Szabó Jenő kétségkívül a legismertebb erdélyi búvár, akinek kalandos élet-, pontosabban szakmai útja Kolozsvár környéki barlangokban kezdődött, majd a híres francia tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau expedíciójának tagjaként folytatódott.
Ötből négy mester magasabb díjszabásokat alkalmaz, mint egy évvel ezelőtt, a legnagyobb mértékű drágítást az építőiparban tevékenykedő szakemberek-vállalkozások alkalmazták.
Több mint négy és félszer több pénzt visz haza fizetésnapon egy romániai IT-s, mint a vendéglátóiparban dolgozók – a Wall-street.ro gazdasági portál rangsorolta a legjobban és a legrosszabbul kereső romániai szakmákat.
Szeptember közepén tartják minden évben a mozdonyvezetők nemzetközi napját. Az 1995 óta megtartott világnap célja ráirányítani a közvélemény és az utazóközönség figyelmét a felelősségteljes, sok lemondással járó hivatást végzőkre.
A kéményseprők, akikhez babonák is kötődnek, a települések szinte misztikus homályba burkolódzó figurái: felismerhetetlenségig koszosak, kormosak. Kondrád József sepsiszentgyörgyi kéményseprőt faggattuk a szakmáról.
Bár az okosórák egyre nagyobb teret hódítanak, még ma is akadnak, akik nosztalgiáznak, zsebórával járnak. Kolozsvár egyik legszakavatottabb órását, az idén nyolcvanadik életévét betöltő Marosán Andrást faggattuk mesterségéről.
Jóval több szakemberre lenne szükség, nem mindenki az elméleti oktatásra, intellektuális munkára hivatott – fogalmazott a Krónikának Gindele Imre, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakközépiskola menedzsere.
Pontosításra szorul a romániai szakmák jegyzéke Raluca Turcan ügyvivő munkaügyi miniszter szerint. A Krónika által megszólaltatott szakértők is úgy gondolják, hogy a jegyzéket folyamatosan frissíteni kell, mert a munkaerőpiac dinamikusan alakul.
Romániában az állam dönti el, milyen mesterségeket oktassanak, ez pedig így nem jó – vallja Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, aki szerint az állástalanok szakképesítésére szánt összegeknek a cégekhez kellene jutniuk.
Egy szakiskolából frissen kikerül villanyszerelő első bruttó fizetése 3500–4000 lej közötti lehet, miközben egy egyetemet végzett fiatal aligha számíthat nagyobb első keresetre a 2230 lejes bruttó minimálbérnél – hangzott el egy vállalkozói konferencián.
Az erdélyi tanfelügyelőségek nem készültek fel a szakiskolai hálózat bővítésére, amihez egyelőre a kormány nem rendelt sem stratégiát, sem pénzt. A szakemberek és politikusok úgy látják, a szakoktatás csak akkor lesz sikeres, ha átesik egy szakszerű újjászervezésen.
Annak a fiatalnak, aki jól megtanult egy szakmát, biztos jövője van, a szülők viszont különböző okok miatt viszolyognak a szakoktatástól, ugyanakkor Romániában óriási méreteket ölt a szakmunkáshiány, a szakiskolai hálózat pedig nem felel meg az elvárásoknak.
A romániai szakminisztériumok érdektelensége közepette apró, de biztos léptekkel igyekszik felzárkózni a modern gazdaképzés elvárásaihoz az erdélyi magyar mezőgazdasági szakoktatás. Ebben a törekvésében csak a budapesti agrárminisztérium támogatására, és a magyar többségű székelyföldi megyék önkorm&am
Felemás fogadtatásban részesült a tankönyvek kiadására vonatkozó új tervezet, melyet a miniszter múlt héten mutatott be rendhagyó módon, a Facebookon. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint egyaránt tartalmaz pozitív és negatív elemeket.
Átadták Szatmárnémetiben pénteken a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumnak a magyar állam támogatásával kialakított szakoktatási részlegét. Az iskolában az idei tanévtől közélelmezés-turizmus és elektronikai műszerész szakosztály működik.
Sok üres hely maradt a székelyföldi szakközépiskolákban az első iratkozási szakasz után, emiatt félő, hogy osztályokat kell megszüntetni vagy összevonni. Csupán a meghirdetett helyek mintegy fele telt be.
Látogatottsági adatok