Negyedik elemiben adta meg a tanító nénink a kulcsot egy logikus gondolkodást igénylő feladat megoldásához: ha…, akkor…, tehát. Világos, egyszerű, alkalmazom is immár fél évszázada. Talán ezért nem csodálkozom azon, amitől mostanában olyan hangos a média, vagyis hogy egy-egy minisztériumban mint a rákos sejtek burjánzanak a tanácsadók, jó nagy pénzekért osztogatják az észt, továbbá, hogy bizonyos közméltóságok sofőrjei tetemesebb anyagi juttatásban...
Még mindig Saigon – jut eszembe egyre gyakrabban az Apokalipszis most című Coppola-film első mondata a mostani monszunesők miatt. Csak kikandikálsz a redőny vízszintes lapjait ujjaddal szétfeszítve és máris mondod: „Még mindig Saigon”. De az utcán nincsenek kis sárga emberek, nagy kerek kalapokban, amelyek olyanok, mint valami lefűrészelt csövű, hatalmas, felfordított tölcsérek, és hálistennek nincsenek katonák sem.
Ha valaki figyelemmel kíséri a mi kis erdélyi magyar belpolitikánkat, első látásra meglepő dolgokat vehet észre. Közhelynek számít, hogy az 1989-es nagy összefogás után nem sokkal már repedések jelentek meg az RMDSZ monolit falán, hisz hamar világossá vált, hogy a román–magyar megbékélés, illetve az erdélyi magyarok jogainak biztosítása nem megy végbe egyik napról a másikra, a követendő utat pedig nem minden erdélyi magyar látta egyformán.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Schmitt Pált, a magyar Országgyűlés elnökét javasolta az államfői tisztségre. A budapesti parlament június 29-én, kedden választja meg a Magyar Köztársaság elnökét a következő öt évre Sólyom László helyére, akinek mandátuma augusztus 4-én éjfélkor jár le.
„Minden rendnek egy-egy eszme áll a középpontjában, ma Szent Ágostonét követjük. Konkrét vízió ez a teremtett világról, benne az emberről és az Istenről. Ezt a teremtettségi állapotot kell megőriznünk. Fontos továbbá tudni azt, hogy az emberben ott van a jó mellett a rossz is, de a jó sokkal nagyobb mértékben, míg a ferencesek a természetben való feloldódást, a természettel való harmóniát hirdetik.” Beszélgetés Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi...
Ártatlan tüntetőket ölt meg a brit hadsereg egy csaknem negyven évvel ezelőtti észak-írországi britellenes megmozduláson – ez a fő megállapítása az azóta is csak „véres vasárnapként” emlegetett lövöldözés ügyében tizenkét éve indított vizsgálatnak, amelynek jelentését David Cameron brit kormányfő ismertette.
Elhatároztam, hogy nem foglalkozom a körülöttem zajló össznépi lopászattal, ellene tenni úgysem tudok, de beledilizni esetleg igen. Menjek csak én szépen vissza az időben, jó messzire a térben, ahol ugye minden más. Felütöttem hát az olvasásra már kézügybe készített kötetet, Orbán Balázsnak Sztambultól Szejkéig című útikönyvét. 1846-ban indul Keletre, ez kell nekem, semmi köze a mához. De már a bevezető oldalak után mint a villám, csapott belém a...
Valamikor ő is farmernadrágot hordott, és egészen biztos vagyok benne, hogy őt is cseszegette az oszi az egyenruhája miatt. És amiatt, hogy a haja már megint kezdte eltakarni a fülét, amint próbáltunk volt menőnek lenni azokban az év(tized)ekben, amikor mi, keletiek legfeljebb csak torz módon utánoztuk, voltaképpen idétlenül majmoltuk a Nyugatról ellesett hippidivatot.
„A legnagyobb baj, hogy miközben a magyar nyelv szavai nem tudati szinten, hanem képekben közölnek információkat, mi nem tudunk képekben fogalmazni, képet »olvasni«, mert leszoktattak, leszoktunk róla. Az indoeurópai stílust próbálták belénk sulykolni, amely szövegben gondolkozik, leírja a dolgokat. A kőkor szava még a kép volt, ebből kell kiindulni, így kezdődött a kommunikáció. De mára eléggé megszűnt a képolvasási képesség.”
Az utóbbi időben megszaporodtak a székely címer és zászló történelmi jogosultságát taglaló sajtócikkek. A vegyes érzelmeket, mi több, indulatokat kiváltó írások között akadt egy – csekélységemtől jegyzett –, a megszokottól eltérő szempontok szerint vizsgálódó, talán némileg önállóbb felfogású szerzemény, ami a jelek szerint felkeltette bizonyos társadalmi szervezetek vezetőinek figyelmét is.
Amikor évfordulós emléknapoktól függetlenül bárkinek beugorhat például az, hogy „lesz még egyszer ünnep a világon”, „még nyílnak a völgyben a kerti virágok”, „Edward király, angol király léptet fakó lován”, „Góg és Magóg fia vagyok én”, „már egy hete csak a mamára gondolok” (tetszés szerint bármilyen más verssorral behelyettesíthetők a fentiek), s a verssorhoz a költő neve és arca is társul – akkor nincs baj.
Kedves barátaim, elnök úr, képviselő urak, fegyencek, elméjüket féltők, hentesek és cirkuszi mutatványosok. Kedves rokonok és másvérűek, torkomhoz pengét szorító útonállók és ágyamat vetők, ismerős idegenek, akiket a buszon látok, arctalan nevek és névtelen arcok.
„Romániában már régóta nem szólnak rá az emberre sem Bukarestben, sem máshol, hogy ne beszéljen magyarul, miközben Szlovákia egyes részein és Pozsonyban a szocializmus időszakához hasonlóan bizony most is figyelmeztetik, aki magyarul beszél. A feleségem mesélte, hogy gyerekkorában mindig rettegett, amikor a kisöccsét kísérte az óvodába, hogy az utcán megverik őketa szlovák gyerekek, ha hallják, hogy anyanyelvükön beszélnek.” - beszélgetés Balázs F....
Szinte már közhely, hogy a román filmes újhullám ma Európa csúcsán trónol: a történeteik alapanyagát a mai román valóságból, vagy – mintegy a történelmi trauma feldolgozását, a múlttal való szembenézést előmozdítandó – a rendszerváltás előtti abszurd diktatúrából merítő, hiperrealista, minimalizmusukkal szinte már a szociográfia határát súroló filmek nem csupán a minden utalást értő romániai közönséget hódították meg, de a nagy...
A 41. Magyar Filmszemle díjai után sejthettük, hogy Hajdu Szabolcs ötödik nagyjátékfilmje, a Bibliotheque Pascal rossz nem lehet. De hogy ennyire jó legyen, arra a berlini közönség sem számított. A 60. Berlinalé Forum szekciójában vetített film után a közönség soraiból lelkes beszélgetések visszhangoztak, és többen is úgy vélték, hogy a fesztivál egyik legjobb filmjét látták. Erdélyben ennek a filmnek a szerdai (meglepetés)-vetítését a TIFF-en nem csak a...
A trianoni szerződéssel a nemzetet ért traumát mindmáig nem dolgozták fel a magyarok, még nem vagyunk túl a gyászmunkán – nyilatkozta Ablonczy Balázs történész az MTI-nek. A magyar politikai vezetés Trianonhoz való viszonyának elmúlt 90 évét áttekintve a szakértő elmondta: a békeszerződés revíziója 1944-ig az antikommunizmus mellett a Horthy-rendszer másik fontos legitimációs bázisa volt, az egész társadalom és az összes politikai erő, a kommunistákat...
Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön aláírta a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító törvényt, amelyet hétfőn szavazott meg a magyar Országgyűlés. A parlament pénteken emlékülést tart a 90. évforduló kapcsán, az emlékülésen – amelyet anyaországi idő szerint délután fél ötkor, a békediktátum kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában tartanak –...
Látogatottsági adatok