtett dinamikus ivászat miatt nem reagál idejében a mobil-vekker dinamikus pityegésére.
„Aki azt akarja, hogy az egyetem elvégzése után azonnal el tudjon helyezkedni, s jó állása, jövedelme legyen, az nyugodtan választhatja a fordító szakot. Ugyanis okiratok fordítására mindig szükség lesz.”
Tíz évvel ezelőtt egy elszánt hacker kis csapatával a virtuális valóságban, egy gépek által kreált világban szállt harcba a technika által leigázott emberiség felszabadításáért.
Útra kelünk, megyünk a boltba. Meg kell venni, ami elfogyott: a fogkrémet, kenyeret, krumplit, a húst, zöldséget, gyümölcsöt, a bort, sokat. Útban hazafelé beugrunk Teleki Feriékhez, hogy megköszönjük nekik az ágyat. Ezt az üveg bort csak elfogadják cserébe, ha már pénzt nem kértek, az ágy kissé kopott, nyikorog is, de mégis rendes volt tőlük, hogy lepasszolták, erre sem kellett pénzt adni, meg aztán ez is jó, amíg nem telik jobbra.
Kölcsey címen verses önéletrajznak-naplónak szánt, ám töredékben maradt versét kezdi a „Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak” sorral – 1831. január 7-én. Vagyis két hét híján nyolc évvel azután, hogy kiteszi a felkiáltójelet az utolsó szakasz utolsó sorának végére.
„Ha a Marsról olyan expedíció érkezik vissza, amely fosszilis növényeket tartalmazó kőzetmintákat hoz, a paleobotanikusok véleménye jelentősen befolyásolni fogja a világot abban, milyen elfogadható válaszokat adjon az emberiség számos fontos, régi és új kérdésére.”
A világsajtó már 2008 második felében a gazdasági válságtól volt hangos. A válság pedig, még ha kis késéssel is, de 2009 elején teljes erővel hatalmába kerítette Romániát is. Ez tökéletesen lemérhető volt az áruforgalom csökkenésén, a munkanélküliek számának növekedésén, majd nyáron a kongó szállodákon meg panziókon (a sort bárki tetszése szerint folytathatja).
Lehetne vitatkozni azon, hogy a Sting néven elhíresült énekes-dalszerző 2010-ben még fontos pozíciót tölt-e be a könnyűzenei életben, az azonban egyértelmű, hogy az elmúlt 10–15 évben megjelent kiadványai már nem ösztökélik elégedett csettintésre a fél világot.
„A témát mindig a sors, az idő, illetve az aktuális körülmények határozzák meg. Amikor a legvadabb volt az államszocializmus, egész komoly sorozatot készítettem bohócokról, hálából ezért csaknem 22 évig nem is kaptam útlevelet. (...) Emellett már a 60-as 70-es évek fordulóján teljesen absztrakt fogantatású munkákat is készítettem, amikor ez itthon még szinte ismeretlen volt.”