Gyökeres váltást sürget a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban az agrárkutató

Gyökeres váltást sürget a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban az agrárkutató

Gabonából csak a legjobb minőségű fajták termesztésének van jövője a Kárpát-medencében

Fotó: Veres Nándor

Alternatív, környezetkímélő gazdálkodást folytató szegedi gazdaközösség tagjaként tartott előadást a Hargita megyei Csíkszentgyörgy gazdanapján dr. Petróczi István gabonakutató a szántás nélküli talajművelésről. A magyarországi szakembert a mezőgazdaság átállásáról, az alternatív földművelési módszerekről, az új gazdálkodási lehetőségek jövedelmezőségéről kérdeztük.

Makkay József

2024. május 03., 09:592024. május 03., 09:59

2024. május 03., 17:532024. május 03., 17:53

– Nyugalmazott gabonakutatóként a szegedi gazdaközösségben keresi az alternatívákat a gazdálkodás mai nehéz helyzetére. Mi a célja az útkeresésnek?

– Mindannyian látjuk, hogy egyre nehezebb a mezőgazdasági termelő élete: sokasodnak a piaci szélsőségek, a klimatikus nehézségek, és egyre drágább az energia. Amikor úgy gondoltuk, hogy kissé egyenesbe jöhetne a gazdálkodás, akkor ukrán gabona árasztotta el az országot. A vidék mindig a nemzet lelke volt, és ha a gazdálkodókra sötét napok jönnek, azt megérzi az egész ország. A keresztényi és szakmai alapon verbuválódott szegedi gazdakör, gazdaközösség arra törekszik, hogy saját eszközeivel próbáljon valamit fordítani a mai helyzeten. Nem csak személyes hasznunkat nézzük, de talpon kell maradnunk, fontos, hogy gazdálkodásunk jövedelmező legyen.

Idézet
A gazdakör tagjai széles palettán foglalkoznak mezőgazdasággal: van közöttünk 1200 hektáron termelő agrárvállalkozó és 0,7 hektáros málnaültetvénnyel rendelkező kertész is.

Közös bennünk, hogy új utakat keresünk a mezőgazdasági termelésben. Olyant, ami nagyapáinknak már sikerült, amikor nem kellett évente tizenhatszor vagy hússzor permetezni az almást. Hagyományos eljárásokat karolunk fel, amelyek száz évvel ezelőtt működtek, és azt keressük, hogyan lehet ezeket mai modern körülmények között is hasznosítani.

– Előadásában a szántás nélküli talajművelés, illetve a takarónövények termesztésének fontosságáról beszélt. Mennyire népszerűek ezek a módszerek a gazdák és a mezőgazdasági szakemberek körében?

– Sok ellenérzéssel találkozunk, mert a mai megszokott talajművelés hosszú évtizedeken át rögzült az emberek tudatában. Sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – elsősorban a kukorica – mélyszántás nélküli talajba vetése. A váltás igényét azonban nem valamiféle ,,hóbort” indította el, hanem igen komoly gazdasági és környezetvédelmi okai vannak. A talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség, a sekélyebb műveléssel a kevesebb gázolaj-felhasználásra törekszünk. Nemzetközi mezőgépészeti cégek már kifejlesztették az új, hatékony gépparkot.

A szakma egy része kezd ráébredni, hogy mélyszántással, mély talajforgatással túlságosan sokat veszítünk a mikroorganizmusokból, a teljes talajflóra károsodik és nagyon sok szén-dioxid szabadul fel.

Az uniós irányzatok is arra törekszenek, hogy valamilyen formában lehessen megtartani az egészséges talajéletet: a mikroorganizmusok minél több nitrogént kössenek meg a talajban, ezt viszont csak újfajta talajműveléssel lehet elérni.

Galéria

Dr. Petróczi István gabonakutató a csíkszentgyörgyi gazdanapon. A mezőgazdasági szakember váltást szorgalmaz a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban

Fotó: Sharp Production

– A régi, hagyományos gazdálkodás alapfeltétele, a szerves trágyázás napjainkra szinte teljesen kiveszett. Sok erdélyi szántóföldbe három évtizede nem került istállótrágya. Mennyire fenntartható ez a fajta talajművelés?

– Egyik alapvető hátránya, hogy a műtrágyázásnak egyre magasabbak a költségei. A földgáz árának emelkedésével nő a műtrágya ára is, aminek van ugyan egy hullámzása, de az árnövekedés évek óta állandó tendenciát mutat. Nagyapáink szervestrágyázásra épülő mezőgazdaságát régi formájában már nem tudjuk visszahozni, hiszen nincs hozzá állatállomány. A szerves trágya egyik hatékony alternatívája a gyökértrágyázás, takarónövények vetése. Ez sem új keletű megoldás, mert régen ismerték és használták, de most sokkal nagyobb szerepe lehet a mezőgazdasági termelés megújításában. Minden új megoldásban – amiben van ráció és okszerűség – helyet kap az üzlet is. Megjelentek a vetőmag-előállító cégek is, amelyek 15-20-30 növényes keveréket kínálnak takarónövényként. Ezzel a befektetéssel gázolajban hektáronként megspórolunk mondjuk 30 ezer forintot (384 lej), amit takarónövényekre fordítunk, és növeljük a talaj egészséges életét.

– Hogyan látja a gabonatermesztés jövőjét? Az olcsó ukrán gabonával meddig lehet Kelet-Európában versenyezni?

– Tulajdonképpen az egész európai mezőgazdaság veszélyben van, mert a nagy felületen termesztett olcsó és gyenge minőségű ukrán gabona a kontinens összes gazdáját érinti, ezért voltak a gazdatüntetések. Mindannyiunk számára világos, hogy a nagy volumenben termelhető, nem minőségi kommersz búza, illetve más gabona szerepe leáldozóban van, mert nem piacképes.

Idézet
Speciális termékekre van szükség a piacon maradás szempontjából. Mi most durumbúza termesztésével próbálkozunk, szép eredményeink vannak.

A piacon nagy a kereslet erre a fajta jó minőségű búzára. A magyar agrárkormányzat komoly lépéseket tesz ellenőrzések és kommunikáció terén, hogy megakadályozza az olcsó ukrán gabona behozatalát, de ezek az intézkedések sajnos nem hatékonyak, mert nehéz felvenni a versenyt a kereskedelmi lobbival. Az ukrán termékek így is, úgyis bejutnak az európai piacra, és onnantól fogva csak idő kérdése, hogy milyen formában és „átcsomagolásban” jelennek meg a magyar vagy a román piacokon.

Galéria

Bár sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – köztük a kukorica – mélyszántás nélküli vetése, a talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség

Fotó: Beliczay László

– Az új termékstruktúra lehetne erre a hatékony válasz?

– Olyan terménystruktúrára gondolok, amely lépéselőnybe hozhatja mezőgazdaságunkat. Biztos, hogy erre is lesz reagálóképessége a hatalmas termelőkapacitással rendelkező ukrán mezőgazdaságnak, de piaci előnyünk hozzásegít a túléléshez. Persze ez sem könnyű feladat. Magyarországon próbálkoztunk oregánóval (szurokfűvel), de amint a korábban igen keresett fűszernövény termesztéséhez többen is hozzáláttak, lement a felvásárlási ára. Ez nem kell kiábrándítson senkit, folyamatosan keressük az alternatívákat. Két évtizeddel ezelőtt elindult a Pannon-minőségű búzák termesztéséről szóló program, ami kiváló alternatívája lehetett volna a mai kommersz búza termelésének, de érdeklődés hiányában elakadt. Továbbra is úgy gondolom, hogy

Idézet
az igényes piacok keresletére jó válasz lehet néhány kiváló minőségű magyar búzafajta. A mostani kihívások mellett a tömegtermelésnek nincs jövője, nem tudunk versenyezni a százezer hektáros ukrajnai gabonafarmokkal.

– Milyen esélye van a sokat dédelgetett Kert-Magyarország programnak, ami helyzeti előnybe hozhatná a zöldség- és gyümölcstermesztést?

– Mint minden hosszú távú elképzelésnek, ennek is támogatási, ösztönzési és piaci háttér kell. Minél nagyobb hozzáadott értékű termékkel jelenünk meg a piacon, annál kedvezőbb a gazdák boldogulási lehetősége. Erre kiválóan alkalmas a zöldség- és gyümölcstermesztés, főleg, ha a termést sikerült feldolgozni.

Nem az a cél, hogy almából vagy gyökérzöldségből tömegtermelést folytasson a gazda, hanem különböző feldolgozottsági szinteken tudja értékesíteni.

Ennek a törekvésnek azonban gátat szab a munkaerőhiány. Éppen amiatt fogtak bele sokan gabonatermesztésbe, mert teljesen gépesíthető, azaz minimális munkaerőt igényel. Ez sem a zöldség- , sem a gyümölcstermesztésről nem mondható el.

Galéria

A szegedi gazdaközösség tagjai, akik alternatív gazdálkodással közösen próbálnak kiutat keresni a mai nehéz helyzetből

Fotó: Petróczi István

– Gondolom, erre is vannak pozitív példák a gazdaközösségből...

– Van egy Délvidékről származó gazdatársunk, aki a délszláv háború elől menekült Magyarországra, mindenét hátrahagyva. Három tő málnával kezdett el gazdálkodni, amit felvitt 0,6 hektáros ültetvényig. A termésből sikerült házat vásárolnia családjának. A málnát feldolgozza szörpnek, lekvárnak, termékei iránt óriási a kereslet. De éppen a munkaerőhiány miatt nem tud tovább fejleszteni: családjával meg pár segítővel csak ekkora terület megművelésére futja.

– Mennyire ragadós az önök szántás nélküli földművelést célzó gazdálkodási példája?

– Ezt nagyban Szeredi Attila mérnökkollégám gazdálkodása bizonyítja, akivel közösen jöttünk Erdélybe. 1200 hektáron gazdálkodik, és a teljes megművelhető területére bevezette a szántás nélküli növénytermesztést. Bebizonyította, hogy a termésátlagok nem csökkennek, nagyjából megegyeznek a hagyományos agrotechnikával megtermelt haszonnövények hozamával, miközben jelentősen feljavul a talajélet.

Idézet
Megalakult a Talajmegújító Gazdák Egyesülete, amelynek felfutóban a népszerűsége, egyre többen érdeklődnek a régi-új földművelés iránt.

Meggyőződésem, hogy nagy jövője van, ami az új termékstruktúrával párosítva jó irányt szabhat a magyar mezőgazdaságnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 05., péntek

Brüsszelben 180 fokos fordulat várható az uniós zöldpolitika terén a romániai termelők elnöke szerint

Az uniós tagországok mezőgazdaságát érintő megszorítások gyors eltörlésében bízik Nicu Vasile, a LAPAR elnöke. A mezőgazdasági szakember szerint az uniós csúcsintézmények új vezetőtestületei számára az európai agrárágazatnak prioritást kell élveznie.

Brüsszelben 180 fokos fordulat várható az uniós zöldpolitika terén a romániai termelők elnöke szerint
2024. július 05., péntek

A várakozásoknak megfelelően csökkentette az alapkamatot a román jegybank

Romániában negyed százalékponttal csökkent a jegybanki alapkamat – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).

A várakozásoknak megfelelően csökkentette az alapkamatot a román jegybank
2024. július 05., péntek

Az idei aratáskor viszonylag jó a kenyérgabona felvásárlási ára, de szakemberek szerint ismét csökkenni fog

Az elmúlt hónapokhoz képest idén, aratás idején viszonylag jó áron vásárolják fel a kereskedők a kenyérgabonát a gazdáktól, de szakértők szerint ez az ár nem tart sokáig, és a rekordszintű orosz gabonatermés hatására csökkenni fognak a felvásárlási árak.

Az idei aratáskor viszonylag jó a kenyérgabona felvásárlási ára, de szakemberek szerint ismét csökkenni fog
2024. július 05., péntek

Nem lankad a fogyasztási kedv: nőtt a kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában

Az év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.

Nem lankad a fogyasztási kedv: nőtt a kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában
2024. július 05., péntek

Nem várt fejlemények „fúrhatják meg” a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kiaknázását

Bár ütemterv szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének előkészítése, az előzmények és a térségben dúló háború ismeretében nem borítékolható a román gigaprojekt zökkenőmentes gyakorlatba ültetése.

Nem várt fejlemények „fúrhatják meg” a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kiaknázását
2024. július 04., csütörtök

Külföldi utazás vonattal: kedvezményes jegyeket kínál a Román Vasúttársaság

Ha külföldi utazásról van szó, a legtöbben a saját autójukkal vagy repülővel kelnek útra, pedig számos úti cél esetében kézenfekvő megoldás lehet a vonat is.

Külföldi utazás vonattal: kedvezményes jegyeket kínál a Román Vasúttársaság
2024. július 04., csütörtök

Vámot vetett ki az EU a Kínából származó elektromos járművekre

Az Európai Bizottság 37,6 százalékig terjedő ideiglenes kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínából származó, kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos járművek (BEV) behozatalára – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.

Vámot vetett ki az EU a Kínából származó elektromos járművekre
2024. július 04., csütörtök

Újra drágultak az üzemanyagok, további áremelést eredményezhet a kőolaj nemzetközi piaci árának alakulása

Miután július elsején a jövedéki adó emelése miatt drágultak az üzemanyagok, ám már másnap enyhe csökkenést láthattunk, csütörtökön újra növekedésnek indultak a romániai töltőállomásokon gyakorolt árak.

Újra drágultak az üzemanyagok, további áremelést eredményezhet a kőolaj nemzetközi piaci árának alakulása
2024. július 03., szerda

Kigurult az első termék az egyik legnagyobb romániai beruházó váradi gyárából

Elkészült az első gumiabroncs, amelyet a Nokian nagyváradi gyárában állítottak elő. A finn óriás 650 millió eurós beruházásból megépülő, a világon első karbonsemleges üzeme tartja az előzetes megvalósítási ütemtervet.

Kigurult az első termék az egyik legnagyobb romániai beruházó váradi gyárából
2024. július 03., szerda

Mostantól kötelező a sokakat idegesítő kupakrögzítés a palackokon

Július 3-án életbe lépett a tagállamok által kötelező módon saját joggyakorlatba átültetett európai uniós irányelv, mely szerint a kupakokat a műanyag italos palackokhoz kell rögzíteni. A sokak nemtetszését kiváltó intézkedés jó célokat akar szolgálni.

Mostantól kötelező a sokakat idegesítő kupakrögzítés a palackokon