Tanévkezdés. Lelkes, fiatal tanárok fogtak hozzá a tanévkezdés megszervezéshez. Izgalom, öröm, de aggodalomra való ok is akad, hiszen megint elkezdtek keringeni a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium körüli kósza hírek, találgatások: „A Brassai költözik a Monostorra. Megoldódott a Brassai helyzete. Átköltözik az ókollégium épületébe, ott kezdik a tanévet... stb.”
Valahol Marosvásárhely közelében van egy icipici székely falu. Valamikor sok százan lakták, kedv s öröm röpkedtek, s bár nem halálhörgés és nem siralom zajlik már helyettek, azért a helység sem külcsínében, sem belbecsében nem a régi. Akkor a közösség közösség volt és erős, és el tudta tartani saját tanítóját, papját és kántorát, akiknek külön lakot építettek kalákában, ahogy illett, de emezek is tettek-vettek a kertben és a parányi földön,...
A hetven évvel ezelőtti második bécsi döntésről való csíkszeredai megemlékezés – akárcsak az 1989. évi fordulat utáni első március 15-i ünnepségek – sokak, elsősorban román politikusok felháborodását, nemtetszését váltotta ki.
A napokban sorra közölték a hírportálok Fidel Castro bejelentését, miszerint a kubai gazdasági modell már Kubában sem működik. A korábban visszavonult, önmagát néhány hete azonban reaktiváló (volt) forradalmár minderről Jeffrey Goldberggel beszélt, amikor az újságíró interjút készített vele a szigetországban. Mindez felveti a kérdést, lehetséges-e egyáltalán kubai modellről beszélni, illetve mit jelenthet Fidel fenti kijelentése.
„Az új egyházak a kisebb közösségek körében képesek a közvetlen hangot megtalálni, ami a nagy egyházakban már nem lehetséges. Viszont ha nekik is nő a közösségük, ugyancsak személytelenebb lesz a kapcsolatrendszerük. Márpedig az emberek igénylik a személyes kapcsolatot. ”
A huszadik század olyan élethelyzeteket izzadt ki magából, melyekkel kapcsolatban nemcsak a magyarázó válaszok, de a lényeget firtató kérdések is a megelőző idők során bármikor abszurdnak tűntek volna. Olyan kérdések, hogy lehet-e szabad valaki, ha elhagyni kényszerül szülőhazáját? Vagy ha a szerencsésnek hitt változás után boldogan hazatér, ám örömét börtönnel „jutalmazzák”?
Nem is lenne muszáj ezt az egészet így kezdeni. De most van rá idő, hát nem csapunk a közepébe, semmi idétlen in medias res, hogy egy vérfolton állsz, 1974-ben, amikor még nem is éltél, és körben emberek állnak, nézik a vérfoltot alattad, és néznek téged fölötte.
Az iskolakezdés mindig gondot okoz a szülőnek. Ebben a nagy nekifutamodásban, amikor minden a pénz körül forog, fontos, hogy olyan pályára irányítsuk gyermekeinket, amely biztosítja számukra az érvényesülés lehetőségét.
Magyarországi politológusok szerint a legkülönbözőbb hátérrel rendelkező emberekhez, széles társadalmi réteghez szólt Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a héten kiértékelte a kormány eddigi száznapos tevékenységét.
„A legendák gyűjtését elvégezték a hozzáértő szakemberek, ezeket kellett egy helyen megmutatni. Az a szép bennük, hogy összefüggésben vannak egymással. Amikor megálmodtam a térképet és embereknek meséltem róla, először nem értették, hogy mit is akarok tulajdonképpen. Most, hogy elkészült, mindenkinek tetszik.” Beszélgetés Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi operatőrrel, rendezővel.
Bevallom, számítottam arra, hogy vitatott írásom (Gondolatok Bartha Csaba esetének kapcsán, Szempont, augusztus 20.) élénk reakciókat fog kiváltani, és arra is felkészültem, hogy az ügyet lezártnak fogom tekinteni. Mivel a fejlemények előre be nem látott fordulatot vettek (Puskás Attila: Hadd ne értsek egyet Sebők Mihállyal, Szempont, augusztus 27.), úgy látom jónak, ha néhány dolgot pontosítok.
Harminc évvel ezelőtt, 1980. augusztus 31-én a Leninről elnevezett gdanski hajógyárban az országos sztrájkhullám után megállapodást írt alá a lengyel kormánybizottság és az üzemközi sztrájkbizottság. A megállapodás, amely eleget tett a munkások politikai és szociális követeléseinek, megteremtette a Szolidaritás szakszervezet létrejöttének alapját. Az első, részben szabad lengyelországi választásokig azonban még kilenc évnek kellett eltelnie.
Jóformán semmit sem képes felmutatni két évvel ezelőtti megválasztásakor tett ígéretei közül Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere, holott a vállalások terén nem bizonyult szűkmarkúnak: többek között pilléreken nyugvó autópályával, szegénykonyhával, parkolóhelyek megépítésével kecsegtette a román főváros lakóit. Most éppen olimpiarendezésről álmodozik.
„Én nem hiszek abban, hogy a világban általános romagyűlölet van. Szerintem, ha valaki megfelelően viselkedik, akkor senki sem akarja elküldeni. Lehet, hogy a romákkal van a baj. (...) Aki becsületes, jól viselkedik, azt nem űzik el sehonnan” - beszélgetés Kurkuly Elek hidegvölgyi roma diakónussal.
A Krónika augusztus 20–22-i számában Sebők Mihály közli gondolatait Bartha Csaba ügyével kapcsolatban (Gondolatok Bartha Csaba esetének kapcsán, Szempont), akit a kommunista politikai rendőrséggel (Szekuritátéval) való együttműködés vádja ért, amit több hazai hírforrás megszellőztetett. Bartha Csaba szembesült a tényekkel és önként vállalta a következményeket. Sebők Mihály írásában nagylelkűen „felmenti” és nyugtatja B. Cs.-t, szövege szerint:...
Hazájuk EU-csatlakozása óta a német fővárosba is nagy számban érkeztek romák Bulgáriából és Romániából, több százan közülük már évek óta Berlinben élnek – többnyire alkalmi munkákból. A város önkormányzata, a szenátus fölismerte, hogy foglakoznia kell a Balkánról érkezettekkel, akiknek zöme németül sem tud, és szakmával sem rendelkezik. A romák kontaktirodájának megszavazott szenátusi támogatás októberben lejár, és senki nem tudja, hogyan...
Az Egyesült Államokban január elején megjelent könyvében Steven Hill azt mutatja be, hogy szerinte a 21. század bizonytalan világgazdasági viszonyai közepette miért az európai modell, az európai politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés lehet a fejlődés és növekedés legjobb módja. Mit jelent az európai modell és maga Európa a szerző amerikai nézőpontjából? Vajon a válság továbbra is alátámasztja azon meggyőződését, hogy a kapitalista gazdaság...
Nagyon szeretnék tervszerűen és unalmasan élni, mint a sikeres emberek, akik mindig az aktuális feladataikra koncentrálnak, és így egy büdös hangot sem hallanak az élet zenéjéből, azonban ahogy telnek az évek, egyre inkább rádöbbenek, hogy erre én teljes mértékben alkalmatlan vagyok.
Látogatottsági adatok