Washington szerint Ukrajna újabb ellentámadásra készül

Újabb menet? Az amerikai kormányzat szerint Ukrajna jövőre képes lehet újabb ellentámadást indítani az oroszokkal szemben •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Újabb menet? Az amerikai kormányzat szerint Ukrajna jövőre képes lehet újabb ellentámadást indítani az oroszokkal szemben

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Ukrajna 2025-ben ellentámadást kíván indítani az Egyesült Államok által jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomag, valamint további nyugati segélyek támogatásával – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Financial Timesnak szombaton.

Hírösszefoglaló

2024. május 05., 13:052024. május 05., 13:05

Sullivan szerint Ukrajna „előrelépést ér el az oroszok által elfoglalt területek visszafoglalására” – ez volt a legvilágosabb ilyen jellegű megfogalmazás arra vonatkozóan, hogy a Biden-kormányzat hogyan látja a háború alakulását a következő hónapokban.

A Financial Times megjegyzi, hogy

bármilyen új ukrán offenzíva további katonai segítséget igényelne a nyugati szövetségesektől, köztük az Egyesült Államoktól,

miközben hónapokba telt, míg a legutóbbi 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagot a kongresszus heves politikai harcok közepette elfogadta.

Az Egyesült Államok a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országokat tömörítő G7-csoportban kezdett tárgyalásokat egy akár 50 milliárd dolláros katonai segélycsomag kidolgozásáról Ukrajnának. A lehetséges csomagot a jelentések szerint a befagyasztott orosz vagyonelemek felhalmozott kamataiból származó nyereségből finanszíroznák.

A várható nyári orosz offenzíva növekvő nyomása ellenére Sullivan megjegyezte, hogy

a beérkező amerikai fegyverszállításokkal Ukrajna képes lesz „tartani a frontot”, mivel a következő hónapokban nehéz háborús időszak elé néz.

A múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Bild magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy bár van terv egy esetleges ellentámadásra, de minden ilyen fejlemény attól függ, hogy kapnak-e további segítséget a nyugati szövetségesektől.

Közben a légierő vasárnap azt jelentette, hogy

az ukrán légvédelmi egységek 23-at megsemmisítettek abból a 24 Sahíd típusú drónból, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán kilőtt.

Az orosz drónokat a szomszédos oroszországi Kurszki területről, valamint a megszállt Krím-félszigeten lévő Csauda-fokról indították.

Az Oroszország által indított összes drónt elfogták Harkiv, Herszon és Dnyipropetrovszk megyék felett. A légitámadások visszaverésében az ukrán légierő mozgó tűzcsoportjai vettek részt.

Korábban az éjszaka folyamán Oroszország dróntámadást indított Harkiv ellen, amelynek során legalább három lakóház gyulladt ki Harkiv városában, és egy ember megsérült. Állítólag a város Osnovjanszkij kerületében a drónok lelövéséből származó törmelék okozta a tüzet.

Ukrajnában mindennaposak a dróntámadások.

Szombatra virradóra az ukrán légvédelem megsemmisítette mind a 13 Sahíd típusú drónt, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán indított.

Az elmúlt hónapokban a kritikus infrastruktúra elleni orosz támadások az ukrán energetikai létesítményeket vették célba.

Közben Zelenszkij elnök szombat esti beszédében azt közölte, hogy az ukrán hadsereg lelőt egy orosz Szu-25-ös vadászgépet.

Macron kijelentései növelik a feszültséget az olasz védelmi miniszter szerint
Emmanuel Macron kijelentései a feszültséget növelik, Olaszország közvetlen beavatkozása kizárt az ukrajnai harctéren – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Sera napilapnak szombaton.
Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem kívánja minősíteni a baráti állam Franciaország elnökének kijelentéseit, de érthetetlennek nevezte Emmanuel Macron szavainak célját és hasznát, mivel „kijelentései ténylegesen növelik a feszültséget”. Az olasz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, a feszültség növelése helyett a diplomácia párbeszéd minden lehetséges útját kell keresni.
Crosetto Emmanuel Macron korábbi szavaira reagált, aki nem zárta ki szárazföldi beavatkozás lehetőségét Ukrajnában az orosz erőkkel szemben.
Guido Crosetto kifejtette, „Olaszország állásfoglalása nem módosult, mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát segíteni kell a konfliktus szélesedése elkerülésében, de kezdettől fogva kizártuk katonáink közvetlen részvételét a konfliktusban”.
Hangsúlyozta, hogy az olasz alkotmány és más jogszabályok kizárják a fegyveres erők bármilyen fajta közvetlen beavatkozását, ami csakis nemzetközi mandátum esetében lehetséges, például az ENSZ határozatával.
„Az Ukrajnában feltételezett beavatkozás nem ez az eset lenne, és nem tenne mást mint bővítené az erőszakhullámot, ami mindenekelőtt az ukránoknak nem kedvezne” – jelentette ki Guido Crosetto.
Úgy vélte, ha a konfliktus „szétrobbanna, Olaszország sokat veszítene”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ha az ukrán védelmi rendszer összeomlik, Olaszország azon országok között lenne, melyek a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek gyakorlati és diplomáciai szempontból is.
Emlékeztetett, hogy Olaszország nem rendelkezik önellátó védelmi rendszerrel, és azon kevés államok közé tartozik, melyek védelmi kiadása nem éri el a bruttó hazai termék két százalékát.
Guido Crosetto szerint a diplomácia terén határozottabb cselekvésre van szükség az ENSZ részéről, és a Vatikánnak is újra kell indítani a felek közötti közvetítést, valamint nyomást kell gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Utalt a Svájcban tervezett békekonferenciára is.
„Nem szabad semmit kipróbálatlanul hagyni a tűzszünet érdekében: egyetlen bombázás nélküli nap is eredménynek számít, hogy azután kettő, három vagy négy nap legyen belőle” – mondta.
Antonio Tajani külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva Reggio Calabriában egyértelműen leszögezte: Olaszország nem küld katonákat Ukrajnába.
„Mindig is hangoztattuk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal, és ezért nem küldünk olasz katonákat Ukrajnába harcolni” – hangsúlyozta Tajani külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a jobbközép Forza Italia (FI) párt vezetője Reggio Calabria tartományban, újságírói kérdésre válaszolva.
„Megvédjük Ukrajna jogát, hogy független állam legyen. De nem állunk, ismétlem, nem állunk háborúban Oroszországgal” – tette hozzá Tajani.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt elnöke az X-en azt írta: „Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében!”
Korábban David Cameron brit külügyminiszter is kizártnak nevezte annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Elítélte a romániai magyarellenes cselekedeteket a nemzetpolitikai államtitkár

A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.

Elítélte a romániai magyarellenes cselekedeteket a nemzetpolitikai államtitkár
2025. április 04., péntek

Elérte a hatvanat az északmacedón diszkótűz halálos áldozatainak a száma

Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.

Elérte a hatvanat az északmacedón diszkótűz halálos áldozatainak a száma
2025. április 04., péntek

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán

Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán
2025. április 04., péntek

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot

Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot
2025. április 04., péntek

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál

Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál
2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog