Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

élelmiszerpazarlás

A kukában landol. Nagyon sok kenyér, zöldség is az élelmiszerpazarlás áldozatául esik

Fotó: Haáz Vince

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania, a béren kívüli juttatások egyik piacvezető szereplője által a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített közvélemény-kutatásból. Amelynek eredményei ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a fiatalok pazarolják a legtöbb élelmiszert, míg az idősebbek vélhetően azért kerülik az élelmiszer-pazarlást, mert úgy nevelték őket, hogy hogy „az ételt nem szabad kidobni”, vagy hogy „gondoljanak az éhező gyerekekre”.

Krónika

2025. június 02., 21:042025. június 02., 21:04

Az élelmiszerpazarlás jelentős pénzügyi veszteségeket okoz. A romániai lakosok többsége azt állítja, hogy hetente pénzkidobással szembesül a kidobott élelmiszerek miatt – irányítják rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál által ismertetett közvélemény-kutatás eredményei.

Míg az UP Romaniának a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített felmérése során megkérdezettek 66 százaléka mondta azt, hogy 50 lejnél kevesebbet érő élelmiszert dob ki, addig a megkérdezettek 3 százaléka 200 lejnél is többet ismert be. A fiatalabbak továbbra is nagyobb veszteségekről számolnak be, míg az 55 év felettiek hatékonyabb élelmiszergazdálkodásról tesznek tanúbizonyságot, és jobban tisztában vannak a pénzügyi következményekkel.

Élelmiszer-pazarlás: a fiatalok élen járnak

A felmérés eredményei összefoglaló elemzés szerint az élelmiszer-pazarlás egyik fő oka a fogyasztási szükségletek helytelen becslése.

A romániai lakosok mintegy 45 százaléka hetente többször vásárol, míg 13 százalékuk hetente egyszer. Sokan pedig többet vásárolnak, mint amennyire igazából szükségük van, különösen az ünnepek környékén, amikor túlbecsülik az igényeket.

Továbbra is a főtt ételek kerülnek leginkább a kukába (46%), ezt követi a kenyér és pékáru (39%), a gyümölcs (28%) és a zöldség (27%).

A 18–34 évesek a felelősek a legtöbb kukában landoló élelmiszerért, szemben az idősekkel, akik lényegesen kevesebbet dobnak ki.

Az elemzés idézi Iulian Stănescu szociológust, aki szerint a háttérben egyebek mellett az áll, hogy a fiatalok ritkábban vásárolnak, és dinamikusabb életritmus mentén élnek, ami bizonyos mértékig indokolja az élelmiszerpazarlást. Ugyanakkor egyre többen szeretnek étteremben enni vagy online vásárolni.

„Bár a fiatalok még mindig nagyobb hajlamot mutatnak a pazarlásra, a társadalmi nyomás és az információhoz való hozzáférés segíthet nekik abban, hogy felelősségteljesebb szokásokat alakítsanak ki. Alapvető fontosságú, hogy a fenntartható étkezési kultúra kialakítása érdekében továbbra is beruházzunk az oktatásba és a tudatosságba” – jelentette ki Marius Luican, a Reveal Marketing Research ügyvezető igazgatója.

Hagyomány és nevelés az élelmiszer-pazarlás megfékezésére

Ahogy az elemzés is aláhúzza: a nevelés és a szülőktől tanult kulturális értékek befolyásolják leginkább az étkezési szokásokat.

A válaszadók 46 százaléka számára a „ne dobd el az ételt” szabály már gyermekkortól kezdődően irányadó – ez különösen a 45 év felettiekre jellemző.

Ezzel szemben a fiatalabb generációk kevésbé voltak kitéve ezeknek a hagyományos szabályoknak. Az olyan mondatokat, mint „gondolj az éhező gyerekekre” a válaszadók 69 százaléka említette, különösen a nők és a 35–55 évesek, ami azt jelzi, hogy a kulturális normák egyértelműen befolyásolják a pazarlással kapcsolatos felfogást.

A megkérdezettek több mint fele (53%) el is ismerte, hogy a családja hagyományai és értékei befolyásolják étkezési szokásait. Az 55 év felettiek körében ez az arány eléri a 65 százalékot, ami azt jelzi, hogy szoros kapcsolat van a hagyományos nevelés és az erőforrásokra való odafigyelés között.

A skála másik végén a 35 év alatti fiatalok állnak, akik azt mondják, hogy kevésbé befolyásolják őket ezek az értékek:

  • a 25–34 éveseknek csak 43 százaléka,
  • a 18–24 éveseknek pedig 40 százaléka tartja irányadónak ezeket az elveket.

A válaszadók többsége (54%) egyébként azt állítja, hogy bűntudata van, amikor ételt dob a kukába, míg 12 százalékuk számára ez teljesen normálisnak tűnik. További 11 százalék mondta azt, hogy szégyelli, 10 pedig szorong, amikor ételt pazarol.

Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban rendelkezésre álló élelmiszerek mintegy 10 százalékát dobják ki, miközben az EU-ban több mint 37 millió embernek csak kétnaponta egyszer van lehetősége minőségi ételt fogyasztani. Romániában a becsült adatok szerint évente 2,5 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami fejenként 150 kilogrammnak felel meg.

korábban írtuk

Elrendezés, időzítés – okos hűtőhasználattal csökkenthető az ünnepekkor gyakori élelmiszerpazarlás
Elrendezés, időzítés – okos hűtőhasználattal csökkenthető az ünnepekkor gyakori élelmiszerpazarlás

Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 04., szerda

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása
2025. június 04., szerda

Első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjében a Gránit-vezér

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.

Első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjében a Gránit-vezér
2025. június 04., szerda

Nem kívánnak „cinkostársak” lenni: távol maradnak a deficitcsökkentésről szóló tárgyalásoktól a szakszervezetek

A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.

Nem kívánnak „cinkostársak” lenni: távol maradnak a deficitcsökkentésről szóló tárgyalásoktól a szakszervezetek
2025. június 04., szerda

Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell

Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell
2025. június 04., szerda

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről
2025. június 03., kedd

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
2025. június 03., kedd

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók

A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók
2025. június 03., kedd

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét

Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét
2025. június 02., hétfő

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók

Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók
2025. június 02., hétfő

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is

Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is