Hol a többi? Romániában sok pénzt „elnyel” az állam fizetésünkből
Fotó: Orbán Orsolya
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember. Ráadásul a gyermekesek esetében szomorú éllovasszerepet is „összehoz” a családi pótlékok, fizetés-adókedvezmények terén egyértelműen alulteljesítő Románia, amelynél Magyarország valamivel jobban áll.
2025. június 02., 14:032025. június 02., 14:03
2025. június 02., 15:532025. június 02., 15:53
Mint ismeretes, az európai fizetések esetében két változatot számolnak: a bruttó, illetve az adózás utáni nettó jövedelmet. Utóbbi az az összeg, amely egy személy vagy háztartás bruttó fizetéséből marad az adók és a társadalombiztosítási járulékok levonása után (ehhez hozzáadódhatnak az eltartott gyermekek után járó juttatások). Ez fontos különbség, ugyanakkor az arányok országonként változnak, hiszen mindenhol másképpen számolják, vetik ki az adóterheket.
Egyes országokban a családi pótlék is jelentősen befolyásolja a végső jövedelmet – hívja fel a figyelmet a Profit.ro portál, amely a Euronews angol nyelvű kiadásának összehasonlító cikke alapján foglalta össze a Romániára vonatkozó adatokat.
Hogy melyik országban viheti haza a legtöbbet a munkavállaló bruttó fizetéséből, nagyban függ attól, hogy az illetőnek van-e gyereke, illetve hogy élettársának is van-e jövedelme. Ugyanis mindezek számos országban családi pótlékra vagy akár adó-visszatérítésre is jogosulttá tehetik a munkavállalót.
A Euronews ezt szem előtt tartva három lehetséges forgatókönyvet elemzett a 2024-es évre vonatkozóan, az országos átlagbért keresőkből kiindulva (az átlag felett vagy alatt keresők esetében a nettó jövedelem százalékos aránya eltérő lehet).
A Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU-ban egy gyermek nélküli egyedülálló személy átlagosan a bruttó bér 68,6%-át tartja meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy országban az átlagfizetés 1000 euró, akkor 686 euró marad, míg 314 euró megy el az adókra és a társadalombiztosítási járulékokra. Az elemzett 31 ország – köztük az összes uniós tagállam, valamint Svájc, Norvégia, Izland, Norvégia és Törökország – körében a nettó jövedelem bruttó jövedelemhez viszonyított aránya a belgiumi 60,3%-tól a ciprusi 84,4%-ig terjedt.
Hét európai országban a nettó jövedelem kevesebb, mint a bruttó fizetés kétharmada. Belgiumon kívül ezek az országok Litvánia (61,8%), Németország (62,6%), Románia (63,1%), Dánia (64,3%), Szlovénia (64,4%) és Magyarország (66,5%).
Az euróba átszámolt átlagfizetések alapján készültek a rangsorok
Fotó: Orbán Orsolya
Ez esetben a nettó jövedelem százalékos aránya egyes országokban jelentősen megnő, míg más országokban közel azonos marad a gyermek nélküli egyedülállókéval.
Az Európai Unióban az átlagos nettó jövedelem ebben a forgatókönyvben 82,6%, a romániai 70,4%-tól a szlovákiai 107,1%-ig terjed. Ez esetben Szlovákia mellett még Lengyelországban (102,5%) haladja meg a nettó jövedelem a bruttó fizetést, köszönhetően a családi pótlékoknak és a „negatív adó” rendszerének, amely további pénzügyi támogatást nyújt és családbarát politikát tükröz.
Svájcban, Csehországban, Luxemburgban és Portugáliában is meghaladja a 90%-ot az arány. A skála másik végén, Romániával együtt Törökországban, Dániában és Finnországban 75% alá esnek az arányok. Magyarország itt a hatodik 76,2 százalékkal.
Egy olyan pár, amelyben mindkét partner dolgozik és két gyermekük van, átlagosan a bruttó kereset 73,6%-át tartja meg az EU-ban, a végletek a belgiumi 65,8% és a szlovákiai 88,9%. Románia 66,7%-kal ismét az európai adózási rangsor élbolyában, a harmadik helyen található – írja a Profit.ro. Magyarország e tekintetben 71,3 százalékkal a lista hetedik helyén áll.
A Euronews cikkében arról is olvashatunk, pontosan milyen átlagfizetések alapján számolták ki az arányokat.
Az egyetlen keresőt felmutató, kétgyermekes párok éves nettó jövedelme a törökországi 11 440 eurótól a svájci 98 835 euróig terjedt, míg az uniós átlag 35 656 euró volt. Ez esetben Románia 14 112 euróval szerepel a listán, aminél kevesebbet Törökország mellett csak Bulgária mutat fel (12 362). Itt Magyarország mindjárt Románia után következik (15 905).
A két kereső által alkotott kétgyermekes családok esetében a nettó összkereset vagy fizetés a törökországi 22 880 eurótól a svájci 178 553 euróig terjedt, míg az uniós átlag 63 523 euró volt. A sereghajtók itt is török–bolgár–román sorrendet mutatnak, utóbbi ország nettó 26,766 eurós összjövedelemmel. Magyarország 29 788 euróval hátulról az ötödik.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
A minimálbérnél magasabb, tisztességes megélhetést biztosító új bérfogalom, egyfajta új létminimum hivatalos bevezetését kéri az Országos Szakszervezeti Tömb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!