Gabonából csak a legjobb minőségű fajták termesztésének van jövője a Kárpát-medencében
Fotó: Veres Nándor
Alternatív, környezetkímélő gazdálkodást folytató szegedi gazdaközösség tagjaként tartott előadást a Hargita megyei Csíkszentgyörgy gazdanapján dr. Petróczi István gabonakutató a szántás nélküli talajművelésről. A magyarországi szakembert a mezőgazdaság átállásáról, az alternatív földművelési módszerekről, az új gazdálkodási lehetőségek jövedelmezőségéről kérdeztük.
2024. május 03., 09:592024. május 03., 09:59
2024. május 03., 17:532024. május 03., 17:53
– Nyugalmazott gabonakutatóként a szegedi gazdaközösségben keresi az alternatívákat a gazdálkodás mai nehéz helyzetére. Mi a célja az útkeresésnek?
– Mindannyian látjuk, hogy egyre nehezebb a mezőgazdasági termelő élete: sokasodnak a piaci szélsőségek, a klimatikus nehézségek, és egyre drágább az energia. Amikor úgy gondoltuk, hogy kissé egyenesbe jöhetne a gazdálkodás, akkor ukrán gabona árasztotta el az országot. A vidék mindig a nemzet lelke volt, és ha a gazdálkodókra sötét napok jönnek, azt megérzi az egész ország. A keresztényi és szakmai alapon verbuválódott szegedi gazdakör, gazdaközösség arra törekszik, hogy saját eszközeivel próbáljon valamit fordítani a mai helyzeten. Nem csak személyes hasznunkat nézzük, de talpon kell maradnunk, fontos, hogy gazdálkodásunk jövedelmező legyen.
Közös bennünk, hogy új utakat keresünk a mezőgazdasági termelésben. Olyant, ami nagyapáinknak már sikerült, amikor nem kellett évente tizenhatszor vagy hússzor permetezni az almást. Hagyományos eljárásokat karolunk fel, amelyek száz évvel ezelőtt működtek, és azt keressük, hogyan lehet ezeket mai modern körülmények között is hasznosítani.
– Előadásában a szántás nélküli talajművelés, illetve a takarónövények termesztésének fontosságáról beszélt. Mennyire népszerűek ezek a módszerek a gazdák és a mezőgazdasági szakemberek körében?
– Sok ellenérzéssel találkozunk, mert a mai megszokott talajművelés hosszú évtizedeken át rögzült az emberek tudatában. Sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – elsősorban a kukorica – mélyszántás nélküli talajba vetése. A váltás igényét azonban nem valamiféle ,,hóbort” indította el, hanem igen komoly gazdasági és környezetvédelmi okai vannak. A talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség, a sekélyebb műveléssel a kevesebb gázolaj-felhasználásra törekszünk. Nemzetközi mezőgépészeti cégek már kifejlesztették az új, hatékony gépparkot.
Az uniós irányzatok is arra törekszenek, hogy valamilyen formában lehessen megtartani az egészséges talajéletet: a mikroorganizmusok minél több nitrogént kössenek meg a talajban, ezt viszont csak újfajta talajműveléssel lehet elérni.
Dr. Petróczi István gabonakutató a csíkszentgyörgyi gazdanapon. A mezőgazdasági szakember váltást szorgalmaz a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban
Fotó: Sharp Production
– A régi, hagyományos gazdálkodás alapfeltétele, a szerves trágyázás napjainkra szinte teljesen kiveszett. Sok erdélyi szántóföldbe három évtizede nem került istállótrágya. Mennyire fenntartható ez a fajta talajművelés?
– Egyik alapvető hátránya, hogy a műtrágyázásnak egyre magasabbak a költségei. A földgáz árának emelkedésével nő a műtrágya ára is, aminek van ugyan egy hullámzása, de az árnövekedés évek óta állandó tendenciát mutat. Nagyapáink szervestrágyázásra épülő mezőgazdaságát régi formájában már nem tudjuk visszahozni, hiszen nincs hozzá állatállomány. A szerves trágya egyik hatékony alternatívája a gyökértrágyázás, takarónövények vetése. Ez sem új keletű megoldás, mert régen ismerték és használták, de most sokkal nagyobb szerepe lehet a mezőgazdasági termelés megújításában. Minden új megoldásban – amiben van ráció és okszerűség – helyet kap az üzlet is. Megjelentek a vetőmag-előállító cégek is, amelyek 15-20-30 növényes keveréket kínálnak takarónövényként. Ezzel a befektetéssel gázolajban hektáronként megspórolunk mondjuk 30 ezer forintot (384 lej), amit takarónövényekre fordítunk, és növeljük a talaj egészséges életét.
– Hogyan látja a gabonatermesztés jövőjét? Az olcsó ukrán gabonával meddig lehet Kelet-Európában versenyezni?
– Tulajdonképpen az egész európai mezőgazdaság veszélyben van, mert a nagy felületen termesztett olcsó és gyenge minőségű ukrán gabona a kontinens összes gazdáját érinti, ezért voltak a gazdatüntetések. Mindannyiunk számára világos, hogy a nagy volumenben termelhető, nem minőségi kommersz búza, illetve más gabona szerepe leáldozóban van, mert nem piacképes.
A piacon nagy a kereslet erre a fajta jó minőségű búzára. A magyar agrárkormányzat komoly lépéseket tesz ellenőrzések és kommunikáció terén, hogy megakadályozza az olcsó ukrán gabona behozatalát, de ezek az intézkedések sajnos nem hatékonyak, mert nehéz felvenni a versenyt a kereskedelmi lobbival. Az ukrán termékek így is, úgyis bejutnak az európai piacra, és onnantól fogva csak idő kérdése, hogy milyen formában és „átcsomagolásban” jelennek meg a magyar vagy a román piacokon.
Bár sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – köztük a kukorica – mélyszántás nélküli vetése, a talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség
Fotó: Beliczay László
– Az új termékstruktúra lehetne erre a hatékony válasz?
– Olyan terménystruktúrára gondolok, amely lépéselőnybe hozhatja mezőgazdaságunkat. Biztos, hogy erre is lesz reagálóképessége a hatalmas termelőkapacitással rendelkező ukrán mezőgazdaságnak, de piaci előnyünk hozzásegít a túléléshez. Persze ez sem könnyű feladat. Magyarországon próbálkoztunk oregánóval (szurokfűvel), de amint a korábban igen keresett fűszernövény termesztéséhez többen is hozzáláttak, lement a felvásárlási ára. Ez nem kell kiábrándítson senkit, folyamatosan keressük az alternatívákat. Két évtizeddel ezelőtt elindult a Pannon-minőségű búzák termesztéséről szóló program, ami kiváló alternatívája lehetett volna a mai kommersz búza termelésének, de érdeklődés hiányában elakadt. Továbbra is úgy gondolom, hogy
– Milyen esélye van a sokat dédelgetett Kert-Magyarország programnak, ami helyzeti előnybe hozhatná a zöldség- és gyümölcstermesztést?
– Mint minden hosszú távú elképzelésnek, ennek is támogatási, ösztönzési és piaci háttér kell. Minél nagyobb hozzáadott értékű termékkel jelenünk meg a piacon, annál kedvezőbb a gazdák boldogulási lehetősége. Erre kiválóan alkalmas a zöldség- és gyümölcstermesztés, főleg, ha a termést sikerült feldolgozni.
Ennek a törekvésnek azonban gátat szab a munkaerőhiány. Éppen amiatt fogtak bele sokan gabonatermesztésbe, mert teljesen gépesíthető, azaz minimális munkaerőt igényel. Ez sem a zöldség- , sem a gyümölcstermesztésről nem mondható el.
A szegedi gazdaközösség tagjai, akik alternatív gazdálkodással közösen próbálnak kiutat keresni a mai nehéz helyzetből
Fotó: Petróczi István
– Gondolom, erre is vannak pozitív példák a gazdaközösségből...
– Van egy Délvidékről származó gazdatársunk, aki a délszláv háború elől menekült Magyarországra, mindenét hátrahagyva. Három tő málnával kezdett el gazdálkodni, amit felvitt 0,6 hektáros ültetvényig. A termésből sikerült házat vásárolnia családjának. A málnát feldolgozza szörpnek, lekvárnak, termékei iránt óriási a kereslet. De éppen a munkaerőhiány miatt nem tud tovább fejleszteni: családjával meg pár segítővel csak ekkora terület megművelésére futja.
– Mennyire ragadós az önök szántás nélküli földművelést célzó gazdálkodási példája?
– Ezt nagyban Szeredi Attila mérnökkollégám gazdálkodása bizonyítja, akivel közösen jöttünk Erdélybe. 1200 hektáron gazdálkodik, és a teljes megművelhető területére bevezette a szántás nélküli növénytermesztést. Bebizonyította, hogy a termésátlagok nem csökkennek, nagyjából megegyeznek a hagyományos agrotechnikával megtermelt haszonnövények hozamával, miközben jelentősen feljavul a talajélet.
Meggyőződésem, hogy nagy jövője van, ami az új termékstruktúrával párosítva jó irányt szabhat a magyar mezőgazdaságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!