Járvány a 21. században címmel Molnár Géza epidemiológus és Bódizs György kórházigazgató tartott előadást, amely visszanézhető az interneten
Fotó: Youtube/EME
Különböző tudományok „szemüvegén” keresztül járta és járja körül a járványhelyzet témáját az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat, amely a hétvégén zajlott, és ezen a héten is tart. Bitay Enikő akadémikus, az EME főtitkára megkeresésünkre elmondta, a világhálón visszanézhetőek a kutatók előadásai, a rendezvénysorozat a fiatal generációt is megszólítja.
2020. november 24., 17:282020. november 24., 17:28
2020. november 24., 18:132020. november 24., 18:13
Társadalmunkat foglalkoztató aktuális kérdésekre, így a járványhelyzetre is válaszokat ad az Erdélyi Múzeum-Egyesület által a hétvégén, online térben tartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvény. A sorozat keretében a következő napokban is közvetítenek előadásokat, a meghívott előadók értekezései visszanézhetőek a világhálón, az EME YouTube-csatornáján – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Bitay Enikő akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja, az egyesület főtitkára.
A hétvégi rendezvényen ünnepi plenáris előadást tartott Kosztolányi György Széchenyi-díjas orvos, az MTA élettudományi alelnöke: a SARS-Cov-2-járványnak a tudomány társadalmi megítélésére gyakorolt hatását vizsgálta.
Bitay Enikő elmondta, a szükségszerűségből, hogy a rendezvény online térbe szorult, megpróbáltak erényt kovácsolni, igyekeztek kihasználni ezt a lehetőséget. „A magyar tudománynapi rendezvényünkkel – idén ez már a 19. – minden évben igyekszünk megszólítani a fiatal generációt is, vegyenek részt előadásokkal, közöljenek magyar nyelven is publikációkat, szorítsanak időt arra is, hogy a nemzetközi porondon való publikációs kényszeren túllépve magyarul is beszámoljanak eredményeikről” – mondta Bitay Enikő.
Kifejtette, az idei rendezvényen talán még inkább tudtak nyitni a fiatalabb tudósok felé, többen jelentkeztek szakmai előadásokat tartani, és a nézők részéről is „fiatalodás” tapasztalható, hiszen ez a korosztály jobban kezeli az online felületeket. Az idén összesen 241 szerző 149 előadása kerül bemutatásra, ezenkívül 17 könyvbemutatót és 2 kerekasztal-beszélgetést szerveztek.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) idén videokonferenciákkal ünnepli a magyar tudomány napját, amelyre 16 online rendezvénnyel, 17 könyvbemutatóval és két kerekasztal-beszélgetéssel készülnek – közölte hétfőn az erdélyi magyar tudományos élet szervezését vállaló civil szervezet.
„Az online konferencia kihívást jelentett az EME-nek is, hiszen rövid időn belül kellett Youtube-csatornát létrehoznunk, hogy az egyes rendezvényeket élőben közvetíthessük.
– mondta az EME főtitkára. Kifejtette, volt már tapasztalatuk a virtuális rendezvény szervezésében, hiszen márciusi eseményüket hirtelen kellett átállítaniuk online-ra. Sok kutató tanít is, így az online oktatásban szerzett tapasztalatait is kamatoztatta a virtuális felületek használatában. Bitay Enikő elmondta, nagyon érdekes, aktuális előadás volt az orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztály keretében a Covid–19-pandémia: járvány a 21. században című értekezés, amelyen Bódizs György, a Covid-kórházzá átalakított kolozsvári rehabilitációs kórház orvos igazgatója beszélgetett Molnár B. Géza epidemiológus főorvossal – ez az előadás is visszanézhető az EME YouÍTube-csatornáján.
amelynek keretében többek közt olyan előadások lesznek megtekinthetők, mint: Járványlét és karanténkultúra. Jegyzetek a Covid–19-járvány antropológiájához, Járványetika, A járvány hatása a mentális egészségre, Az erdélyi magyarok testi és lelki egészsége a karantén idején, Világvége – híresztelések és összeesküvés-elméletek a koronavírus-járvány kapcsán a közösségi médiában.
Bitay Enikő akadémikus, az EME főtitkára
Fotó: Facebook
„Az EME a tudományok művelését, a kutatást, a kutatás szervezését, terjesztését, könyvkiadásban való megjelentetését szolgálja Erdélyben. Az egyesület számára fontos, hogy magyar tudománynapi nagy rendezvényét a járványügyi helyzet ellenére nyitottan szervezhesse meg, hogy minél többen tudjanak megszólalni, előadást tartani, bekapcsolódni” – mondta Bitay Enikő. Rámutatott, örömmel fogadták, hogy az EME társintézményei, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is sok kutatót, előadót küldött a rendezvényre. „Ez így van rendjén, hogy ilyenkor a tudóstársadalom összefogjon, és bemutassa eredményeit a nagyközönségnek” – mutatott rá az EME főtitkára.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat folytatódik a virtuális térben, november 24-én, 28-án is tartanak előadásokat kutatók, ezek, valamint a régebbi értekezések, beszélgetések is visszanézhetők a világhálón. Részletek az EME honlapján olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!