Gyökeres váltást sürget a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban az agrárkutató

Gyökeres váltást sürget a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban az agrárkutató

Gabonából csak a legjobb minőségű fajták termesztésének van jövője a Kárpát-medencében

Fotó: Veres Nándor

Alternatív, környezetkímélő gazdálkodást folytató szegedi gazdaközösség tagjaként tartott előadást a Hargita megyei Csíkszentgyörgy gazdanapján dr. Petróczi István gabonakutató a szántás nélküli talajművelésről. A magyarországi szakembert a mezőgazdaság átállásáról, az alternatív földművelési módszerekről, az új gazdálkodási lehetőségek jövedelmezőségéről kérdeztük.

Makkay József

2024. május 03., 09:592024. május 03., 09:59

2024. május 03., 17:532024. május 03., 17:53

– Nyugalmazott gabonakutatóként a szegedi gazdaközösségben keresi az alternatívákat a gazdálkodás mai nehéz helyzetére. Mi a célja az útkeresésnek?

– Mindannyian látjuk, hogy egyre nehezebb a mezőgazdasági termelő élete: sokasodnak a piaci szélsőségek, a klimatikus nehézségek, és egyre drágább az energia. Amikor úgy gondoltuk, hogy kissé egyenesbe jöhetne a gazdálkodás, akkor ukrán gabona árasztotta el az országot. A vidék mindig a nemzet lelke volt, és ha a gazdálkodókra sötét napok jönnek, azt megérzi az egész ország. A keresztényi és szakmai alapon verbuválódott szegedi gazdakör, gazdaközösség arra törekszik, hogy saját eszközeivel próbáljon valamit fordítani a mai helyzeten. Nem csak személyes hasznunkat nézzük, de talpon kell maradnunk, fontos, hogy gazdálkodásunk jövedelmező legyen.

Idézet
A gazdakör tagjai széles palettán foglalkoznak mezőgazdasággal: van közöttünk 1200 hektáron termelő agrárvállalkozó és 0,7 hektáros málnaültetvénnyel rendelkező kertész is.

Közös bennünk, hogy új utakat keresünk a mezőgazdasági termelésben. Olyant, ami nagyapáinknak már sikerült, amikor nem kellett évente tizenhatszor vagy hússzor permetezni az almást. Hagyományos eljárásokat karolunk fel, amelyek száz évvel ezelőtt működtek, és azt keressük, hogyan lehet ezeket mai modern körülmények között is hasznosítani.

– Előadásában a szántás nélküli talajművelés, illetve a takarónövények termesztésének fontosságáról beszélt. Mennyire népszerűek ezek a módszerek a gazdák és a mezőgazdasági szakemberek körében?

– Sok ellenérzéssel találkozunk, mert a mai megszokott talajművelés hosszú évtizedeken át rögzült az emberek tudatában. Sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – elsősorban a kukorica – mélyszántás nélküli talajba vetése. A váltás igényét azonban nem valamiféle ,,hóbort” indította el, hanem igen komoly gazdasági és környezetvédelmi okai vannak. A talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség, a sekélyebb műveléssel a kevesebb gázolaj-felhasználásra törekszünk. Nemzetközi mezőgépészeti cégek már kifejlesztették az új, hatékony gépparkot.

A szakma egy része kezd ráébredni, hogy mélyszántással, mély talajforgatással túlságosan sokat veszítünk a mikroorganizmusokból, a teljes talajflóra károsodik és nagyon sok szén-dioxid szabadul fel.

Az uniós irányzatok is arra törekszenek, hogy valamilyen formában lehessen megtartani az egészséges talajéletet: a mikroorganizmusok minél több nitrogént kössenek meg a talajban, ezt viszont csak újfajta talajműveléssel lehet elérni.

Galéria

Dr. Petróczi István gabonakutató a csíkszentgyörgyi gazdanapon. A mezőgazdasági szakember váltást szorgalmaz a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban

Fotó: Sharp Production

– A régi, hagyományos gazdálkodás alapfeltétele, a szerves trágyázás napjainkra szinte teljesen kiveszett. Sok erdélyi szántóföldbe három évtizede nem került istállótrágya. Mennyire fenntartható ez a fajta talajművelés?

– Egyik alapvető hátránya, hogy a műtrágyázásnak egyre magasabbak a költségei. A földgáz árának emelkedésével nő a műtrágya ára is, aminek van ugyan egy hullámzása, de az árnövekedés évek óta állandó tendenciát mutat. Nagyapáink szervestrágyázásra épülő mezőgazdaságát régi formájában már nem tudjuk visszahozni, hiszen nincs hozzá állatállomány. A szerves trágya egyik hatékony alternatívája a gyökértrágyázás, takarónövények vetése. Ez sem új keletű megoldás, mert régen ismerték és használták, de most sokkal nagyobb szerepe lehet a mezőgazdasági termelés megújításában. Minden új megoldásban – amiben van ráció és okszerűség – helyet kap az üzlet is. Megjelentek a vetőmag-előállító cégek is, amelyek 15-20-30 növényes keveréket kínálnak takarónövényként. Ezzel a befektetéssel gázolajban hektáronként megspórolunk mondjuk 30 ezer forintot (384 lej), amit takarónövényekre fordítunk, és növeljük a talaj egészséges életét.

– Hogyan látja a gabonatermesztés jövőjét? Az olcsó ukrán gabonával meddig lehet Kelet-Európában versenyezni?

– Tulajdonképpen az egész európai mezőgazdaság veszélyben van, mert a nagy felületen termesztett olcsó és gyenge minőségű ukrán gabona a kontinens összes gazdáját érinti, ezért voltak a gazdatüntetések. Mindannyiunk számára világos, hogy a nagy volumenben termelhető, nem minőségi kommersz búza, illetve más gabona szerepe leáldozóban van, mert nem piacképes.

Idézet
Speciális termékekre van szükség a piacon maradás szempontjából. Mi most durumbúza termesztésével próbálkozunk, szép eredményeink vannak.

A piacon nagy a kereslet erre a fajta jó minőségű búzára. A magyar agrárkormányzat komoly lépéseket tesz ellenőrzések és kommunikáció terén, hogy megakadályozza az olcsó ukrán gabona behozatalát, de ezek az intézkedések sajnos nem hatékonyak, mert nehéz felvenni a versenyt a kereskedelmi lobbival. Az ukrán termékek így is, úgyis bejutnak az európai piacra, és onnantól fogva csak idő kérdése, hogy milyen formában és „átcsomagolásban” jelennek meg a magyar vagy a román piacokon.

Galéria

Bár sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – köztük a kukorica – mélyszántás nélküli vetése, a talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség

Fotó: Beliczay László

– Az új termékstruktúra lehetne erre a hatékony válasz?

– Olyan terménystruktúrára gondolok, amely lépéselőnybe hozhatja mezőgazdaságunkat. Biztos, hogy erre is lesz reagálóképessége a hatalmas termelőkapacitással rendelkező ukrán mezőgazdaságnak, de piaci előnyünk hozzásegít a túléléshez. Persze ez sem könnyű feladat. Magyarországon próbálkoztunk oregánóval (szurokfűvel), de amint a korábban igen keresett fűszernövény termesztéséhez többen is hozzáláttak, lement a felvásárlási ára. Ez nem kell kiábrándítson senkit, folyamatosan keressük az alternatívákat. Két évtizeddel ezelőtt elindult a Pannon-minőségű búzák termesztéséről szóló program, ami kiváló alternatívája lehetett volna a mai kommersz búza termelésének, de érdeklődés hiányában elakadt. Továbbra is úgy gondolom, hogy

Idézet
az igényes piacok keresletére jó válasz lehet néhány kiváló minőségű magyar búzafajta. A mostani kihívások mellett a tömegtermelésnek nincs jövője, nem tudunk versenyezni a százezer hektáros ukrajnai gabonafarmokkal.

– Milyen esélye van a sokat dédelgetett Kert-Magyarország programnak, ami helyzeti előnybe hozhatná a zöldség- és gyümölcstermesztést?

– Mint minden hosszú távú elképzelésnek, ennek is támogatási, ösztönzési és piaci háttér kell. Minél nagyobb hozzáadott értékű termékkel jelenünk meg a piacon, annál kedvezőbb a gazdák boldogulási lehetősége. Erre kiválóan alkalmas a zöldség- és gyümölcstermesztés, főleg, ha a termést sikerült feldolgozni.

Nem az a cél, hogy almából vagy gyökérzöldségből tömegtermelést folytasson a gazda, hanem különböző feldolgozottsági szinteken tudja értékesíteni.

Ennek a törekvésnek azonban gátat szab a munkaerőhiány. Éppen amiatt fogtak bele sokan gabonatermesztésbe, mert teljesen gépesíthető, azaz minimális munkaerőt igényel. Ez sem a zöldség- , sem a gyümölcstermesztésről nem mondható el.

Galéria

A szegedi gazdaközösség tagjai, akik alternatív gazdálkodással közösen próbálnak kiutat keresni a mai nehéz helyzetből

Fotó: Petróczi István

– Gondolom, erre is vannak pozitív példák a gazdaközösségből...

– Van egy Délvidékről származó gazdatársunk, aki a délszláv háború elől menekült Magyarországra, mindenét hátrahagyva. Három tő málnával kezdett el gazdálkodni, amit felvitt 0,6 hektáros ültetvényig. A termésből sikerült házat vásárolnia családjának. A málnát feldolgozza szörpnek, lekvárnak, termékei iránt óriási a kereslet. De éppen a munkaerőhiány miatt nem tud tovább fejleszteni: családjával meg pár segítővel csak ekkora terület megművelésére futja.

– Mennyire ragadós az önök szántás nélküli földművelést célzó gazdálkodási példája?

– Ezt nagyban Szeredi Attila mérnökkollégám gazdálkodása bizonyítja, akivel közösen jöttünk Erdélybe. 1200 hektáron gazdálkodik, és a teljes megművelhető területére bevezette a szántás nélküli növénytermesztést. Bebizonyította, hogy a termésátlagok nem csökkennek, nagyjából megegyeznek a hagyományos agrotechnikával megtermelt haszonnövények hozamával, miközben jelentősen feljavul a talajélet.

Idézet
Megalakult a Talajmegújító Gazdák Egyesülete, amelynek felfutóban a népszerűsége, egyre többen érdeklődnek a régi-új földművelés iránt.

Meggyőződésem, hogy nagy jövője van, ami az új termékstruktúrával párosítva jó irányt szabhat a magyar mezőgazdaságnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 03., hétfő

Megdrágulhatnak a Sheinról és a Temuról rendelt termékek – Az EU célkeresztjében a beáramló hatalmas termékmennyiség

Az európai uniós hatóságok célkeresztjébe került az online piactérként működő Temu és Shein kínai webáruház az agresszív kereskedelmi politikájuk miatt.

Megdrágulhatnak a Sheinról és a Temuról rendelt termékek – Az EU célkeresztjében a beáramló hatalmas termékmennyiség
2024. június 01., szombat

Most már bírság jár az e-számlák feltöltésének határidejét túllépő adófizetőknek

Június elsejétől kezdődően a 2023/296-os törvény alapján szankcionálhatók az elektronikus számlák feltöltésének ötnapos határidejét túllépő adófizetők, a kiróható bírságok 1000 és 10 000 lej közöttiek.

Most már bírság jár az e-számlák feltöltésének határidejét túllépő adófizetőknek
2024. május 31., péntek

Románia még idén bevezeti az európai minimálbért – ígéri a kormányfő

Még idén bevezeti Románia az európai minimálbért, ami egyenlő munkáért egyenlő bért biztosít – ígéri Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Azt mondta, az intézkedés bevezetésének határideje november 15-e.

Románia még idén bevezeti az európai minimálbért – ígéri a kormányfő
2024. május 30., csütörtök

Akár 20 000 eurós támogatás is igényelhető az induló Roncstraktor programban

Traktorvásárlás támogatására indít roncsprogramot a kormány – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés kezdetén.

Akár 20 000 eurós támogatás is igényelhető az induló Roncstraktor programban
2024. május 30., csütörtök

Enyhén nőtt a munkanélküliség, a fiatalok körében továbbra is nagy az állástalanok aránya

A szezonálisan kiigazított adatok szerint áprilisban 5,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint márciusban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, a fiatalok körében továbbra is nagy az állástalanok aránya
2024. május 29., szerda

Tovább drágult a román tengerparti nyaralás, de még így is nő a foglalások száma

A Fekete-tenger román partszakasza továbbra is nagy népszerűségnek örvend: az első két havi foglalások száma a tavalyi év azonos időszakához képest átlagosan 25 százalékkal magasabb, még akkor is, ha az árak 10–15 százalékkal emelkedtek – közölte az ANAT.

Tovább drágult a román tengerparti nyaralás, de még így is nő a foglalások száma
2024. május 29., szerda

Ezúttal nyugdíjalapot vásárolt az egyre nagyobb piaci szeletet magáénak tudó BT csoport

A BT pénzügyi csoport megvásárolta a BRD Pensii-t, vagyis a Groupe Societe Generale tulajdonában levő egykori Román Fejlesztési Bank (BRD) nyugdíjalapját – derül ki a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) küldött tájékoztatásból.

Ezúttal nyugdíjalapot vásárolt az egyre nagyobb piaci szeletet magáénak tudó BT csoport
2024. május 29., szerda

Nincsenek megrendelések, csődeljárás indult egy romániai hajógyár ellen

Csődeljárás indult a Damen Shipyards Mangalia romániai hajógyár ellen – írta az Economedia.ro.

Nincsenek megrendelések, csődeljárás indult egy romániai hajógyár ellen
2024. május 29., szerda

100 millió eurót veszíthet Románia, miután dugába dőlt a hidrogénvonatok beszerzésére kiírt harmadik tender is

Kudarcba fulladt a 12 hidrogénvonat megvásárlására kiírt harmadik tender is – licitet kiíró vasúti reformért felelős hatóság (ARF) ezúttal egyetlen ajánlatot sem kapott a gyártóktól.

100 millió eurót veszíthet Románia, miután dugába dőlt a hidrogénvonatok beszerzésére kiírt harmadik tender is
2024. május 28., kedd

Akad megye, ahol több mint 20 százalékkal, máshol szerényebben nőttek a fizetések

Tíz megyében több mint 20 százalékkal, öt megyében viszont 10 százaléknál is lassúbb ütemben nőtt a nettó átlagbér 2024 februárjára az egy évvel korábbi szinthez képest – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál.

Akad megye, ahol több mint 20 százalékkal, máshol szerényebben nőttek a fizetések