A Budapesti Tavaszi Fesztivál idén is gazdag zenei kínálattal lepte meg a művészetkedvelőket. Az érdeklődők mintegy száz színvonalas program közül választhattak, a meghirdetett rendezvények jelentős része Liszt Ferenc műveit állította a középpontba.
Nagyváradon született 1947. december 11-én. Szülővárosának nagy
múltú, egykori premontrei főgimnáziumában, az akkori 4-es számú kö-
zépiskolában érettségizett, majd építészeti technikumot végzett. 1963-
tól énekelt a székesegyház kórusában, két évadot töltött a Kolozsvári
Magyar Opera kórustagjaként, majd hazatérte után szakmájában,
építészként dolgozott, nyugdíjba vonulása után is ezt folytatva: az Or-
solya-rend visszakapott...
„Magyarország megújulásának, feltámadásának napja ez azok számára, akik szeretik Orbán Viktort. Az ország másik fele gyásznapra gondol, ők azt hiszik, most kezdődik valami olyasmi, ami miatt félárbocra kell ereszteni a zászlókat” – mondta az új alkotmányról tartott előadásában Tölgyessy Péter Budapesten.
Idén május elsejétől az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-, illetve kelet-európai országok – köztük Magyarország – állampolgárai korlátozások nélkül vállalhatnak munkát Ausztriában és Németországban.
A napokban egy ismerősöm kérésére rövid magyar nyelvű kérvényt vittem be a helyi bíróságra, melyben az illető egy nemrég született ítélet közlését kéri. Az egész történet rosszul kezdődött, mert a kérvényt átvevő alkalmazott csak ránézett a lapra, s már adta is vissza azzal, hogy ez így nem lesz jó, románul kell írni.
dr. Madaras Sándor – Idegsebész főorvos, 1956. június 1-jén született Bukarestben. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 1982-ben szerzett orvosi diplomát, 1982 és 1985 között a Maros Megyei Kórház rezidense, majd csaknem egy évig Ratosnyán körorvos. 1986–1988 között Marosvásárhelyen mentőorvos, majd a bukaresti idegsebészeti intézet idegsebész alorvosa, a marosvásárhelyi Idegsebészeti Klinika szakorvosa, 1998 óta főorvosa. Több...
„Ez a könyv az európaiak kötelező olvasmánya kellene hogy legyen” – olvasható az egyik nyugati recenzens felkiáltása Paul Lendvai Az eltékozolt ország című könyvének hátsó borítóján.
Amikor Zubrán Dezsőke aznap felébredt, még nem is sejtette, hogy miféle vendége van neki a nappalijában. Ki sem tudta szimatolni, és ezen később igencsak csodálkozott, mert korábban mindig megérezte az idegenek szagát, ráadásul különös vendégének erős zöldalma-illata volt, amelyet akkorra már a kétszintes családi ház minden zugában érezni lehetett.
Az Erdélyi Televízió története – legalábbis létrehozásának óhaja – visszanyúlik az „átkosba”. A Román Televízió Magyar Szerkesztőségében már a hetvenes években arról ábrándoztunk Bodor Pál akkori főszerkesztővel és hivatásunk megszállottjaival, hogy kellene egy önálló magyar tévéadó itt, Erdélyben, hiszen nemzetnyi közösség vagyunk, és ha nálunk kisebb létszámú nemzeteknek nemcsak önálló televíziója, de még önálló állama is lehet,...
Nagy terjedelemben emlékeznek a német újságok a náci háborús bűnös, Adolf Eichmann 50 évvel ezelőtt kezdődött izraeli perére, amely a túlélők vallomásai nyomán alapvetően megváltoztatta a nemzetközi és ezen belül a német közvélemény viszonyát a holokauszthoz.
Szaladják István - 1962. november 30-án született Debrecenben. 1993-ban végzett a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Fő alkotásai: Zárás (operatőr), Az élet vendége – Csoma-legendárium (operatőr), Tamara (operatőr), Aranymadár (rendező), Madárszabadító, felhő, szél (rendező). Operatőrként a 2001-es Médiawaven, a 2004-es és 2007-es Magyar Filmszemlén díjazták. Az Aranymadár többek között a 31. Magyar Filmszemle megosztott...
Persze sejtettük, hogy a magyar kormány által a határon túlra jutott támogatások kapcsán indított kivizsgálás apropóján született vezércikkünk sokakat érzékeny pontján fog érinteni Erdélyben. Pillanatig sem feltételeztük azonban, hogy írásunk nyomán kisebb médiahadjárat indul a Krónika ellen, és – ami ennél is rosszabb – egyesek megpróbálják elvitatni a jogot a sajtótól, hogy a közpénzek elköltésének módját firtassa, az újságírótól pedig a...
A Krónika országos magyar közéleti napilap 2011. március 31-i számában, Rostás Szabolcs neve alatt közölt Monopolpénzek című írással kapcsolatban személyes érintettség okán az alábbiakat kívánjuk leszögezni.
A tudományos kutatásban oly sokat emlegetett és kritériumként használt feltétel, miszerint egy jelenségnek megismételhetőnek, mérhetőnek és vizsgálhatónak kell lennie ahhoz, hogy el tudjuk fogadni, be tudjuk illeszteni a tudományként elfogadott rendszerbe – az első élő egysejtű esetében nem áll fenn.
Kioktat, hogy mit erőlködünk annyit evvel a március tizenötödikével. Mondom neki, hogy édes jó emberem, maradj csendben egy kicsit, éppen most vonják fel az árbocra a magyar nemzeti lobogót, mindjárt felcsendül a Himnusz, azonnal visszahívlak. De ő, hogy á, Himnusz, ezt már hallotta, de nem bánja, amúgy is nyugdíjas, különben sem érzi túl jól magát, egye fene a filmsorozatot, átkapcsol, mert eddig még sosem látta a Kossuthtéri zászlófelvonást.
A Hivatalos Közlöny 2010/714-es számában megjelent 202-es számú törvény úgy módosítja a családi törvénykönyvnek a házasság felbontására vonatkozó előírásait, hogy tulajdonképpen szabad utat enged a peren kívüli válásnak, mely eddig a román jogrendben nem létezett.
„A mesterségemben folyamatosan voltak sikerélményeim, mert számomra a legnagyobb öröm, ha örömöt szerzek az állattartónak azzal, hogy meggyógyítom az állatát. A parasztember számára ugyanis mai napig az állat az első, nem egyik vagy másik családtagja, mert ha az állat elpusztul, a családnak nincs miből megélnie.” „Van tökéletesebb repülés a madarakénál? És a madárdal nem csodálatos zene? Miközben az erdőszélen repítem a repülőmet, hallgatom a...
A vasárnap délutánokat szerettem nagyon, akkor még nem gondoltam a hétfő reggelekre, legalábbis nem így gondoltam rájuk, ahogyan most teszem, Anyuka valahogy mindig előteremtett egy kis süteményhez valót is, igaz, rendszerint tippantra sikeredett a fejadagra kapott rossz lisztből, és persze rossz volt a gáznyomás, és rossz volt a Metalica tűzhely lere,