A baromfi-, szarvasmarha- és juhhús ára emelkedett, miközben a sertéshúsé csökkent
Fotó: Rostás Szabolcs
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
2024. május 03., 14:282024. május 03., 14:28
A nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe hét hónap csökkenés után áprilisban már a második egymást követő hónapban nőtt. Az áprilisi mutató 119,1 ponton állt, 0,3 százalékkal magasabban a márciusinál, de 9,6 százalékkal a tavaly áprilisi alatt.
A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, gabonatermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.
A búza világpiaci exportárai áprilisban stabilizálódtak, a kukoricáé nőttek, a rizsé estek.
A növényi olajár-index is 0,3 százalékkal nőtt márciushoz képest és ezzel 13 havi csúcsra emelkedett, mivel a napraforgó- és repceolaj magasabb jegyzései ellensúlyozták a pálma- és szójaolaj valamivel alacsonyabb árát.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
A cukorárindex 4,4 százalékkal csökkent márciushoz képest, 14,7 százalékkal állt a tavaly áprilisi szint alatt. Az áprilisi csökkenés főként a javuló globális ellátási kilátásoknak tudható be.
Áprilisban csökkent a sovány tejpor és a sajtok ára, ezzel szemben emelkedett a vajé.
Amint arról korábban írtunk, tavaly a FAO átlagos élelmiszerár-indexe 13,7 százalékkal csökkent a 2022. évi 14,3 százalékos emelkedés után.
Mintegy 40 százalékkal kerülnek többe az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt, a tojásért, húsért, krumpliért, cukorért is majdnem kétszer annyit kell fizetniük a vásárlóknak, mint 2021-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!