A járványhelyzet ellenére sokan látogatják a máramarosszigeti börtönmúzeumot

A máramarosszigeti börtön szűk folyosója, apró cellái a kommunista elnyomás emlékét idézik •  Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook

A máramarosszigeti börtön szűk folyosója, apró cellái a kommunista elnyomás emlékét idézik

Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook

Naponta több százan tekintik meg a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát Máramarosszigeten, ahol ideiglenesen szabadtéri kiállítás is várja a közönséget – számolt be a Krónikának Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa.

Kiss Judit

2020. július 16., 20:582020. július 16., 20:58

A járványhelyzet ellenére sokan, naponta két-háromszázan látogatják a máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát – mondta el a Krónika megkeresésére Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa. Rámutatott, mivel a múzeum 2018-ban elnyerte az Európai Örökség címet, jelenleg ideiglenes, a nyár folyamán nyitva tartó szabadtéri kiállítás is megtekinthető, amely más európai, ugyanilyen címmel kitüntetett helyszíneket mutat be.

Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást, és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet.

A kommunizmus áldozatainak 1997-ben megnyílt emlékhelye a börtöncellákkal, a foglyokról és a kommunista rendszerről szóló rengeteg információval tulajdonképpen nyitott történelemkönyv

– mondta el korábban lapunknak Dobes Andrea történész.

A jeltelen sírokban nyugvók „nekropolisza”

Kondrat Norbert rámutatott, a járványhelyzet miatt leginkább belföldi látogatók érkeznek a múzeumba, most is sokan tekintik meg az épület mellett álló többalakos emlékművet, illetve az intézményhez tartozó „szegények temetőjét”, ahol az egykori börtönben elhunyt áldozatok nyugszanak. A temető a várostól két kilométerre található, nem a múzeum közvetlen közelében, ennek ellenére az odalátogatók felkeresik az emblematikus emlékhelyet, ahová titokban, éjjel temették el azokat, akik a börtönben vesztették életüket.

Több száz azonosítatlan sír található a területen, ahol 1999-ben bukszusbokrokból rakták ki Románia térképét.

Az áldozatok emlékére oltárt emeltek és egy kilátót, ahonnan látni lehet a hatalmas körvonalat. Az oltár mellett több tucat urnát helyeztek el, amelyekben Románia egykori börtöneiből, munkatáboraiból, kivégzőhelyeiről származó földet helyeztek. A temetőben emléktáblák őrzik azoknak a Romániából elhurcolt áldozatoknak a nevét, akiket a Szovjetunióba deportáltak.

Az 1993-ban létrehozott emlékintézmény a világ első olyan múzeuma, amelyet a kommunizmus áldozatainak szenteltek.

Az épületet 1896 és 1897 között, Wagner Gyula építész tervei alapján, a millennium emlékére emelték. A köztörvényes bűnözők fogva tartására kialakított fegyházat 1948-tól 1955-ig politikai börtönként használta a kommunista rezsim. Romániában több mint 40 politikai fegyház működött, 1950 és 1955 között a máramarosszigetiben volt a legmagasabb az elhalálozási arány.

•  Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook Galéria

Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook

Márton Áron
is raboskodott itt

A börtönben számos erdélyi magyar is raboskodott, köztük Márton Áron püspök, Boga Lajos gyulafehérvári vikárius és Czumber Lajos szatmári ordinárius. 1949. június 21-én a tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon tartóztatták le Márton Áron püspököt hamis vádak alapján. Két éven át raboskodott Bukarestben a belügyminisztérium épülete alatti börtönben. 1951. augusztus 6-án koncepciós perben a bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodott. Később átvitték Bukarestbe, a belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. 1955 márciusában térhetett vissza Gyulafehérvárra.

Miután 1955-ben megkezdődtek Románia ENSZ-csatlakozásának tárgyalásai, a genfi egyezmény alapján az akkori kormány politikai amnesztiát hirdetett. A máramarosszigeti politikai foglyok egy részét kiengedték, a többieket pedig más börtönökbe, illetve kényszerlakhelyekre vitték. Akkortól kezdve megint köztörvényes fogházként működött a máramarosszigeti börtön, majd az 1975-ös felszámolás után a rossz állapotban lévő épületet időszakosan raktárként használták.

Idézet
Amikor az igazságszolgáltatás nem tud az emlékezet formája lenni, magának az emlékezetnek kell az igazságszolgáltatás formájának lennie.

»Az emlékezet újratanulható?« kérdésre egy nagyon határozott igen választ jelent a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma” – vallja Ana Blandiana költő, az emlékmúzeum kezdeményezője, aki 1993. január 29-én egy Strasbourgban szervezett, nemzetközi emberi jogokról szóló előadáson nyújtotta be az Európa Tanácshoz az emlékmúzeum tervét. A máramarosszigeti múzeum 2017-ben kiállításnak adott otthont: a tárlat az 1956-ban meghurcolt erdélyi magyarokat mutatta be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete munkájának eredményeként.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 07., szerda

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában

A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában
2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken