A kukában landol. Nagyon sok kenyér, zöldség is az élelmiszerpazarlás áldozatául esik
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania, a béren kívüli juttatások egyik piacvezető szereplője által a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített közvélemény-kutatásból. Amelynek eredményei ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a fiatalok pazarolják a legtöbb élelmiszert, míg az idősebbek vélhetően azért kerülik az élelmiszer-pazarlást, mert úgy nevelték őket, hogy hogy „az ételt nem szabad kidobni”, vagy hogy „gondoljanak az éhező gyerekekre”.
2025. június 02., 21:042025. június 02., 21:04
Az élelmiszerpazarlás jelentős pénzügyi veszteségeket okoz. A romániai lakosok többsége azt állítja, hogy hetente pénzkidobással szembesül a kidobott élelmiszerek miatt – irányítják rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál által ismertetett közvélemény-kutatás eredményei.
Míg az UP Romaniának a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített felmérése során megkérdezettek 66 százaléka mondta azt, hogy 50 lejnél kevesebbet érő élelmiszert dob ki, addig a megkérdezettek 3 százaléka 200 lejnél is többet ismert be. A fiatalabbak továbbra is nagyobb veszteségekről számolnak be, míg az 55 év felettiek hatékonyabb élelmiszergazdálkodásról tesznek tanúbizonyságot, és jobban tisztában vannak a pénzügyi következményekkel.
A felmérés eredményei összefoglaló elemzés szerint az élelmiszer-pazarlás egyik fő oka a fogyasztási szükségletek helytelen becslése.
A romániai lakosok mintegy 45 százaléka hetente többször vásárol, míg 13 százalékuk hetente egyszer. Sokan pedig többet vásárolnak, mint amennyire igazából szükségük van, különösen az ünnepek környékén, amikor túlbecsülik az igényeket.
A 18–34 évesek a felelősek a legtöbb kukában landoló élelmiszerért, szemben az idősekkel, akik lényegesen kevesebbet dobnak ki.
Az elemzés idézi Iulian Stănescu szociológust, aki szerint a háttérben egyebek mellett az áll, hogy a fiatalok ritkábban vásárolnak, és dinamikusabb életritmus mentén élnek, ami bizonyos mértékig indokolja az élelmiszerpazarlást. Ugyanakkor egyre többen szeretnek étteremben enni vagy online vásárolni.
„Bár a fiatalok még mindig nagyobb hajlamot mutatnak a pazarlásra, a társadalmi nyomás és az információhoz való hozzáférés segíthet nekik abban, hogy felelősségteljesebb szokásokat alakítsanak ki. Alapvető fontosságú, hogy a fenntartható étkezési kultúra kialakítása érdekében továbbra is beruházzunk az oktatásba és a tudatosságba” – jelentette ki Marius Luican, a Reveal Marketing Research ügyvezető igazgatója.
Ahogy az elemzés is aláhúzza: a nevelés és a szülőktől tanult kulturális értékek befolyásolják leginkább az étkezési szokásokat.
Ezzel szemben a fiatalabb generációk kevésbé voltak kitéve ezeknek a hagyományos szabályoknak. Az olyan mondatokat, mint „gondolj az éhező gyerekekre” a válaszadók 69 százaléka említette, különösen a nők és a 35–55 évesek, ami azt jelzi, hogy a kulturális normák egyértelműen befolyásolják a pazarlással kapcsolatos felfogást.
A megkérdezettek több mint fele (53%) el is ismerte, hogy a családja hagyományai és értékei befolyásolják étkezési szokásait. Az 55 év felettiek körében ez az arány eléri a 65 százalékot, ami azt jelzi, hogy szoros kapcsolat van a hagyományos nevelés és az erőforrásokra való odafigyelés között.
A skála másik végén a 35 év alatti fiatalok állnak, akik azt mondják, hogy kevésbé befolyásolják őket ezek az értékek:
Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban rendelkezésre álló élelmiszerek mintegy 10 százalékát dobják ki, miközben az EU-ban több mint 37 millió embernek csak kétnaponta egyszer van lehetősége minőségi ételt fogyasztani. Romániában a becsült adatok szerint évente 2,5 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami fejenként 150 kilogrammnak felel meg.
Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!