Adnak a látványra: megnyitnák a Károlyi-kastély bástyáját

Megnyitnák a látogatók előtt az idén a nagykárolyi városi múzeumnak is otthont adó impozáns Károlyi-kastély bástyáját.

A partiumi város legnépszerűbb látványossága a neogótikus-neobarokk stílusban épült egykori főúri lak, az épületegyüttest angolparkjával, felújított dísztermeivel, gazdag gyűjteményeivel a régió kihagyhatatlan turisztikai célpontjaként tartják számon.

A kastélyban két intézmény működik, a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlege, valamint a kulturális idegenforgalmat népszerűsítő gróf Károlyi Alapítvány – utóbbi adminisztrálja a kastélyt. Az épület Nagykároly város önkormányzatának tulajdona, a múzeum meghatározott feltételek mellett működik az épületben.

Hágó Attila Nándor régész, a múzeum igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, a bástya megnyitása mindenképpen nagy dolog lenne, hiszen régi terv, hogy a nagyközönség is megcsodálhassa a környéket az impozáns épület bástyájából.

Azt is tudni kell, hogy egyszerre kevesen, öten–nyolcan látogathatják a bástyát. Gyönyörű kilátás nyílik onnan a városra, jó időben a nagybányai, szilágysági hegyekre is rá lehet látni” – mondta az intézmény vezetője. Hozzátette, tervezik, hogy eligazító feliratok szerepelnek majd, így a turista megtudhatja, hogy milyen épületek láthatók a bástyából. Mindez még a nagykárolyiak számára is újdonságot jelenthet, hiszen az 1970-es években járhatta be utoljára a nagyközönség. Ezt követően csupán akkor nyitották meg a bástyát, ha szakmai küldöttség érkezett a kastélyba, vagy felvételeket készítettek a városról. „A biztonsági feltételek adottak, hiszen van korlát a bástyafokok között, de további előkészületeket is kell még végezni, hogy látogatható legyen” – mutatott rá az igazgató.

Hágó Attila Nándor arról is beszélt, hogy az impozáns épületbe nem ritkán érkeznek több mint nyolcvan fős látogatócsoportok is, tavaly közel 34 ezren voltak kíváncsiak a közgyűjteményre, a kastélyra.

Több turisztikai irodával van kapcsolatunk, a kulturális idegenforgalmat népszerűsítő alapítvánnyal együtt rendszeresen részt veszünk romániai, magyarországi turisztikai vásárokon. Szóróanyagokat juttatunk el külföldre, tavaly Bonnba, Berlinbe, Bécsbe küldtünk ismertető anyagot a kastélyról” – fejtette ki az intézményvezető.

Hozzátette, a magyar határ közelsége miatt főleg külföldiek érkeznek, de Romániából is sokan kíváncsiak az impozáns épületre. „Az afrikai vadásztrófea kiállítás nagy népszerűségnek örvendett, de amikor nemrég filmforgatás zajlott a kastélyban, az is növelte a látogatók számát: 2018-ban egy amerikai–román koprodukciót, romantikus filmvígjátékot forgattak itt” – sorolta Hágó Attila Nándor. A Karácsonyi cserebere (The Princess Switch) című film a Koldus és királyfi történetére emlékeztető, két egymáshoz megszólalásig hasonlító lány története. A filmet nemcsak a kastélyban, hanem Nagykároly utcáin is forgatták: az igazgató elmondása szerint ez jó reklám volt a városnak és a kastélynak is.

A kastélylátogatók száma függ attól is, hogy milyen egyéb rendezvényeket kínálnak a városban: tavaszi, nyári fesztiválokkor nyilván többen jönnek, ilyenkor tovább tart nyitva a múzeum – mondta az igazgató. A múzeumok éjszakáján több mint ezren szoktak ellátogatni a kastélyba, de az időszakos kiállítások is vonzzák a turistákat, ilyen volt az Afrika expó vagy az egyiptomi kiállítás. „Állandó kiállításaink közt szerepel a földszinti helytörténeti tárlat, amely a város régészeti leleteit is felsorakoztatja, egyházművészeti kiállítás, az emeleti részen pedig történelmi enteriőr látható: megpróbáljuk visszaadni a Károlyi család idejében uralkodó hangulatot: a 19. század végi berendezés látható a szobákban” – fejtette ki Hágó Attila Nándor.

Arról, hogy Nagykárolynak a kastély a legreprezentatívabb kulturális turistacélpontja, az intézményvezető elmondta,

a városvezetés tervezi, hogy bevezetik az úgynevezett Nagykároly turisztikai kártyát.

Ez lehetővé tenné, hogy a látogató több napot töltsön el a városban: tartalmazna koncert- és strandbelépőt, ugyanakkor a múzeum is többször használható bérletet tervez, amivel Ady Endre húsz kilométerre található érmindszenti szülőházát, vagy a közelben található Kölcsey-központot is meg lehet tekinteni, vagy Erdődöt is, így kulturális turisztikai útvonalat terveznek.

A kastélyt 2008 és 2012 között res­taurálták, az épület teljes körű felújításon esett át, mintegy 4,7 millió euróból, mondhatni az egyik legjobb állapotban lévő kastély Romániában – mondta az intézményvezető. A neogótikus-neobarokk stílusban épült kastély, a körülötte lévő dendrológiai park, a múzeum állandó kiállításai, a Károlyi grófok közeli kaplonyi temetkezési helye, a város építészeti emlékei, kultúrtörténeti hagyományai vonzzák a turistákat.

A mai kastély elődjét 1482-ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, amikor Mátyás királytól engedélyt kaptak egy kőház építésére. 1592-ben az addigi négyszögletes épületet Károlyi Mihály erősítette meg a török elleni harcok idején. A kastélyparkot már 1754-ben említették a leírásokban, „mint szép és híres udvari kert”-et, és a leírások említik a park „teknősbékatavát” is. A kőépületet – mely a végvár szerepét is betöltötte – bástyákkal, lőrésekkel, belső udvarral, valamint külső várfalakkal, mély vizesárokkal, és külső palisztráddal látták el. 1699-ben báró Károlyi Sándor alakította át újra díszesebb formába.

1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján építtetett új kastélyt, barokk stílusban.

Az új kastély építése során lemondtak a védőrendszerről, és a belső tereket a lakók szükségleteihez alakították. A négyszintes épületet háromszög alapú, dísztornyokkal, fedett belső udvarral és boltozatos pincével látták el. Nagyméretű fogadótermét festmények és szobrok díszítették. 1894-ben gróf Károlyi István újból átalakíttatta a kastélyt Ybl Miklós tervei alapján; neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá, melyet széles sáncárok vett körül. Az átalakítást Meining Arthur budapesti műépítő végezte.

A kapualjból előszobába, s abból nagyszabású átriumba juthatunk, melyet a méretek meghagyásával a régi négyszögletes várudvarból alakítottak át. Tágasságára jellemző, hogy „egy négyes fogat könnyen megfordulhatott volna benne”. Innen vezet fel a lépcső az emeletre, és részben megmaradt az egykor nyitott boltíves folyosó is, melyből a felső szobák nyílnak. Az „átrium” egyik falán három nagy csúcsíves ablak található, mely az impozáns belső megvilágítja. Mennyezetét magyaros, tulipános mintájú faburkolat díszíti. Lépcsője két vörös márványoszlopon nyugszik, a lépcső és a folyosó karfáját egymás mellett sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják. Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok díszítik.

Az épület 1894 évi átalakítása után a kastély szobáinak fabútorzatát angol minta után Kinczel nevű helybeli asztalos, a lakatosmunkákat Ősz János nagykárolyi iparos készítette.

Az átépítések történetét fekete márványtábla hirdeti az épület falán, melyet még Károlyi István építtetett be ide.

A mai épület stílusa egységes eklektikus és szecessziós, értékét a 18. századi barokk elemek csak emelik. A 12 hektáros parkjában több növényritkaság található. Fái közül egy 1810-ben ültetett platán a legidősebbnek tartott, melyet még gróf Károlyi György ültetett el 7 éves korában. A park szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll, melynek helyén egykor híres sörház volt.