Sör és Eb. Nem csupán a különböző nemzetek söreinek fogyasztása jelent érdekes tapasztalatot és kalandot, de a beszerzésük is
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Adott egy erdélyi magyar foci- és sörrajongó (nő!), meg adott a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság, amire ismét kijutott a magyar válogatott, s amire bár sokan szerettek, szerettünk volna jegyeket szerezni, ez az öröm keveseknek adatott meg. Ez a rajongó – a Krónika munkatársa – hamar talált új „projektet”: a szállásfoglalás, utazásszervezés helyett sörgyűjtögetésre adta a fejét. 24 résztvevő ország, 24 sör. Egyszerűnek tűnt, egy projektnek indult, bonyolultnak bizonyult, kalanddá vált, „szerelem” lett.
2024. július 27., 19:032024. július 27., 19:03
2024. július 30., 17:362024. július 30., 17:36
A foci Eb kezdetének napján irigykedve néztem a képeket arról a fiatalemberről, aki összegyűjtötte a 24 részvevő ország 24 sörét, fotója bejárta a közösségi médiát, ezrek lájkolták. Szomorú és dühös voltam, hogy nekem csak 23 lett meg, dühöngtem, hogy későn kezdtem neki. Körülbelül egy héttel az Eb után nagyon büszke vagyok arra a 23 sörre, és a büszkeséget az emberek adták, akik miután a torna kezdetén azzal a szöveggel osztottam meg a fotómat a sörökkel, hogy minden csapat kiesésekor megiszom az illető ország nedűjét, nap mint nap arról faggattak, hogy na, megittad-e, milyen volt? Érdekelte őket.
Ha csak kicsit korábban fogtam volna neki a gyűjtögetésnek, meglett volna mind a 24 résztvevő ország söre. De már április vége volt, amikor beletőrödtem, hogy nem leszek ott a magyar válogatott németországi meccsein, így kell valami más „pikantéria” az idei labdarúgó Európa-bajnoksághoz.
És mivel én oly sok sört próbáltam, ittam már, bele sem gondoltam, hogy Romániában bizony nem is olyan könnyű beszerezni mindet.
Ma már a sarki bolt polcain is ott van a „olasz” Peroni, a „dán” Carlsberg, a „török” Efes, a baj csak az, hogy ezek a világmárkák általában helyi gyárakat, „kirendeltségeket” működtetnek, a gyártás jogát átadják minden országban egy helyi üzemnek (azaz a romániai boltok polcain található Peronit nem Olaszországban, hanem helyben, Romániában gyártják), így, ha az ember igazán ottanit akar, ezek „mit sem érnek”. Márpedig én ottanit akartam.
A nagyvárosokra jellemző specializálódott boltok szintén nem segítettek sokat, hamar kiderült, hogy azok a sörös nemzetek portékáira szakosodtak – német, belga sörből több tucatnyi márkát, fajtát is be lehet szerezni, de a sör szempontjából kis nemzetek, itt (sem) képviselte(he)tik magukat.
Y-generációsként azt hittem, hogy amit nem adnak meg a boltok, azt megadja az internet. Tévedtem. Hetekig böngésztem, amíg találtam néhány online szakboltot, amelyek szállítanak Romániába is, illetve egy-két romániai online shopot, ahol volt valami, ami engem érdekelt.
Következett még több böngészés, keresgélés. Vendéglőket, külföldi termékeket árusító üzleteket kerestem bármely pontján az országnak. Az irány nem volt rossz, de nem kínált azonnali megoldást: hiába egy portugál étkeket kínáló étterem, Sagres sörrel az étlapon, ha az csak néha van készleten.
Ezen a ponton derült ki, hogy van némi haszna annak, ha sokat jár-kel a világban az ember (asszony).
Szorgosan írtam az üzeneteket, és reménykedtem. Szinte kivétel nélkül mindenki lelkes volt, azonnal felajánlotta, hogy segít, hogy postán elküldi országa legjobb sörét – ingyen.
Ismét a reménykedés időszaka következett: a posta, illetve futárszolgálatok szolgáltatásainak megbízhatóságában, gyorsaságában, pontosságában reménykedtem. Bár a gyorsaság nem jött össze, különös panaszra nem volt, nincs okom, a csomagok egyszer csak megérkeztek.
Amíg a csomagjaimra vártam, természetesen folytattam a keresgélést:
Találtam söröket ázsiai és afrikai országokból, de hát nem világbajnokságra gyűjtögettem. Meg találtam sok olyan sört, amelyeket egészen meglepő helyeken palackoztak a nevükkel ellentétben.
Már május volt és lassan pánikoltam, hisz hiányzott jó pár sör: horvát, szlovén, albán például. Ezen a ponton jöttek képbe a nyaraló ismerősök. Lestem, hogy május elsejét, a pünkösdi szabadnapokat ki hol tölti. Így akadtam egy kedves ismerősre, aki hajlandó volt nyaralása során horvát, szlovén sört vásárolni nekem.
Már az Eb előtt két héttel sejtettem, hogy nem lesz meg, pedig mindent megtettem értem. Beléptem albániai románok csoportba a Facebookon, írtam kamionos ismerősöknek, hogy van-e kollégájuk, aki arra jár, romániai balkáni jellegű vendéglőknek, hogy esetleg van-e az étlapjukon, albán kézműves sörfőzdéknek, hátha a reklám reményében hajlandók határon túlra is postázni, sőt albán futballszurkolói egyesületeknek is, hátha a foci összeköt. Ennek ellenére sem lett meg. De ma már nem bánom.
Bár látszólag a projektem alátámasztja az egyik legnagyobb sztereotípiát, miszerint meccs közben sörözni kell, ennél sokkal többről szólt, sokkal többet adott. Naponta megtapasztaltam az emberek pozitív viszonyulását, sokan már várták az újabb és újabb Facebook-bejegyzést. Ja, és senkit sem érdekelt, hogy egy hiányzott.
És itt egy külön zárójelt érdemel a tény, hogy valószínűleg Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban könnyebb dolgom lett volna. Félig-meddig tapasztalatból mondom, hiszen Nyugat-Európa nagy (és közepes) városai tele vannak balkáni, orosz, román és egyéb boltokkal, a kivándorlók és vendégmunkások ragaszkodnak a hazaihoz. De nálunk sem horvátok, sem albánok meg szlovénok nem flangálnak az utcákon, így talán nem is csoda, hogy Kolozsváron is könnyebben veszek afrikai sört a város egyetlen afrikai boltjában, mint valamilyen (szinte) szomszédos ország termékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!