Fotó: Haáz Vince
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai. Mert a romániaiak nagy része akkor is inkább a „messze idegenben” próbál szerencsét, ha az ott kapott bér már nem öt-tízszerese, hanem mondjuk „csupán” két-háromszorosa az itthoninak. Emiatt a hazai cégek folyamatos – és sikeres – nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozókra az ázsiai munkaerő beáramlásának felgyorsítása érdekében.
2023. április 29., 17:162023. április 29., 17:16
Romániában kormányrendeletben szögezték le az építkezési ágazatban dolgozók minimálbérét, mely magasabb, mint az országosan szabályozott legkisebb kereset, éppen azért, hogy vonzóbbá tegyék az életbevágó beruházások megvalósítását lehetővé tévő ágazatot a munkavállalók számára. Miközben január elsejétől 3000 lejre nőtt az általános minimálbér, az építőmunkások esetében idéntől legkevesebb bruttó 4000 lejt kötelesek fizetni a cégek (bónuszok nélkül) egy teljes munkaidőben, azaz havonta 165,333 órát foglalkoztatott alkalmazottnak.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint idén februárban 4138 lej volt a nettó átlagkereset az építőiparban, azonban ezek köztudottan „lecsupaszított”, papíron szereplő számok, a valóságban több pénzt fizetnek. Beszédesebbek ennél az állásközvetítők statisztikái. A BestJobs portál közlése szerint – az általuk közvetített állásajánlatokban szereplő összegek alapján –
A jelentésben „szakosított” belföldi fizetéslistát is közölnek. Eszerint az építkezéseken dolgozó villanyszerelő átlagosan nettó 1021, egy karbantartó-szerelő 1349, egy hegesztő 1638, egy ács pedig 1728 eurót keresett havonta. Érdekesség, hogy több munkakör bérezése még az építésvezetői (1430) és az építészmérnöki (1290) juttatásnál is magasabb volt.
Régiós lebontásban Kolozs megye messze kiemelkedik az építőipari átlagfizetéssel, mely 1760 euróra tehető, miközben Bukarestben 1069, Temesben 1038, Iași-ban 1055, Brassó megyében pedig átlagosan 954 eurós jövedelmet kínálnak.
Fotó: Haáz Vince
Az adatokat idéző Wall-street.ro portál külföldi állásközvetítők kínálatában is utánanézett, mennyit fizetnek az építőipari munkásoknak. Németországban olyan nyílt, fizetésösszegeket is jelző hirdetést is találtak, mely – szakmai tapasztalattól függően – 1600 és 2550 euró közötti nettó havi bérezéssel kecsegtetett, plusz napidíjakból összegyűjthető 448 eurós bónuszt. Egy másik ajánlat 2400 euróért alkalmaznának, de fizetni kell a szállást. Találni 3400–3700 euró közötti ajánlatokat is, viszont ezekben már megkövetelik a német nyelv alapos ismeretét.
Korábban az eJobs állásközvetítő portál is összegezte a külföldi állásajánlatokban szereplő béreket.
A jelentés szerint egyébként a romániaiak által legkeresettebb országok Németország, Hollandia, Franciaország, Belgium és Nagy-Britannia, miközben az elmúlt évtizedek legkedveltebb célpontjait, az úgynevezett „eperszedők” által meghódított Spanyolországot és Olaszországot már Írország, Ausztria, Dánia és Norvégia is megelőzi. Bogdan Badea, az eJobs ügyvezető igazgatója a tavaly ősszel kiadott jelentésben úgy látta, a romániaiak számára továbbra is a három-négyszeres fizetések, illetve a jobb életkörülmények teszik vonzóvá a külföldi munkát.
Fotó: Pixabay
Az okok érthetők, mint ahogy az is, hogy valakikkel pótolni kell az itthonról eltűnő munkaerőt. Köztudott, hogy a román hatóságok évek óta folyamatosan növelik az Ázsiából hivatalos úton alkalmazható személyek számát. Akik szintén a hazájukban megkapott pénzt többszöröséért jönnek ide dolgozni. Amint arról beszámoltunk, óriási az érdeklődés Ázsiában a romániai munkalehetőségek iránt, olyannyira, hogy a nagykövetségek és főkonzulátusok alig győzik feldolgozni a vízumigényléseket.
A kormány által jóváhagyott 100 000 fős keret tavaly már hónapokkal az év vége előtt kimerült; 2022-ben a legtöbb munkást az építőiparban és a vendéglátásban alkalmazták, ezt a mezőgazdaság, a szállítás és az ipar követte.
Fotó: Pixabay.com
A munkaerőimportot az is nehezíti, hogy a nagy érdeklődés leterheli a diplomáciai képviseleteket, a konzuli személyzet nem bírja időben feldolgozni a kérvényeket, ezért hosszú hónapokig elhúzódhat, amíg egy romániai vállalkozáshoz megérkezik az ázsiai alkalmazott.
Óriási az érdeklődés Ázsiában a romániai munkalehetőségek iránt, olyannyira, hogy a nagykövetségek és főkonzulátusok alig győzik feldolgozni a vízumigényléseket.
Ezért a a munkaerő-behozatalra szakosodott cégek érdekképviselete a tekintetben is nyomást gyakorol a hatóságokra, hogy növeljék a diplomáciai képviseletek, illetve az ott dolgozó alkalmazottak számát. Ennek eredménye a Banglades fővárosában, Dakkában nemrég megnyitott román konzuli iroda, illetve hasonló hivatal létrehozását kérik a nepáli Katmanduban is. Ugyanis e szempontból mindkét ország az indiai nagykövetséghez tartozott, amelyet rendkívül leterheltek a vízumkérelmek.
Erdély-szerte is egyre több távol-keleti vendégmunkással találkozunk. A hazai cégek főnyereménynek tartották a tömegesen érkező külföldi munkavállalókat, mára azonban kiderült, hogy hetvenöt százalékukkal elégedetlenek a vállalkozók. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztató hivatal vezetője a Krónikának korábban elmondta, az ellenőrizetlenné váló munkaerőimport nem tesz jót a hazai munkaerőpiacnak, ahonnan a nagyobb bérek reményében továbbra is Nyugat-Európába vándorolnak a hazai munkavállalók. Korábbi összeállításunkban Kolozsváron dolgozó nepáli vendégmunkások is vallottak a romániai munkakörülményekről.
Erdély-szerte egyre több távol-keleti vendégmunkással találkozunk, akikről azonban mára kiderült, hogy hetvenöt százalékukkal elégedetlenek a vállalkozók. Összeállításunkban Kolozsváron dolgozó nepáli vendégmunkásokat is megszólaltattunk.
Fotó: Haáz Vince
Miközben az itteni fizetések rendkívül vonzók az ázsiaiak számára, a romániaiak nyugati bérezésről álmodoznak. Olyan körülmények között, hogy azért ma már itthon is van mit a tejbe aprítani sokak számára. Például
Egy autószerelő átlagban 3500 lejt, egy autófestő pedig 5000 lejt keres havonta. Egy javító technikus átlagos nettó fizetése 3500 lej, egy karbantartó mérnök pedig 7000 lejt keres. Keresettek a hűtőgép-, a vízvezeték- és a villanyszerelők is, akiknek az átlagos bére nettó 4000, 3000, illetve 3500 lej. Ha ezek a szakemberek nem alkalmazottként, hanem szabadúszóként dolgoznak, jövedelmük rendszerint meghaladja a havi nettó 5000 lejt, a vállalt munkák számától és összetettségétől függően. Ha pedig külföldön vállalnak munkát, akkor legkevesebb nettó 1500 eurót keresnek havonta – tehát így nézve a különbség csak másfélszeres.
A javító-karbantartó szolgáltatások területén dolgozó szakemberek továbbra is a legkeresettebbek közé tartoznak a bel- és külföldi munkaerőpiacon egyaránt, a nettó átlagfizetés ezekben az ágazatokban 4000 lej.
Fotó: Pixabay.com
Bár természetesen a nyugati bérezéstől még messze elmaradunk, azért az elmúlt években jelentős felzárkózás volt tapasztalható. Amint arról beszámoltunk, idén februárban januárhoz viszonyítva 0,4 százalékkal (16 lejjel) 4270 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában; 2022 második hónapjához képest 14,8 százalékos a növekedés. A legnagyobb nettó átlagbért – 10 234 lej – az IT-szektorban jegyeztek, a legkisebbet – 2355 lej – pedig a vendéglátóiparban.
Idén februárban januárhoz viszonyítva 0,4 százalékkal (16 lejjel) 4270 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában; 2022 második hónapjához képest 14,8 százalékos a növekedés – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 6845 lej volt.
A 2022–2026-os időszakra vonatkozó előrejelzés szerint amíg tavaly 3081 lej volt a nettó átlagbér, addig idén el fogja érni (és már meg is haladta) a 4235 lejt. 2024-ben 4686 lejes, 2025-ben 5071 lejes, míg 2026-ban 5451 lejes nettó átlagfizetést várnak. A bérolló viszont továbbra is nyitott marad: az előrejelzési bizottságnál úgy számolnak, hogy 2026-ban a Bukarest–Ilfov régióban a nettó átlagbér eléri majd a 7195 lejt, a nyugati régióban 5333 lej, az észak-nyugatiban pedig 5168 lej lesz. Az ellenkező póluson eközben a dél-keleti (4573 lej), a dél-munténiai (4682 lej) és a dél-nyugat-olténiai régió (4780 lej) áll majd.
Két év múlva haladhatja meg az 1000 eurót a romániai nettó átlagfizetés az Országos Előrejelzési Bizottság legfrissebb prognózisa szerint. Maradnak a hatalmas különbségek az ország régiói között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!