Újabb menet? Az amerikai kormányzat szerint Ukrajna jövőre képes lehet újabb ellentámadást indítani az oroszokkal szemben
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna 2025-ben ellentámadást kíván indítani az Egyesült Államok által jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomag, valamint további nyugati segélyek támogatásával – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Financial Timesnak szombaton.
2024. május 05., 13:052024. május 05., 13:05
Sullivan szerint Ukrajna „előrelépést ér el az oroszok által elfoglalt területek visszafoglalására” – ez volt a legvilágosabb ilyen jellegű megfogalmazás arra vonatkozóan, hogy a Biden-kormányzat hogyan látja a háború alakulását a következő hónapokban.
A Financial Times megjegyzi, hogy
miközben hónapokba telt, míg a legutóbbi 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagot a kongresszus heves politikai harcok közepette elfogadta.
Az Egyesült Államok a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országokat tömörítő G7-csoportban kezdett tárgyalásokat egy akár 50 milliárd dolláros katonai segélycsomag kidolgozásáról Ukrajnának. A lehetséges csomagot a jelentések szerint a befagyasztott orosz vagyonelemek felhalmozott kamataiból származó nyereségből finanszíroznák.
A várható nyári orosz offenzíva növekvő nyomása ellenére Sullivan megjegyezte, hogy
A múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Bild magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy bár van terv egy esetleges ellentámadásra, de minden ilyen fejlemény attól függ, hogy kapnak-e további segítséget a nyugati szövetségesektől.
Közben a légierő vasárnap azt jelentette, hogy
Az orosz drónokat a szomszédos oroszországi Kurszki területről, valamint a megszállt Krím-félszigeten lévő Csauda-fokról indították.
Az Oroszország által indított összes drónt elfogták Harkiv, Herszon és Dnyipropetrovszk megyék felett. A légitámadások visszaverésében az ukrán légierő mozgó tűzcsoportjai vettek részt.
Korábban az éjszaka folyamán Oroszország dróntámadást indított Harkiv ellen, amelynek során legalább három lakóház gyulladt ki Harkiv városában, és egy ember megsérült. Állítólag a város Osnovjanszkij kerületében a drónok lelövéséből származó törmelék okozta a tüzet.
Ukrajnában mindennaposak a dróntámadások.
Az elmúlt hónapokban a kritikus infrastruktúra elleni orosz támadások az ukrán energetikai létesítményeket vették célba.
Közben Zelenszkij elnök szombat esti beszédében azt közölte, hogy az ukrán hadsereg lelőt egy orosz Szu-25-ös vadászgépet.
Macron kijelentései növelik a feszültséget az olasz védelmi miniszter szerint
Emmanuel Macron kijelentései a feszültséget növelik, Olaszország közvetlen beavatkozása kizárt az ukrajnai harctéren – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Sera napilapnak szombaton.
Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem kívánja minősíteni a baráti állam Franciaország elnökének kijelentéseit, de érthetetlennek nevezte Emmanuel Macron szavainak célját és hasznát, mivel „kijelentései ténylegesen növelik a feszültséget”. Az olasz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, a feszültség növelése helyett a diplomácia párbeszéd minden lehetséges útját kell keresni.
Crosetto Emmanuel Macron korábbi szavaira reagált, aki nem zárta ki szárazföldi beavatkozás lehetőségét Ukrajnában az orosz erőkkel szemben.
Guido Crosetto kifejtette, „Olaszország állásfoglalása nem módosult, mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát segíteni kell a konfliktus szélesedése elkerülésében, de kezdettől fogva kizártuk katonáink közvetlen részvételét a konfliktusban”.
Hangsúlyozta, hogy az olasz alkotmány és más jogszabályok kizárják a fegyveres erők bármilyen fajta közvetlen beavatkozását, ami csakis nemzetközi mandátum esetében lehetséges, például az ENSZ határozatával.
„Az Ukrajnában feltételezett beavatkozás nem ez az eset lenne, és nem tenne mást mint bővítené az erőszakhullámot, ami mindenekelőtt az ukránoknak nem kedvezne” – jelentette ki Guido Crosetto.
Úgy vélte, ha a konfliktus „szétrobbanna, Olaszország sokat veszítene”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ha az ukrán védelmi rendszer összeomlik, Olaszország azon országok között lenne, melyek a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek gyakorlati és diplomáciai szempontból is.
Emlékeztetett, hogy Olaszország nem rendelkezik önellátó védelmi rendszerrel, és azon kevés államok közé tartozik, melyek védelmi kiadása nem éri el a bruttó hazai termék két százalékát.
Guido Crosetto szerint a diplomácia terén határozottabb cselekvésre van szükség az ENSZ részéről, és a Vatikánnak is újra kell indítani a felek közötti közvetítést, valamint nyomást kell gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Utalt a Svájcban tervezett békekonferenciára is.
„Nem szabad semmit kipróbálatlanul hagyni a tűzszünet érdekében: egyetlen bombázás nélküli nap is eredménynek számít, hogy azután kettő, három vagy négy nap legyen belőle” – mondta.
Antonio Tajani külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva Reggio Calabriában egyértelműen leszögezte: Olaszország nem küld katonákat Ukrajnába.
„Mindig is hangoztattuk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal, és ezért nem küldünk olasz katonákat Ukrajnába harcolni” – hangsúlyozta Tajani külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a jobbközép Forza Italia (FI) párt vezetője Reggio Calabria tartományban, újságírói kérdésre válaszolva.
„Megvédjük Ukrajna jogát, hogy független állam legyen. De nem állunk, ismétlem, nem állunk háborúban Oroszországgal” – tette hozzá Tajani.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt elnöke az X-en azt írta: „Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében!”
Korábban David Cameron brit külügyminiszter is kizártnak nevezte annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Moszkva fegyveres erői tömeges csapást mértek reggel nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra.
Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – ismertette vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Kárpátalja felett két orosz rakétát lelőtt az ukrán légvédelem. A reggeli légitámadás során ellenséges rakéták és drónok roncsai hullottak lakatlan területre a Munkács és Rahó közelében fekvő erdőkben – közölte Facebook-oldalán Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó.
Kína készen áll az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval – jelentette ki Hszi Csin-ping államfő szombaton Limában, amikor találkozott Joe Bidennel, az Egyesült Államok januárban távozó elnökével.
Oroszország vasárnapra virradóra nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen.
Nyolc ember meghalt és 17 megsebesült a kelet-kínai Csiangszu tartományban található Jihszing város egyik műszaki felsőoktatási intézményében, ahol szombat este késes támadást hajtott végre az iskola egy volt diákja – közölte a helyi rendőrség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.
Szombat reggeltől megszűnt az orosz földgázszállítás Ausztriába – erősítette meg a német dpa hírügynökségnek az osztrák OMV energetikai és vegyipari csoport szóvivője, Sylvia Shin.
Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján.
szóljon hozzá!