„Elsősorban énekesnek tartom magam, és nem operaénekesnek. Egy énekesnő nagyon sokat kell kitekintenie, átéljnie, hogy minél színesebb legyen, minél jobban és hitelesebben tudjon közvetíteni érzéseket. Úgy gondolom, hogy ha más műfajokba is belekóstolok, esetleg tanulhatok azok alapján, ráadásul mindez pluszenergiákat jelent, akkor mindez segít abban, hogy minden esetben a maximálisat nyújtsam a hallgatóságnak.kiállítást.”
Tarr Béla utolsónak nyilvánított, magyar, francia, német és svájci koprodukcióban készült filmje kétségkívül nagy várakozást keltett a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) résztvevői körében.
A magyar nyelv és a dzsessz sosem ápolt túl produktív kapcsolatot, nem véletlen, hogy a műfaj ismert vagy kevésbé népszerű magyar képviselői legtöbbször az angolt választják, ha vokális felvételeket készítenek. Az is igen ritka dzsesszzenészeink körében, hogy megzenésített versekkel rukkolnak elő, bár erre azért volt egy-két (pozitív) példa az elmúlt években.
Reggel. Apa, láttam a piacon egy pónit, amikor Mamával bevásároltunk. Hát a tegnap voltunk Mamával a piacon, mert friss zöldséget kellett vásárolnia, és spenótot, pedig mondtam neki, hogy én nem szeretem a spenótot. Na, és ott láttam azt a kicsi pónit. Tudod, igazi rózsaszínű, plüssből van, és van neki egy kicsi cumija is, mert ő még kicsi póni, csitkó póni, tudod. Na, úgy gondoltam, hogy a másik póni, amelyik otthon az ágyamban alszik, az lenne az anyukája,...
Június negyedikén a legnagyobb kereskedelmi csatorna tehetségkutatójának utolsó adásában a végső szavazás előtt mondhatott egy mondatot a kézdivásárhelyi versenyző, László Attila is. A fiatalember a korteskedés helyett arról beszélt, nagyon örül annak, hogy pont június negyedikén szerepelhet a döntőben, és lehet, hogy ezt a sors akarta így.
A rossz lelkiismeret a meghunyászkodó hallgatás rongyruháját viseli. A lelkiismeretlen harsány hangerővel próbál elrejtőzni áldozatainak tömegében. Ő az a bizonyos báránybőrbe bújt farkas… Ez a két típus emberként számon tartott túlélője egy borzalmas történelmi kor végrehajtóinak, a kommunista diktatúra pribékjeinek.
1967. július 9-én született Nagyváradon, ott végezte a középiskolát, majd 1991-ben Kolozsváron diplomázott gépészmérnöki szakon. Másfél évig matematika-fizika és mértanirajz-tanár, közel két éven át egy kábeltévé-társaságnál dolgozik, ezután kerül a Körösvidéki Múzeumba, ahol máig is – mondhatni egyedüliként – ipartörténettel foglalkozik. 2010-ben doktorált Nagyváradon, disszertációja – Adalékok Nagyvárad ipartörténetéhez 1848–1948...
Hogy mennyit fejlődött a politikai osztály Romániában 1990-től napjainkig, az abból is kitűnik, hogy az elmúlt huszonegy évben nem volt olyan választási kampány, amelyben ne került volna terítékre, hogy a magyarok el akarják lopni Erdélyt.
Alkotmánymódosító kezdeményezésében Traian Băsescu elnök elmulasztott megemlíteni valamit a regionalizációról. Az államelnöki tervezetben változatlan maradt az ország közigazgatási beosztásáról szóló cikkely, ennek következtében az alaptörvény a jövőben is csak a községeket, városokat és megyéket ismeri el.
Brüsszel mindig jó ötlet. A kijelentés talán kissé szirupos, de annyira jól hangzik, és a Harrison Forddal és Julia Ormonddal a főszerepben készült filmet, a Sabrinát juttatja eszembe.
A rövid válasz, hogy egyelőre nem. Ez azonban meglepő lehet annak fényében, hogy az Egyesült Államok teljes államadóssága idén májusban már a GDP 98 százalékát tette ki.
„Ahogyan változnak az évszakok, úgy változnak az emberi étkezési szokások is. Ám nem attól magyaros egy étel, hogy úszik a zsírban, és attól sem, hogy olyan csípős, hogy nem lehet elfogyasztani.” - Beszélgetés Benke László Oscar-díjas mesterszakáccsal és mestercukrásszal.
Szeretnék néhány – szerintem fontos – gondolatban reflektálni Rostás Szabolcs vezető szerkesztőnek a Krónika május 19-i számában megjelent, Erdély arca című vezércikkének témája kapcsán. Mára már vitathatatlan az a megállapítás, hogy az elmúlt két évtized távlatából tekintve, igencsak csekély mértékben sikerült kamatoztatni az Erdély adottságaiból fakadó potenciált.
Az „arab tavasz” eseményei olyan gazdasági, katonai, politikai és társadalmi folyamatokat indítottak el a Közel-Keleten, amelyek a fejlett országokra is hatást gyakorolnak. Nemcsak az olajárak emelkedése, a katonai beavatkozás vagy a humanitárius segítségnyújtás generálnak feladatokat, hanem a politikai rendszerváltás, a demokrácia megteremtésének támogatása is. Ez utóbbival kapcsolatban számos vélemény hangzott el az elmúlt hetekben európai és amerikai...
A Székely Nemzeti Tanács létrejötte – 2003. október 23. – a székely nép önrendelkezési harcának kezdetét jelentette. Az SZNT a székely nép önrendelkezési törekvéseinek közképviseletére szerveződött a közvetlen demokrácia útján nyilvánosan meghirdetett állampolgári közgyűléseken. Már indulásakor meghirdette a Székelyföld területi autonómiája megvalósításának módozatát, hivatkozva Románia nemzetközi kötelezettségvállalására, az Európai...
Szilágysomlyói lakosként helybeli észleléseim késztettek arra, hogy szóvá tegyek egy olyan fájó és elszomorító jelenséget, amely kisebb-nagyobb mértékben és gyakorisággal sok más erdélyi és partiumi helységben is bizonyára tapasztalható: a magyar nyelvű megnevezések és tájékoztatások hiányát vagy elégtelen voltát.
Látogatottsági adatok