Fotó: Pixabay
Ötből négy mester magasabb díjszabásokat alkalmaz, mint egy évvel ezelőtt, a legnagyobb mértékű drágítást az építőiparban tevékenykedő szakemberek-vállalkozások alkalmazták – derül ki a lakástulajdonosok és cégek számára szakembereket, különböző szolgáltatásokat közvetítő szakportál felméréséből.
2023. június 07., 21:162023. június 07., 21:16
A Necesit.ro jelentése szerint a legkisebb áremelkedés a napelem-forgalmazás terén volt tapasztalható. Ugyanakkor a portálra bejelentkező szakemberek körében végzett közvélemény-kutatás arra is rávilágít, hogy a mesterek kevesebb mint fele tervez újabb drágítást a következő hónapokban.
Az adatokat idén májusban vették fel, a felmérésben 461 egyéni vállalkozó/vállalkozás vett részt. Mesteremberek, műépítészek, építőmérnökök, energetikai szakemberek és egyéb, ház-lakástulajdonosok számára felkínált szolgáltatásokat végzők válaszoltak a feltett kérdésekre. Ugyanakkor jogi személyeket kiszolgálók – például takarító, könyvelő, honlapkészítő, őrző-védő vállalkozások – is részt vettek.
Eközben a vízszigeteléssel foglalkozók 24 százalékkal (tető- és teraszszigetelés jelenlegi ára 235 lej/nm), a teljeskörű lakásrenoválást végzők 21 százalékkal (2300 lej/nm), a szobafestők 16 százalékkal (kétrétegű fehér festék felvitele 7 lej/nm) a hőszigetelő nyílászárókat kínálók pedig átlagosan 15 százalékkal (rögzített PVC-ablak 335 lej/nm) drágítottak. A háztervező műépítészek 100 lej/nm-es ára 11, a villanyszerelők 54 lejes óradíja 10 százalékos árnövelést eredményezett egy év alatt, miközben a napelemes rendszerek forgalmazói átlagosan öt százalékkal emelték áraikat.
A javító-karbantartó szolgáltatások területén dolgozó szakemberek továbbra is a legkeresettebbek közé tartoznak a bel- és külföldi munkaerőpiacon egyaránt, a nettó átlagfizetés ezekben az ágazatokban 4000 lej.
A cégek számára különböző szolgáltatásokat kínáló vállalkozások közül az őrző-védők (22 lejes óradíj) és a takarítók (kétszobás lakás/iroda általános kitakarítása 420 lej) egyaránt 16 százalékos áremelkedést jegyeztek. Egy online bolt létrehozásáért átlagosan 6000 lejt kértek a webfejlesztők, ami 15 százalékos drágulás, miközben egy könyvelő immár havi 285 lejért dolgozik egy egyéni vállalkozónak, 10 százalékkal többért, mint tavaly.
A megkérdezett mesterek/vállalkozások kétharmada a nyersanyagdrágulást is bejelölte az általuk alkalmazott árnövelés okaként, valamivel több, mint felük pedig az energiadrágulást is. A megkérdezettek több mint negyede azért is drágított, mert a konkurencia is azt tette.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!