Válás peren kívül

A jogalkotók célja egyrészt a bíróságok tehermentesítése, másrészt pedig egy gyorsabb és egyszerűbb lehetőség biztosítása az egyre emelkedő számú bontóügyek lezárására. Az uniós tagállamok egy részében már ismert módszer alkalmazásáról van szó, miszerint amikor a felek között nincs jogvita, a házasság megszüntetésére vonatkozó közös megállapodásukat a közjegyző vagy az anyakönyvi hivatal a bírói ítélettel azonos hatású közokiratba foglalhatja.

A házastársak megegyezésén alapuló, egyszerűsített eljárás igénybevételéhez a feleknek két, egyszerre meglévő feltételnek kell megfelelniük: ne legyen vér szerinti vagy örökbe fogadott kiskorú gyermekük, és mindketten válni akarjanak. Minden más esetben a házasság felbontása továbbra is csak bírósági úton lehetséges. Fontos tudni, hogy a gyorsított eljárást a felek, választásuk szerint, a házasságkötésük helye szerint illetékes anyakönyvi hivatalnál vagy közjegyzőnél igényelhetik, de az eljárás lebonyolítására a felek az utolsó közös lakhelyükön tevékenykedő valamelyik közjegyzőhöz, illetve az ott működő anyakönyvi hivatalhoz is fordulhatnak. Az eljárás szigorúan személyes jellegű, ami azt jelenti, hogy a feleket sem választott ügyvéd, sem másvalaki nem képviselheti. Ami az eljárás költségeit illeti, nincs egységesen megszabott díjazás, mivel az anyakönyvi hivatalok előtti válások illetékét helységenként valamennyi közigazgatási hatóság saját hatáskörében állapítja meg (amely például Nagyváradon jelenleg 300 lej), és várhatóan ehhez igazodik majd a közjegyzői tiszteletdíjak mértéke is.

Az eljárás olyan kérelem alapján indul be, melyet minkét fél az anyakönyvvezető, illetve a közjegyző előtt ír alá. A feleknek kérelmükhöz kötelezően csatolniuk kell születési anyakönyvi kivonatuk és személyazonossági igazolványuk (kártyájuk) fénymásolatát, valamint eredeti házasságlevelüket és ennek hiteles másolatát. Az eredeti házasságlevelet a közjegyző a válási bizonyítvány kiállításáig visszatartja, majd az eljárás végén erre a válás tényét rávezetve a feleknek visszaadja. A kérelem iktatása után a közjegyző vagy anyakönyvvezető 30 napos gondolkodási időt ad a feleknek, akiket ennek letelte után újabb, közös válási szándékukat megerősítő kérelem aláírására hív be. Ha ekkor valamelyik fél nem jelenik meg, vagy ha a második kérelem aláírását megtagadja, illetve akkor is, ha a válás utáni családnevük használatában megegyezni nem tudnak, a kérelmüket az anyakönyvvezető vagy közjegyző elutasítja, és a feleknek a peres utat ajánlja. Ha viszont a felek aláírják a szándékukat megerősítő második kérelmet is, a házasságfelbontás ténye megállapítható. Megjegyzendő, hogy az eljárás során sem az anyakönyvi hivatal, sem a közjegyző nem vizsgálhatja a válás okait, következésképpen az általuk kiállított válási bizonylat sem tartalmazhat megjegyzést a válófelek vétkességéről. A házasság attól a naptól számít felbontottnak, amikor a közjegyző vagy az anyakönyvi hivatal a válóbizonylatot kiállította.
A házasság tartama alatt szerzett közös vagyon esetenként sokszínű szerkezete (ingatlanok, ingóságok, készpénz, értékpapírok, részvények, ékszerek stb.) és ezek megosztása rendszerint hosszabb megegyezési folyamatot, netán pereskedést igényel. Ezért a házasság felbontását nem szükséges függővé tenni a hónapokig vagy évekig elhúzódó osztozkodástól, mert a közjegyző vagy anyakönyvvezető előtt kimondott megegyezés alapján a házasság úgy is törölhető az anyakönyvből, hogy a váló felek a vagyonukról később döntenek, illetve a vitás vagyonelemekről tovább vitatkoznak. Ha viszont a házasfeleknek e tekintetben is sikerül megegyezniük, és a közjegyző előtt a válási kérelemmel egy időben, vagy akár utólag kérik a vagyonfelosztási megállapodásuk rögzítését is, ezt a közjegyző helyben, de a válási eljárástól különválasztva, a felek egyező akarata alapján megszerkesztett másik közokiratban, ugyancsak peren kívüli eljárásban oldhatja meg.

Gulyás József

A szerző nagyváradi jogtanácsos