Különböző tudományok „szemüvegén” keresztül járta és járja körül a járványhelyzet témáját az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat, amely a hétvégén zajlott, és ezen a héten is tart.
Európa bármelyik nagyvárosában megállná a helyét az ország egyetlen szecessziós múzeuma, a többéves restaurálási folyamat után újranyitott nagyváradi Darvas-ház. Az eredeti állapotába visszaállított, korhűen berendezett műemlék épület legapróbb részleteiben mutatja be a nagyváradi polgárság élet
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) idén videokonferenciákkal ünnepli a magyar tudomány napját, amelyre 16 online rendezvénnyel, 17 könyvbemutatóval és két kerekasztal-beszélgetéssel készülnek – közölte hétfőn az erdélyi magyar tudományos élet szervezését vállaló civil szervezet.
Immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg november 14-én a Múzeumok Éjszakája elnevezésű rendezvényt, mely a járványhelyzetre való tekintettel elsősorban online térben, a múzeumok honlapjain és közösségi oldalain zajlik majd.
Népes közönség jelenlétében avatták fel vasárnap a Máramaros megyei Koltón a szépen felújított Teleki-kastélyt, ahol 1847 szeptemberében-októberében Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tartózkodott. Az 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből renovált épületben rövidesen a budapesti Petőfi Ir
Nagyvárad aranykorába enged betekintést a csütörtökön megnyílt Darvas-ház. Az ország első szecessziós múzeuma nemcsak az adott kor építészeti és lakberendezési stílusát mutatja be, hanem a múlt század elején élt módos polgárok mindennapi életét is.
Teljesen felújítva, gazdagabb berendezéssel várja látogatóit az ország egyetlen szecessziós múzeuma, a nagyváradi Darvas–La Roche-ház. A város szecessziós építészetét bemutatni hivatott intézmény augusztus 20-án nyitja meg kapuit.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szerdán nyitja meg első tárlatát ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben. A reNovatio című kiállítás a múzeumban zajló háttérmunkákba, illetve a hároméves „költözés” mindennapjaiba avatja be a látogatót.
Harci bemutatókkal, múzeumpedagógiai műhelyekkel, régizene-koncerttel várják az érdeklődőket szombaton a Maros megyei Mikházán, a nyolcadik alkalommal rendezendő római fesztiválon.
Bár a török hatóságok mecsetté alakítják az ország legnagyobb látványosságát, a Hagia Sophia a múzeumban lakó szürke cirmos otthona marad.
Naponta több százan tekintik meg a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát Máramarosszigeten, ahol ideiglenesen szabadtéri kiállítás is várja a közönséget – számolt be a Krónikának Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa.
A járványhelyzethez kapcsolódó emlékeket, dokumentumértékű képeket gyűjt számos múzeum, hogy a mostani tapasztalások a történelem részeként fennmaradjanak, és kutathatóvá váljanak az utókor számára.
Bár újra kinyitottak múlt héten a múzeumok, a jelek szerint egyelőre kevés a látogató. A nagyváradi közgyűjtemények is várják a közönséget, a felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményének egy részét a Lábas Házba költöztetik.
A veszélyhelyzetben érvényes működési feltételek mellett immár látogathatók a múzeumok és galériák. Csak maszkban, lázmérés után engedik be a közönséget az intézményekbe, amelyek meghatározott órarend szerint működnek, és a csoportos látogatás nem engedélyezett.
Közel nyolcvan négyzetméteren mutatja be a költő nagyváradi, 1900 és 1903 közötti korszakának eseményeit a megújult és a hétvégén újra megnyitott Ady Endre Emlékmúzeum. Többek közt kéziratok, könyvek, Ady feltételezett íróasztala látható a tárlaton.
Májusig befejeződnek az ország egyetlen szecessziós múzeumának otthont adó nagyváradi Darvas–La Roche-ház felújítási munkálatai, és augusztus végére be is bútorozzák, fel is szerelik az ingatlant.
Idén megnyitnák a látogatók előtt Nagykároly legreprezentatívabb látványossága, a helyi múzeumnak is otthont adó Károlyi-kastély bástyáját – mondta el a Krónikának Hágó Attila Nándor, a közgyűjtemény igazgatója. Tavaly több mint 34 ezren látogatták meg az impozáns épületegyüttest.
Rengeteg kívánnivalót hagy maga után az irodalmi hagyatékok megőrzése és feldolgozása, így fontos értékek kallódhatnak el és kophatnak ki a köztudatból – mondta el a Krónikának Balázs Imre József irodalomtörténész, egyetemi tanár.