Fizetőképes marad a kolozsvári nemzetközi repülőtér, a megyei önkormányzat ugyanis végül jóváhagyta a légikikötő 50 millió lejes bankhiteligénylését.
2014. augusztus 28., 19:572014. augusztus 28., 19:57
Látszólag teljes az egyetértés, azt azonban már másképp látják a felek, hogy mennyire volt súlyos a gond. Miközben Mihai Seplecan nemzeti liberális párti (PNL) tanácsos – akit kétszer is betöltötte néhány nap erejéig a megyei önkormányzat ügyvivő alelnöki tisztségét – arról értekezett, hogy a szerződés aláírása rossz hír azoknak, akik csődbe akarták vinni a légikikötőt, addig Vákár István, a repteret működtető Kolozs megyei önkormányzat ügyvivő elnöke a Krónikának leszögezte: egyáltalán nem volt csődveszélyben a repülőtér.
Vákár ugyanakkor elmondta, hétfő délután aláírta a repülőtér bankhiteligénylését garantáló szerződést, valamikor a napokban pedig a hitel első részleteit már meg is kell kapnia a repülőtérnek. Az 50 millió lejes hitelkeretet a reptér kizárólag adósságtörlesztésre költheti, az új kifutópálya munkálatait kell még kifizetniük. A legsürgősebb kifizetnivalójuk 9 millió lejre rúg, ezzel az összeggel a Garanti Banknak tartoznak. David Ciceo, a légikikötő igazgatója egyébként közölte, a hitelt teljes egészében a repülőtér fogja törleszteni, idén amúgy is nyereségesek lesznek, mintegy 1,2 milliós utasforgalomra számít.
Amint arról több ízben is írtunk, a hitelfelvételt elég hosszas, konfliktusokkal terhelt huzavona előzte meg. A reptér alkalmazottai például a munkahelyüket féltve tüntettek amiatt, hogy az önkormányzat nem írta alá a bankhiteligénylést garantáló szerződést. Iuliu Pop, a reptér operatív igazgatója és Gabriela Zanc kereskedelmi igazgató úgy nyilatkoztak, hogy miután a megyeháza nem fizette ki az új kifutópálya költségeit, akadályozza a légikikötő hiteligénylését is.
Iuliu Pop elmondása szerint azért kerültek kényes helyzetbe, mert a Kolozs megyei önkormányzat kötelezettséget vállalt a tavaly jóváhagyott infrastrukturális beruházások finanszírozására, utólag viszont arra kérte a repülőtér vezetőségét, hogy ők vegyenek fel hitelt. Vákár István ugyanakkor korábban lapunknak úgy nyilatkozott, „hisztériakeltéssel akarnak nyomást gyakorolni a reptér illetékesei az önkormányzatra”, és butaságnak minősítette, hogy bezárna a repülőtér.
Mint elmondta: mindössze arról volt szó, hogy elkérte a részletes dokumentációját annak az 50 millió lejes bankhiteligénylésnek, amelyért a megyei tanácsnak kell felelősséget vállalnia. „Ha minden törvényes, és rendben van, megkapják a pénzüket. Lehet, hogy Horia Uioreanu (a megyei tanács előzetes letartóztatásban levő elnöke – szerk. megj.) idejében működött ez a fajta nyomásgyakorlás, de amíg nálam az aláírás joga, nem fog” – hangsúlyozta korábban Vákár István.
A megyeházán – mint ismeretes – akkor tört ki a káosz, amikor Horia Uioreanu megyei tanácselnököt korrupció vádjával letartóztatta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Ezt követően ugyanis felbomlott az RMDSZ-es tanácsosokkal együtt addig stabil többséget alkotó szociálliberális (USL) koalíció.
A liberálisok (PNL) megegyeztek a demokrata-liberáilsokkal (PDL) az új koalíció létrehozásáról, miközben a szociáldemokraták (PSD) ellenzékbe kerültek. Vákár Istvánt eközben megválasztották ideiglenes ügyvezető alelnöknek. Ezt követően arról szólt a hatalmi harc, hogy az új többség megpróbálta leváltani Ioan Oleleu PSD-s megyei tanácsalelnököt a tisztségéből, hogy Mihai Seplecan liberális tanácsost ültessék a helyére, és megtegyék ügyvezető alelnöknek.
Ezt kétszer véghez is vitték, csakhogy Gheorghe Vuşcan kormánymegbízott mindkétszer felfüggesztette a döntést. Így történhetett, hogy ideiglenesen továbbra is Vákár István a megye ügyvivő elnöke, aki korábban lapunknak úgy nyilatkozott: úgy hiányzott neki a pluszmunkakör, mint púp a hátára.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Környezetkímélő gazdálkodást folytató szegedi gazdaközösség tagjaként tartott előadást Csíkszentgyörgy gazdanapján dr. Petróczi István gabonakutató a szántás nélküli talajművelésről. A magyarországi szakembert a mezőgazdaság átállásáról kérdeztük.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
szóljon hozzá!